Élményfestés – Tenger

Mit nevezünk tengernek?

Földünk valamivel több mint kétharmad részét tengerek és óceánok borítják. A tenger (vagy óceán) egy nagy kiterjedésű sós víztömeg, amely lehet peremtenger, beltenger, vagy egy nagy sósvízű tó, valamelyik kontinens belsejében.

A peremtenger olyan típusa a sós vizeknek, amelyet a vízáramlatok valamelyik óceánhoz kapcsolnak. A beltenger csak vékonyabb csatornákon érintkezik az óceánnal. A tengerek meghatározása a felsorolt meghatározások ellenére nem egyértelmű, ezért több tenger, illetve tó besorolása vitatott.

Hétköznapi értelemben tengernek nevezhetjük például az óceánt is a sós vize és a beláthatatlan távolságai miatt. Gyakran tenger megnevezést kapnak sós-, vagy akár édesvizű tavak is, illetve az is előfordul, hogy a széles körben tengernek tekintett vizeket mások tónak tartanak. A Kaszpi-tengert például nevezik Kaszpi-tónak is, az Aral-tavat pedig Aral-tengernek is, a jóval kisebb Holt-tengert viszont egyáltalán nem szokták tónak nevezni.

 

A tengerek illata

A legtöbb embernek a nyaralás, a vízpart romantikája, a hajózás és csupa kellemes emlék jut eszébe, ha megérzi a tengerillatot. Főleg így van ez, ha az év nagy részében teljesen más körülmények között tölti az idejét, például egy nagyváros kellős közepén.

De mi is az a sós, de egyébként nehezen körülírható és meghatározható illat, amelyet akkor érzünk, ha a tengerparton üldögélve beleszippantunk a levegőbe? A válasz egyszerű, még ha inkább tudományos is és sokkal kevésbé romantikus. A tengerek jellegzetes illatát főként a benne élő vízinövények által nagy mennyiségben termelt dimetil-szulfonio-propionát (azaz DMSP) baktériumok által történő lebontásakor bomlástermékként létrejövő dimetil-szulfid alkotja.

 

Megfesteni a tengert

Hasonlóan komplex és hosszú gyakorlást igénylő feladat, mint felhőket festeni. A romantikus tájképfestők egyik kedvenc témája volt tengert festeni, főleg háborgó, erősen hullámzó „állapotában”. Az impresszionisták is kedvükre gyakorolhatták az általuk olyannyira kedvelt fény-árnyék hangsúlyokat, amelyekhez remek terep egy tengeri naplemente vagy napfelkelte.

A víz egyébként egy nagyon különleges anyag festészeti szempontból is. Egyrészt áttetsző és átengedi magán a fénysugarak egy részét, másrészt viszont visszatükrözi mindazt, ami a környezetében van.

A felülete lehet tükörsima, de fodrozódhat is, ha épp hozzáér valami, vagy ha beledobunk egy kavicsot, esetleg végigsiklik rajta egy csónak. A szél hullámokat kelt a vízen, amelyek lehetnek alig érzékelhetők, enyhén fodrosak, kicsit habos széllel, a viharos erejű légmozgás pedig már óriási hullámokat korbácsol. Ezek a természeti hatások úgy megváltoztatják a víz nyugodt felületét, hogy nyoma sem marad a korábbi színeknek és hangulatnak. A magyar nyelvben csodálatos és egyben beszédes kifejezéseink vannak a vadul mozgó víz leírására. Ilyen például, amikor azt mondjuk, hogy tajtékzik a tenger.

Mindezeket a különböző hangulatú állapotokat a színek és az alkalmazott technikák segítségével igazán nagyszerű élmény lehet, amelynek megélésére mindenkit tiszta szívünkből biztatunk.

 

Tengerek és óceánok a képzőművészetben

Ez egy igen népszerű és hálás téma a festményeken és már képzőművészeti alkotásokon. Az ábrázolt tenger milyenségétől függően nagyon békés és nyugodt hangulatú tájképet és vadul háborgó vizet tajtékzó hullámokkal is jelenthet. Pont ez benne a csodálatos, hogy a sokszínűségét, amilyen a valóságban, azt remekül megmutathatjuk a festmények segítségével.

Amennyiben kedvet kaptál Te is tengert, óceánt vagy akár ezek csodás partszakaszait megfesteni, keresd az ilyen és ehhez hasonló témájú képeket a KreatívLiget Élményfestő Stúdió kínálatában. Az aktuálisan elérhető lehetőségeket mindig az Események menüpontban találod meg, dátum szerinti bontásban. Így biztosan Te is rálelsz az ízlésednek megfelelő képre, amelyet nálunk családias hangulatban el is készíthetsz.

Blog

Salvador Dalí fordulatos élete

Festők fordulatos élete – Salvador Dalí

Salvador Dalit a katalán szürrealista festőt valószínűleg senkinek nem kell bemutatni és biztosan jó pár festményét is ismeritek már akár az élményfestés foglalkozásokról, akár azért, mert élőben is meg tudtátok csodálni őket valahol, például a Magyar Nemzeti Galéria szürrealista kiállításán, amelyet egyébként még 2019. október 20-ig meglátogathattok, ha eddig nem tettétek. Nem is kizárólag az életútjáról és a művészetéről szeretnénk most elsősorban írni ebben a bejegyzésben, hanem inkább olyan részleteket szeretnénk megmutatni az életéből, amik kevésbé ismertek és talán más megvilágításba helyezhetik az alkotásait is az érdeklődő olvasóink számára. Kilenc érdekes és bizarr epizód Salvador Dalí életéből 1. Saját testvére reinkarnációja Dalí életének bizarrságát megalapozta egy olyan meghatározó esemény, ami a születéséhez és sajátos gyermekkorához köthető. Mielőtt az a Salvador Dalí megszületett, akit mi a híres festőként ismerünk, az édesanyja életet adott egy másik gyermeknek, aki a Salvador Dalí nevet kapta. Sajnos az első Salvador Dalí 22 hónapos korában, egy súlyos gyomorfertőzés következtében elhunyt. Halála után nagyjából kilenc hónappal azonban megszületett a második Salvador Dalí, akiből végül a híres festő lett. Mivel ez a gyermek igencsak hasonlított az elsőre és kilenc hónappal annak halála után született, a szüleinek az a rögeszméje támadt, hogy halott gyermekük minden bizonnyal újjászületett. Amikor a

Olvass tovább »

Pitypangos élményfestés

Gyermekkorunk kedvenc virágja a pitypang, amely jó szolgálatot tett, mint koszorú alapanyag, a terméseit pedig nagy kacagások közepette fújtuk egymásra és a nagyvilágba. Valószínűleg nem gondoltunk arra, hogy milyen érdekes és értékes virág a pitypang. Elnevezése sokféle lehet, a gyermekláncfű, a pongyola pitypang vagy népiesen cserbóka is ismert és használt név. Az őszirózsafélék családján belül a pitypang nemzetségbe tartozó, Magyarországon is gyakori évelő növényfaj. A termést szakszerűen úgy hívják, hogy repülőszőrös mag. Ez az a része a növénynek, amelyet gyermekkorunkból olyan jól ismerünk.   A pitypang növény felhasználási lehetőségei Itt érdemes megjegyeznünk, hogy a rukkolaként ismert salátaféle nem más, mint a gyermekláncfű nemesített változata. A csípős-kesernyés aromájú rukkola levelek mára ínyenc saláta alapanyagnak számítanak. A pitypang, vagyis a gyermekláncfű pedig a népi gyógyászat egyik régóta ismert gyógynövénye. Virágzás előtti fiatal leveleiből salátát vagy főzeléket készítenek. Ez fontos részlet, mert a virágzás után már egyáltalán nem finom az íze, ugyanis ekkorra megkeseredik. A növény gyökerét nyersen vagy vajon párolva, vagy szárítás után durvára őrölve kávépótlóként is használták az élénkítő hatása miatt. Levelével és gyökerével már nagyon hosszú ideje kezelik a máj, epehólyag, vese megbetegedéseit és az ízületi problémákat. Hatásos a bőrproblémák és a narancsbőr ellen, csökkenti a vér koleszterinszintjét, ugyanakkor étvágyfokozó,

Olvass tovább »

Élményfestés – Eiffel-torony

Az európai kontinens egyik legnépszerűbb városa Párizs, és nemcsak idegenforgalmi szempontból, hanem jellemző részleteivel ábrázolt képzőművészeti témaként is. Ez az a hely, ahol már hosszú évszázadok óta otthonra találhatnak szinte bármilyen művészeti ág művelői, legyenek akár írók, költők, festők, szobrászok vagy valamely színházi szakma képviselői. Nincs ez másként a XXI. században sem. Párizs mindenkit megihlet és magával ragad.   Párizs jelképe A festményen legtöbbször megörökített párizsi építmény természetesen az Eiffel-torony, ilyen témájú képet a KreatívLiget Élményfestő Stúdióban is készíthetsz, többféle változatban. Keresd az aktuális lehetőségeket a weboldalon! De vajon tudunk-e bármit az Eiffel-toronyról és a zseniális mérnökről, aki a nevét is adta ehhez a legendás építményhez? Egy kis ismeretanyag következik Párizs fő jelképéről.   Az Eiffel-torony tervezése Nevét (franciául: La Tour Eiffel) a tervezőcég tulajdonosáról, Gustave Eiffel mérnökről kapta. Az 1889. évi világkiállításra készült és az eredeti tervek szerint annak lezajlása után lebontották volna. A torony teljes magassága 324 m, ebből maga a torony 300 m, a tetejére szerelve pedig +24 m-re magasodik egy tévéantenna. Első bejárható emelete 58 méter, a második 116 méter, a harmadik pedig 276 méter magasban van. Négyzet alapú, 1,6 hektár alapterületű, 10 100 tonna tömegű építmény, amelyet 12 000 acéldarabból szegecsek segítségével állították össze, átmeneti jelleggel. Évente mintegy 10 tonna festék szükséges

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü