Élményfestés – Húsvét

A tavaszi időszak, sőt talán az egész esztendő legjelentősebb keresztény ünnepe a húsvét. A Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. A kereszten elszenvedett halálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett.

A vallási vonatkozáson túl ez az időszak a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet minden évben március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak. A húsvét egybeesik a tavaszi nap-éj egyenlőség idején tartott ókorból származtatható termékenységi ünnepekkel is, amelynek fő motívumai szintén a feltámadás és az újjászületés.

 

A név eredete

A katolikus kereszténységben böjtnek nevezett, valójában „húshagyó” táplálkozási időszak után ezen a napon szabad először húst enni. Erre utal a magyar húsvét szó, a hús magunkhoz vételének első napja.

Az angol Easter szó eredete a német Ostern szóval együtt keresendő. A kifejezés egy germán istennő, Ostaranak, a tavasz keleti (angolul East, németül Ost) úrnőjének ünnepére vezethető vissza, amely a tavaszi napéjegyenlőség idején volt. Ostarához kapcsolódik a tojás szimbólum eredete is. Dél-Németországból ismert az a húsvéti népszokás, hogy (elsősorban) a felnőttek tojásokat rejtenek el a fűben, amelyeket a gyerekeknek kell megtalálniuk.

 

Húsvéti népszokások Magyarországon

Húsvétvasárnap

Ehhez a naphoz tartozott az ételszentelés hagyománya. A délelőtti misére letakart kosárral mentek a hívők, amelyben bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor volt. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét, a tojás pedig az újjászületést jelképezi.

Az egészben főtt tojás ugyanakkor a családi összetartást is szimbolizálja. A magyar néphagyomány szerint a családtagoknak együtt kellett elfogyasztaniuk a húsvéti tojásokat, hogy ha valamikor a családtól távol kerülnének az életben, mindig jusson eszükbe, hogy kivel fogyasztották el azt és mindig hazataláljanak.

Húsvéthétfő

A húsvéti ünnepkör minden napját sokszorosan átszövik a népi vallásosság által bevezetett szokások. Ezen a napon Magyarországon is sok népszokás él. Ilyen például a locsolkodás és a hímes tojás ajándékozás.

A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja a locsolkodás szokásának, amely aztán idővel kicsit átalakult. A kölnivel vagy vízzel való locsolás maradt fenn napjainkig. Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni azzal a módszerrel, hogy lelocsolták őket.

A régi korokban a piros színnek különleges védelmező erőt tulajdonítottak. A húsvéti tojások piros színe is innen ered, bár egyes feltételezések szerint inkább Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása és a tojások díszítése az egész világon elterjedt.

Más megközelítésben a húsvét eredetileg a termékenység ünnepe volt, amelynek megünneplésével szerették volna az emberek a bő termést, és a háziállatok jó szaporulatát elérni. Így kötődik a nyúl a húsvéthoz és a tojásokhoz. Mivel a nyúl szapora állat, a tojás pedig már magában hordozza az élet ígéretét.

 

Húsvét a képzőművészetben

A legtöbb művészt húsvét kapcsán a vallási témák ihlették meg. Számos festő, így többek között Leonardo Da Vinci, Rembrandt, Giotto di Bondone, Andrea Mantegna és Munkácsy Mihály is megfestette Krisztus alakját a kereszten, a keresztre feszítés előzményét vagy a feltámadást.

Kevésbé népszerű téma volt azonban a húsvét egyéb szokásait ábrázolni, így például a locsolkodást vagy éppen az ünnepi ételeket, a sonkát, a tojást, a bort. A húsvéthoz legszorosabban kötődő bárányt vagy nyulat sem túl gyakran ábrázolták önmagában.

Ha szeretnél a húsvéti ünnepkörhöz szorosan kötődő festményt készíteni, illetve azzal az otthonodat dekorálni, akkor a legjobb helyen jársz. Nézz körül az Események menüpontunkban, ahol az aktuális kínálatot találod meg, és köztük a húsvéti témájú képeket.

Várunk szeretettel a Kreatívliget Élményfestő Stúdió foglalkozásaira, ahol szakértő vezetéssel készítheted el a saját művedet, amellyel biztos sikered lesz az ismerőseid körében is.

Blog

Munkácsy 180 – Kiállítás ajánló

Munkácsy Mihály a 19. századi magyar képzőművészet legismertebb alakja, a realizmus megújítója, a modern kiállítási technikák alkalmazásának egyik úttörője, életformájában pedig valóságos nagypolgár. A mester születésének 180. évfordulója alkalmából a Szépművészeti Múzeum nagyszabású emlékkiállítást rendez a tiszteletére. Több mint félszáz műalkotás, archív fotók, dokumentumok és kultusztárgyak segítenek feltárni Munkácsy életét, sikereit és páratlanul gazdag életművét.   Munkácsy 180 éve született A Párizsban élő művész elsősorban a Krisztus élettörténetét bemutató óriásképeivel vált nemzetközileg ismertté. Ő maga köztiszteletnek örvendő közéleti személyiség volt, akit már életében mérhetetlen nagyrabecsülés és hódolat övezett. Kiemelkedő mesterségbeli tudása mellett hírnévéhez legalább annyira hozzátartozott a művész-személyiség tudatosan felépített képe, a szegény árvaságból a társadalmi ranglétra csúcsára jutó művész fejlődéstörténeti legendája is. A kiállítás Munkácsy jól ismert főbb művei mellett a kevésbé ismert, idehaza ritkán vagy szinte sosem látott alkotásaiból is válogatást ad. A magángyűjteményekből és külföldről kölcsönzött, rejtőzködő remekműveken keresztül világítja meg azokat a társadalom- és kultúrtörténeti tényezőket, amelyek hozzájárultak hírnevéhez és a máig töretlen Munkácsy-kultusz kialakulásához.   Munkácsy leghíresebb festményei Ásító inas Munkácsy Ásító inas című képe Düsseldorfban készült. A stílusában az életképfestészet és erős realista hatások érződnek. A festmény kiválóan adja át az ébredés utáni nyújtózkodás és ásítás pillanatait, szépítés nélkül mutatja meg a fáradt arc

Olvass tovább »

A szarvas motívum

Ősszel és télen valahogy mindig több figyelem irányul a szarvasokra. A szarvasbőgés és az egymásnak csapódó agancsok zaja az őszi erdő alapzajai közé tartoznak. Télen, az ünnepek közeledtével pedig a szarvasok a Mikulás és a karácsony kapcsán is felbukkanó szereplők, dekorációként is sok otthonnak válnak díszévé ebben az időszakban. De vajon mennyire vagyunk tisztában a szarvas motívum történetével, annak eredetével és a különböző népek, vallások életében betöltött szerepével? Szeretnénk egy kis eligazítást nyújtani olvasóinknak a szarvassal, mint jelképpel kapcsolatban.   A szarvasok a természetben A szarvas a szarvasfélék családjába tartozó emlősállat. Ennek a családnak a tagja a jávorszarvas, az Észak-Amerikában karibunak nevezett rénszarvas faj és a vapiti szarvas is. Néhány szarvasfaj társas életmódot folytat, míg mások magányosan élnek. A hím szarvast bikának, a nőstényt tehénnek nevezzük, a kicsinyüket pedig a borjúnak. Ausztráliát ás az Antarktiszt kivéve minden kontinensen előfordulnak. A szarvasok elsősorban növényevő állatok, bár néha előfordul, hogy elfogyasztanak egy-egy madárfiókát. Kedvtelve legelik le a zsenge növényzetet, a leveleket, hajtásokat, ágakat és a füvet. Mint bármelyik szarvasmarha, a szarvas is a kérődzők alrendjéhez tartozik, így a durván megrágott táplálékot visszaöklendezi, majd újra megrágja és lenyeli. Ez teszi lehetővé, hogy az alacsony tápértékű táplálékból nagy mennyiséget is el tudjon fogyasztani.  

Olvass tovább »

Élményfestés – Nőnap

A nemzetközi nőnap a női egyenjogúság napja, amelyet 1917 óta (Magyarországon 1948 óta) minden év március 8-án ünnepelünk meg. Ugyanis 1857-ben ezen a napon New Yorkban csaknem negyvenezer munkásnő sztrájkolt, hogy a férfiakkal egyenlő bért kapjanak, valamint munkaidő-csökkentést kértek. Tehát a nőnap munkásmozgalmi eredetű, azonban manapság sok civil szervezet szót emel a nők elleni erőszak, a munkahelyi szexuális zaklatás, a prostitúció és minden más, nők ellen elkövetett erőszak ellen ezen a napon. A nőnap megálmodói egy tisztelgésnek szánták ezt a napot azon nők előtt, akik az egyenlő jogokért és lehetőségekért nem féltek felemelni a hangjukat.   Tüntetés a választójogért A Nemzetközi Nőnapot először 1917. március 19-én ünnepelték meg. Ebben a megemlékezésben Ausztria, Dánia, Németország és Svájc vettek részt. Az ezen a napon szervezett  tüntetéseken és felvonulásokon sok férfi is tiszteletét tette. A cél elsősorban a nők választójogának megszerzése volt. A női választójog Finnországban 1906-tól lett elérhető, Oroszországban 1917-től, Németországban pedig 1919-től. A  franciaországi és az olaszországi nők azonban csak a II. világháború után lehettek választópolgárok, a belgák 1958-tól, a svájciak 1971-től, a portugálok 1976-tól, liechtensteini nők csupán 1984-től.   A magyar nők választójogának története Magyarország is azon nemzetek közé tartozik, akik a 20. század elején tették lehetővé a nők számára

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü