Élményfestés – Nagyvárosok

Városban élni nem mindenki szerint a legjobb dolog a világon, de vitathatatlan tény, hogy azért van jó pár előnye. A modern életvitel minden vívmánya és szükséges eleme elérhető közelségben van és jó esetben rendelkezésre állnak az elvonulás, a kikapcsolódás és a természetjárás lehetőségei is.

Ha tudományosan vizsgáljuk, akkor megállapíthatjuk, hogy a város az emberi településformák legmagasabb szerveződési szintje. Az ember számára a város az egyetlen olyan élőhely típus, ahol számban és sűrűségben élnek a benne szereplő egyedek, és mint ilyenek lényegében természetesen vannak jelen.

 

A városok történelme

Az első állandó emberi települések és a letelepedett életmód a sikeres mezőgazdasági technikai fejlődés egyeneságú következményei voltak. Mintegy 9000 évvel ezelőtt az egyre hatékonyabbá váló földművelési módszerekkel – az emberiség történetében először – tartósan felesleg keletkezett az élelmiszerek területén. Ez a változás aztán lehetővé tette más munkaformák, más tevékenységek fejlődését is.

Az állandó települések sikere abban állt, hogy bennük egyszerre több, egymást kiegészítő tevékenység koncentrálódott. Ez pedig a fejlődő kézműipar és a kereskedelem fokozódását is lehetővé tette. Nem mellékes tény, hogy városok fejlődésén át vezetett a kereskedelmi útvonalak, így a kereskedő városok hálózatának kialakulása is. A városok és a falvak közti különbség azonban nem pusztán azok méretében vagy az ott lakók számában rejlik. A funkció az, ami megkülönbözteti a két fő településformát egymástól.

A városok minden időszakban jelentős kiváltságokban és más elbírálásban részesültek más településeknél, ami miatt máig sokaknak kívánatos a városba költözni. Napjainkban jellemző urbanizációs trend, hogy a városi lakosság többsége a kikötővárosokba és az országok fővárosaiba koncentrálódik. A lakosság ilyen mértékű egyenetlen eloszlása a gazdaság nagy fokú polarizáltsága (város – vidék) mellett jelentős környezeti károkozással is jár. Ez egy globális probléma és nem mehetünk el mellette szó nélkül, azonban ebben a bejegyzésben igyekszünk a városok szebbik oldalát is bemutatni.

A városok típusai

Városok alakultak ki szárazföldi és vízi utak mentén, illetve a nemzetközi kereskedelem útvonalai és csomópontjai, például kikötők közelében, de jellemzőek a nyersanyag bázisok (pl. szén, vas, olaj, egyéb ásványkincsek) kitermelése körül kialakult városok is. Vannak továbbá egyetemvárosok és zarándokhelyek, üdülő- és fürdővárosok, amelyek egy vagy több speciális okot is szolgáltatnak az emberek összejövetelére, tartós egy helyben tartózkodására.

Magyarországon viszonylag kevés a nagyobb város, azaz az olyan település, amely természeti adottságánál, gazdasági erejénél, fejlettségénél, funkcióinál és a működő munkamegosztásnál fogva olyan dolgokat kínál a lakóinak, amelyek csak városban érhetők el.

Az biztos, hogy a város sokkal bonyolultabb és mozgalmasabb környezet, nagyobb és színesebb életmódbeli lehetőségeket kínáló helyszín. A kisebb településekhez képest pedig központi és meghatározó, vezető szerepet betöltő közösségi mozgástér.

Külön érdemes megemlíteni a nagyváros településkategóriát, amely méreténél, gazdasági erejénél és esetleg kivételezett helyzeténél fogva elvileg magasabb technikai, infrastrukturális szinten működhet, mint az önmaguk eltartására nem képes, kisebb városok és települések. A nagyvárosokat jellemzően 100000 fő lakosságtól nevezzük így és világszerte ismerünk olyanokat, amelyekben több millió ember él együtt viszonylag kis területen.

 

A nagyvárosok sokszínűsége

A nyugati kultúrák városaiban hozzátartozik a különböző kultúrájú emberek által lakott, egymástól és a város többi részétől elválasztható városrész megléte. Ilyen lehet például a kínai vagy az olasz negyed az Egyesült Államok nagyobb városaiban.

Nem csak a népesség szempontjából lehetnek városrészek, hanem a funkció szempontjából is. Ezek azért alakulhattak ki, mert előnyösnek mutatkozott, hogy nagyjából egy helyen legyen mondjuk a színházak vagy a múzeumok vagy a pénzügyi területtel foglalkozó cégek irodái vagy a szórakozóhelyek.

Egy jól „megkomponált” nagyvárosban helye van a parkoknak és már zöld területeknek, valamint lehetőség szerint az utak mentén is sok fát, bokrot és más zöld növényeket láthatunk. Ezek kimondottan jó hatással lehetnek a városban lakó emberek lelkivilágára.

 

Nagyvárosok a képzőművészetben

A városok örök és megunhatatlan témát szolgáltatnak a művészeknek és a városi művészeti projekteknek. Ezeken megmutatkozik, hogy az urbanizáció nem feltétlenül rossz dolog. Remek lehetőség a kapcsolódásra, amelyből inspiráció, érzelmek és művészet születik mindenki gyönyörűségére.

Ha kedvet kapsz Te is nagyvárosi témájú képeket festeni, nézz körül az Események menüpontban az aktuálisan elérhető festmények között.

Blog

Festők fordulatos élete – Edward Hopper

Ebben a cikkben egy tengerentúli festőt, az amerikai Edward Hoppert (1882-1967) mutatjuk be. Hopper alkotásaira a noir, mint festészeti stílus jellemző, a realizmus mellett. Ábrázolásmódjának egyik jellegzetessége a fények és árnyékok erős használata. Lényegében ezek adják Hopper képeinek igazi atmoszféráját, a művész ezáltal is igyekezett megragadni az ember tudatalattijában megbúvó apróságokat.   Edward Hopper békés gyermekkora Holland származású szülők biztos anyagi körülmények közé született gyermeke volt. Nővérével, Marionnal együtt a New Yorkhoz tartozó Nyackban nevelkedtek egy dombtetőn álló, kényelmes viktoriánus házban, kilátással a Hudson-folyóra. Szülei művészetre érzékeny, művelt emberek voltak, akik gyakran vitték gyermekeiket koncertekre, kiállításokra. Azon szerencsés festők egyike ő, akinek szülei büszkék voltak fiúk művészi ambícióira, és támogatták ez irányú törekvéseit, ahogy önképzését is. Az iskolában alapvetően jól teljesítő Edward tehetsége nagyjából ötéves korában mutatkozott meg. Édesanyja különösen fontosnak találta, hogy gyermeke tehetségének kibontakozását támogassa. Nem ritkán oktatói folyóiratokat, festészettel kapcsolatos szakkönyveket és az alkotáshoz szükséges eszközöket vásárolt fiának. 1899-ben kezdte meg művészeti tanulmányait, egyik mentora az amerikai korai realista festészet egyik meghatározó alakja Robert Henri lett. Mint a legtöbb festő palánta, Hopper is többször járt Párizsban, hogy tanulmányozza az európai mesterek, főleg az impresszionisták kiállításait, és az ott ellesett fogásokat is alkalmazza saját stílusa kialakítása során. Hopper

Olvass tovább »

Élményfestés – Francia bulldog

A kutyák már nagyon hosszú ideje közel kerültek az emberhez és ezáltal bekerültek a festményeken ábrázolt témák közé. Régebben elsősorban vadászat közben mutatták be a kutyákat vagy egy tekintélyt sugárzó emberalakot ábrázoló képen abszolút mellékszereplőként. Azóta ez a helyzet már régen megváltozott és egy festmény főszereplője is lehet kutya, a kutyabarát művészetek iránt rajongók legnagyobb örömére. Ebben a bejegyzésben egy különleges, bohókás kutyáról lesz szó, amely sokak kedvencévé vált az elmúlt időszakban és mint ilyen, bekerült a KreatívLiget Élményfestő Stúdió festmény kínálatába is.   A francia bulldog története A 19. század végén jobb megélhetést remélő csipkeverők települtek át Angliából Normandiába, és magukkal vitték a már akkor is kis méretű bulldogjaikat. Míg a fajta a szigeten hanyatlásnak indult, a család francia ága felvirágzott, és Párizs környékén sok rajongója volt. Ott terrierekkel és griffonokkal keresztezték őket, és olyan új típust alkottak meg, amely temperamentumában és küllemében is egyértelműen elkülönült az addig ismert bulldogoktól. A fajta hivatalos elismeréséig azonban még hosszú volt az út, mert a denevérfülű, alacsony testű, előreugró állkapcsú kutyák tenyésztésével Párizs egyszerű emberei foglalkoztak: kézművesek, utcai árusok és szolgálók. A „bouledogue français” csak akkor vált „szalonképessé”, amikor VII. Eduárd brit király is vett egy ilyen kutyát magának.   Milyen kutya

Olvass tovább »

Anyák napjára élményfestés? Igen.

Az édesanyánkkal való viszonyunk egész életre meghatározza az érzelmi kötődéseinket, az önértékelésünket, a világhoz való kapcsolódásunkat.  Ideális esetben biztonságos és szerető környezetben növünk fel, amely biztos iránytűt ad a kezünkbe az életen való átevickéléshez.   Kapcsolat az anyukánkkal Sokaknak azonban terhelt a viszonya az édesanyjával, nekik iránytű helyett csak egy nehéz csomag jut, tele fájdalommal, önbizalomhiánnyal, bizalmatlansággal a világ felé. Az anyákkal való kapcsolat természetesen nem ennyire végletes. A tökéletes viszony és a teljes elhanyagolás között ezerféle árnyalat van, azon belül azonban csak nagyon ritka esetben hiányzik teljesen a szeretet. Sok szülő úgy okozhet érzelmi traumát a gyerekének, hogy közben nagyon szereti, csak nem tud átlépni a saját felmenőitől kapott mintáin, sérülésein. Ne felejtsük el, hogy a ma gyerekeket nevelő szülők szüleit olyanok nevelték, akik súlyosan traumatizálódhattak az első és második világháborúban. A transzgenerációs szorongások és traumák jelenlétét mára már elfogadottá tette a pszichológia tudománya. Az anyák napja jó lehetőség arra, hogy a terhelt viszonyok esetében a sérelmek a háttérbe kerüljenek és megkeressük magunkban az édesanyánkhoz fűződő hála és a szeretet érzését. Aki pedig az anyjával való harmonikus viszonyt kapta ajándékul az élettől, szintén kifejezésre juttathatja ezen a napon (is) köszönetét és megbecsülését.   Már majdnem száz éve… Magyarországon 1925-ben

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü