Élményfestés – A kutya

A kutyák már nagyon hosszú ideje közel kerültek az emberhez és ezáltal bekerültek a festményeken ábrázolt témák közé. Régebben elsősorban vadászat közben mutatták be a kutyákat vagy egy tekintélyt sugárzó emberalakot ábrázoló képen abszolút mellékszereplőként. Azóta ez a helyzet már régen megváltozott és egy festmény főszereplője is lehet kutya, a kutyabarát művészetek iránt rajongók legnagyobb örömére.

 

Híres kutyák a nagyvilágból

Az első kutya az űrben – Laika

Élete nagy részében Moszkva utcáin kóborolhatott, amíg aztán egy sintértelepre került. Onnan a szovjet űrhivatal munkatársai választották ki két kutya társával együtt arra a különleges kísérletre, amelynek az volt a célja, hogy kiderítsék, képes-e egy élőlény elviselni a rakéta kilövésével járó megterhelést, az űrbéli viszonyokat, illetve, hogy milyen viselkedésbeli változásokon megy ott keresztül.

Rövid kiképzés követően Laikát az 1957. november 3-án fellőtt rakétával juttatták az űrbe, ahonnan – visszatérő egység építése híján – semmiképp nem térhetett vissza és így a biztos halál várt rá. Szegény kutya a Föld körüli pályán csupán néhány órát lehetett életben, de ezzel ő lett a világtörténelem egyik leghíresebb kutyája.

A hűség mintaképe – Hachiko

A kutyák olyan állatok, amelyek eleve a hűségükről híresek, ám Hachiko, a japán akita inu kutya története még a többi kutya közül is kiemelkedik. Gazdája két hónapos kölyökkutya korában vásárolta meg, 1923-ban. Négy boldog évet töltöttek együtt, majd 1927-ben Hachiko gazdája, egy japán professzor szívrohamot kapott egy előadása közben és meghalt. így nem tért vissza többé az állomásra sem, ahová előtte a kutyája minden nap elkísérte.

A professzor halála után a hűséges kutya még évekig kijárt a vasútállomáshoz, és továbbra is türelmesen várta a gazdáját, amíg aztán 1935-ben a megszokott várakozó helyén végső nyugalomra nem szenderült. Emlékét azóta egy bronzszobor és több mozifilm is őrzi.

A híres magyar nyomozókutya – Kántor

Kántor hat hónapos korában, 1953-ban kezdte meg a kísérleti nyomozókutya képzést gazdájával, Tóth Tiborral. Elég gyorsan kiderült, hogy a kutyának kivételes tehetsége van a nyomozáshoz. Az első közös ügyük egy valódi tyúklopás volt, ezt követően pedig 11 év alatt több mint 500 további eset kinyomozásában vettek részt, amelyekből 279 alkalommal egyértelműen sikeresen. Sajnos 1964-ben Kántor egy nyom követése közben aknára lépett, amely halálosan megsebesítette őt.

Az amerikai filmsztár – Rin Tin Tin

A világ egyik leghíresebb németjuhász kutyája még az első világháború idején született. Egy amerikai katona megmentette az életét valahol Európában, majd a háború végeztével magával vitte az USA-ba, ahol a Warner Brothers stúdió szakemberei hamar meglátták a kutyában rejlő lehetőségeket. Így vált a háborús menekült kutya az egyik első amerikai filmsztárrá. 1932-ben bekövetkezett haláláig összesen 27 filmben szerepelt. A Rin Tin Tin nevet később több másik németjuhász kutya is viselte, amelyek mindannyian hollywoodi kasszasikerek szereplőivé váltak.

 

Kutyák a képzőművészetben

Ókor és középkor

A kutyák emberhez való szoktatása (megszelídítése) a régmúlt időkre vezethető vissza. Így a kutya ábrázolások is már évezredekkel ezelőtt megjelentek a barlangfestményeken. Azóta sokat változott a világ és az alkotások mondanivalója. Végig követhetjük a különböző korszakokat, és azt, hogy négylábú társaink szerepe és megítélése hogyan változott ezalatt a hosszú idő alatt.

A kutya, mint az ember szövetségese, az ókori kultúrákban is megjelenik. Egyiptomban kutya- vagy sakálfejjel ábrázolták Anubiszt, az alvilág istenét, de emellett számos falfestmény bizonyítja, hogy a kutya a mindennapok állandó szereplője volt, bár a szentként tisztelt macskák mellett nem igazán volt jelentős szerepük.

A görög mitológia világában már változott a kutya megítélése, Órión kutyái még csillagképek formájában is meg lettek örökítve. A görög mondavilágra épült eposz, az Odüsszeia főhősének hűséges kutyájára is szentelt pár sor Homérosz. Argosz végül húsz év várakozást követően halt meg, miután először pillantotta meg a hazatérő gazdáját.

Trendek a festészetben

A reneszánsz festészet egy kiemelkedő alkotása Jan van Eyck Az Arnolfini házaspár című festménye a maga korában egy új megközelítést hozott magával, mégpedig az egyes részletek magas fokú kidolgozottságát. A festményen a jegyespár a brugge-i otthonukban látható és a lábuk előtt egy kiskutya jelenik meg. Első pillantásra talán észre sem vesszük, pedig jelentése is van: a család nyugalmát és a hűséget szimbolizálja.

A későbbiekben már egyre gyakrabban találkozhatunk kutyákkal a festményeken, akár már főalakká is előléptetve, vagy legalábbis egyenrangú szereplője a képeknek az emberekkel vagy más állatokkal. Francisco de Goya Fiúk kutyával című festményén a vadászó „funkció” mellett igazi játszópajtásként tekinthetünk a kutyára, ami korábbi szerepkörének kiszélesedésére utal.

Goya angol kortársa George Stubbs több képet is festett kutyákról. Ezeken a festményeken főleg vadászjeleneteket örökített meg, különböző vadászkutya fajtákat (vizsga, spániel, kopó) felvonultatva.

A kutyákról szóló festészetet illetően megkerülhetetlen a szintén angol Sir Edwin Landseer művészete, akiről ráadásul kutyafajtát is elneveztek.

Annyira szerette a kezdetektől fogva a kutyákat, hogy már az iskolai tanulmányai alatt „kutyás fiúnak” hívták a társai. Abban is élen járt, hogy állatvédőként már akkor kiállt a kutyák bántalmazása ellen, azzal is, hogy gyakran ábrázolt szenvedő állatokat, érzékletesen megjelenítve a fájdalmukat.

A különböző kutyafajtákra jellemző szőrzetet is nagyon élethűen tudta megfesteni. Ráadásul legendák keringtek a gyorsan dolgozó mesterről, aki egy alkalommal állítólag három óra leforgása alatt festett meg egy kedvenc háziállatot, amíg a kutya gazdája a templomban hallgatta a misét.

A viktoriánus korból származó kutyás festmények sokszor megmosolyogtatnak bennünket. Gondoljunk csak Cassius Marcellus Coolidge kártyázó kutyáira, amelyek napjainkra ikonikus festmény szereplőkké léptek elő

Az ebben a korban szintén jellemző szentimentalizmust leginkább Charles Burton Barber festményein érhetjük tetten. Az angol festő londoni művészeti tanulmányai befejezését követően Viktória királynő udvari festője lett, ahol majdnem 25 éven át készített különböző életképeket kutyákról, főleg gyerekek társaságában. A képein a kutyák leginkább a gyerekek mindennapi játékainak nemcsak aktív, de szinte egyenrangú társai, és elmerülve láthatjuk őket fogócskázás, bújócskázás vagy éppen gyermekek olvasása, imádkozása közben.

 

Picasso kutyája

Pablo Picasso rajongott a kutyákért, több kutyája is volt, de a legkülönlegesebb Lump nevű tacskója lehetett. Ő volt a festő kultikussá vált képsorozatának “modellje” is.

Lump végül 17 éves korában halt meg, Picasso pedig 10 nappal utána követte. A festő barátai között volt olyan, aki szerint megszakadt a szíve a kutyája miatt.

 

Frida kutyái

Frida Kahlo mexikói festőművésznő rajongott az állatokért, otthonát lovakkal, papagájokkal és őzekkel osztotta meg, meg persze nagy kedvenceivel, a mexikói meztelen kutyákkal.

A festőnő gerince egy buszbaleset következtében megsérült, sokszor ágyba kényszerült, nagy fájdalmai voltak. A fizikai fájdalomból és az unalomból való kiutat végül a festészetben találta meg. Frida élete tele volt fájdalommal és szenvedéssel. Ezeket a festészeten kívül kutyái és más állatai szeretete enyhítette valamelyest.

 

Modern kutya festmények

Manapság már gyakran előfordul, hogy egy festmény kutya portréként készül el. Ha ilyet szeretnél készíteni, nézz körül a Kreatívliget Élményfestő Stúdió foglalkozásai között és találd meg a Neked tetszőt.

Most már biztosan kedvet kaptál alkotni vagy éppen kitaláltad, hogy kinek adj ajándékba saját magad által festett képet. Bármelyik állítás is igaz, a legjobb helyen jársz. A KreatívLiget Élményfestő Stúdió választékában többféle állatos témájú festményt is megtalálsz. Keresd ezeket az Események menüpontban, ahol dátumok és festmények szerinti bontásban láthatod egymás mellett az alkalmakat, megkönnyítve ezzel a döntésedet.

 

Gyere el hozzánk egy élményfestésre, szeretettel várunk!

A korábbi foglalkozásokon készült fotókat a KreatívLiget Élményfestő Stúdió Facebook oldalán tudod megnézni. Legyél részese hamarosan Te is egy ilyen élménynek!

Blog

Festők fordulatos élete – Szinyei Merse Pál

Ha csak annyit mondunk, hogy Majális vagy hogy a Lilaruhás nő, akkor bizonyára sok olvasónk egyből tudja, hogy melyik festményekről van szó és talán beugrik nekik Szinyei Merse Pál festőművész neve is, akiről egy utcát Budapesten és az ott található gimnáziumot is elnevezték. Festészeti stílusnak, irányzatnak vagy mozgalomnak Szinyei nem lett névadója és a legnépszerűbb képei is csak évtizedekkel az elkészülésük után lettek igazán elismertek, mégis elmondhatjuk róla, hogy a magyar XIX. századi festészet egyik legfontosabb alakja volt ő. Az általa alkalmazott technika pedig az impresszionistákat megelőzve varázsolt pompázatos színeket, oldott körvonalakat és napfénytől sugárzó ragyogást a vászonra.   Szinyei Merse Pál életének története Régi nemesi családból származott, mintegy 700 évre visszavezethető családfával. A XIX. századra nem számítottak különösebben vagyonosnak, de a fiatal Szinyeinek biztosan nem voltak anyagi gondjai. 1845. július 4-én született, a család harmadik gyermekeként, és őt követte még öt testvére, így összesen nyolcan nevelkedtek a jernyei családi kúriában. Eperjesen egy katolikus iskolában, majd Nagyváradon tanult, ahol aztán érettségi vizsgát tett és megalkotta első képeit, azaz elkezdett festeni tanulni. 1864-től a müncheni Képzőművészeti Akadémián tanult, ahol az egyik mestere az akadémikus Karl von Piloty volt. Szinyei művészetére erősen hatott Gustave Courbet friss természetszemlélete, akit az 1869-ben megrendezésre került

Olvass tovább »

Élményfestés – Koi pontyok

A koi ponty a pontyfélék egy háziasított alfaja. A japán szavakban a ’koi’ vagy ’goi’ pontyot jelent, azonban a koi szóalak azonos egy szeretetet és vonzódást kifejező másik japán szóval. Így a koi ponty a szeretet és a barátság jelképévé is vált Japánban. Tehát azon túl, hogy díszhalként szemet gyönyörködtetnek ezek a harmóniát sugárzó vízi állatok, még különös jelentéssel is bírnak.   A koi pontyok kialakulása A koi pontyoknak számos változata létezik, amelyek eltérnek színezetükben, méretükben és mintázatukban is. A leggyakrabban előforduló színek a fehér, a fekete, a piros, a kék, a sárga és a krém, illetve előfordulnak foltos változatok is. A koinak napjainkban 22 fő és több, mint 100 altípusa létezik, amelyek folyamatosan bővülnek a keveredések miatt. A pontyok Közép-Ázsiából, a Kaszpi-tenger vidékéről származnak. Ezen a területen már több ezer éve őshonos halfaj a ponty. Innen aztán a halak természetes úton, a folyókon keresztül vándoroltak kelet felé egészen Kínáig, nyugati irányban pedig Európába, nagyjából a Duna vonaláig. A pontyféléket Kelet-Ázsiában idővel háziasították, illetve mint élelmezési haszonállatot tartották. A Kínai Császárságban már az időszámításunk előtti 500-as évektől maradtak fenn írásos feljegyzések a ponty szaporításáról és tenyésztéséről. Ezekben a feljegyzésekben található meg először a ’koi’ kifejezés is. Kultúrtörténeti érdekesség, hogy egy

Olvass tovább »

Élményfestés – A párizsi Eiffel-torony

Élményfestő alkalmaink közül töretlen népszerűségnek örvendnek Párizs ikonikus tornyát, az Eiffel-tornyot megfestő foglalkozások. Nem csoda, hiszen a világ egyik legromantikusabb városának jelképe ez. Párizs sokszínűsége, történelme, a művészetek iránti nyitottsága sokakat magával ragad. Aki járt már Párizsban, az visszavágyódik, aki nem, az odavágyódik. Azonban azt kevesen tudják, hogy Párizs egyik jelképét, az Eiffel-tornyot a történelem talán legügyesebb szélhámosa, Victor Lustig eladta. Ráadásul kétszer is. A karrierje a lebukás után sem tört derékba, hanem csak utána indult be igazán.   Victor Lustig, a csalókat átverő szélhámos Az osztrák származású Lustig Amerikában kezdte bűnözői pályafutását, egy rendkívül pofátlan trükkel: pénzhamisító gépet sózott más bűnözők nyakába. A gépről azt hitette el, hogy bonyolult kémiai eljárásokkal az igazival tökéletesen egyező százdollárosokat képes nyomtatni.  De az alapos munkához idő kell: hat óra alatt lesz kész  az igazira megszólalásig hasonlító papírpénz. Ezt természetesen demonstrálta is, és a papírpénzek tökéletesen olyanok voltak, mint az igazi. Mert valóban igaziak voltak. A gépet három darab valódi százassal töltötte meg, így az 18 órán át hibátlanul működött,  ezzel majd’ egy nap menekülési időt biztosított Lustignak. A gépet szolid 10 ezer dollárért árulta, tehát azt ígérte, hogy az egy hónap alatt behozza az árát. Amikor az átverés miatt kezdett szorulni a

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü