Élményfestés – Koi pontyok

A koi ponty a pontyfélék egy háziasított alfaja. A japán szavakban a ’koi’ vagy ’goi’ pontyot jelent, azonban a koi szóalak azonos egy szeretetet és vonzódást kifejező másik japán szóval. Így a koi ponty a szeretet és a barátság jelképévé is vált Japánban. Tehát azon túl, hogy díszhalként szemet gyönyörködtetnek ezek a harmóniát sugárzó vízi állatok, még különös jelentéssel is bírnak.

A koi pontyok kialakulása

A koi pontyoknak számos változata létezik, amelyek eltérnek színezetükben, méretükben és mintázatukban is. A leggyakrabban előforduló színek a fehér, a fekete, a piros, a kék, a sárga és a krém, illetve előfordulnak foltos változatok is. A koinak napjainkban 22 fő és több, mint 100 altípusa létezik, amelyek folyamatosan bővülnek a keveredések miatt.

A pontyok Közép-Ázsiából, a Kaszpi-tenger vidékéről származnak. Ezen a területen már több ezer éve őshonos halfaj a ponty. Innen aztán a halak természetes úton, a folyókon keresztül vándoroltak kelet felé egészen Kínáig, nyugati irányban pedig Európába, nagyjából a Duna vonaláig.

A pontyféléket Kelet-Ázsiában idővel háziasították, illetve mint élelmezési haszonállatot tartották. A Kínai Császárságban már az időszámításunk előtti 500-as évektől maradtak fenn írásos feljegyzések a ponty szaporításáról és tenyésztéséről. Ezekben a feljegyzésekben található meg először a ’koi’ kifejezés is.

Kultúrtörténeti érdekesség, hogy egy lejegyzett buddhista történet szerint Kung Fu Ce (azaz Konfuciusz) kínai filozófus időszámításunk előtt 533-ban, az első fia születése alkalmából a kínai császártól egy koi pontyot kapott ajándékba. Ebből következtethetünk arra, hogy ebben az időben már bizonyosan ismerték és nagy becsben tartották a pontyok színes, díszes megjelenésű változatait.

A koi pontyok Japánban

A pontos részleteket homály fedi azzal kapcsolatban, hogy mikor és milyen módon kerülhettek a pontyok Japánba. A folyamatot könnyítette, hogy a faj nagy mértékben alkalmazkodóképes, így a háziasított és mesterségesen szaporított egyedek új helyekre is könnyen eljuthattak, illetve ott megtelepedhettek. A pontyok vélhetőleg kínai közvetítéssel – katonák vagy kereskedők révén – jutottak el Japánba, mintegy 400-600 évvel ezelőtt.

Japánban a modern kori koi tartás, illetve tenyésztés első hitelt érdemlő említése a 19. század elején történik. Feljegyzésekből kiderül, hogy a helyi rizstermelők már a régóta hagyományosan tartottak pontyot az elárasztott rizsföldeken, hogy egyhangú táplálkozásukat kiegészítsék. Az 1800-as évek elején feltűnt nekik, hogy a halak között piros, később fehér színváltozatú egyedek jelentek meg. Valószínűleg később ezeknek az egyedeknek a keresztezése vezetett a piros-fehér színváltozat megjelenéséhez is. Ettől az időszaktól kezdve már tudatosan szaporították a színes egyedeket, azaz tulajdonképpen megkezdték a koi pontyok tenyésztését. Az első, tudatos tenyésztői munka során előállított színváltozat az 1820-as évek körül jelent meg.

Japánban hatalmas érdeklődés mellett rendezik meg a hagyományos koi bemutatókat, ahol a győztes halak tenyésztőit nagy tisztelet és megbecsülés övezi.

A koi pontyok a világban

A koi tartás napjainkra olyan népszerű hobbi lett, hogy az egész világon találhatunk lelkes koi ponty tulajdonosokat. A II. világháború előtt az Egyesült Államokban, majd Hawaii-on kezdtek koit tartani, később Kanadában, az Egyesült Királyságban, illetve egyre több európai országban is megjelentek telepített koi pontyok a kerti dísztavakban. Manapság a világon szinte mindenhol – többek között Magyarországon is – megtalálhatóak ezek a különleges halak, amelyek páratlan szépségükkel sok örömet okoznak a szemlélőnek.

A koi halak, mint jelképek

A koi hal, mint jelkép a kitartást szimbolizálja, valamint a jellem szilárdságát. Ezen kívül jelképezheti a bölcsességet, a tudást, a hosszú életet és a hűséget is. A koi hal hosszú élete is tulajdonképpen a kitartásról szól. A halak formájának szépsége megihlette a művészeket és folyamatosan elbűvöli azokat, akik úszás közben szemlélik őket.

A buddhizmusban a koi halak a félelemnélküliséget és bátorságot jelképezik, amint átkelnek az óceánon. Ezen cselekedetükkel az emberi szenvedésre emlékeztetnek, amelyet mindenki megtapasztalhat a saját élete során. A koi ponty kecsessége és szépsége ugyanakkor a család jelképé is tette ezeket a csodás állatokat, természetesen elsősorban Japánban.

Ezek az elképesztően színpompás halak és a körülöttük fodrozódó víz kedvelt témát szolgáltatnak a profi festőművészeknek és a műkedvelő hobbi festőknek egyaránt. Ez egy olyan téma, amely időtlen és a belőle áradó nyugalom mindenkit megihlet, alkotásra csábít. Ha szeretnél te is egy saját koi halas képet, akkor gyere el hozzánk szeptember végén egy koi halakat megalkotó élményfestésre! Ha otthonod kényelmében és rugalmas időbeosztásban festenél szívesen, akkor válaszd koi halas videós szettünket.

Blog

Élményfestés – A Hold

Az éjszakai égbolt legfeltűnőbb jelensége a Hold, amely egy égitest, Földünk állandó kísérője és mint ilyen, számtalan zeneművet, képzőművészeti alkotást és szépirodalmat ihletett. Kötött keringése miatt mindig ugyanaz az oldala fordul a Föld felé, amelyet így alaposan meg tudtak figyelni a tudósok, a csillagászok és az érdeklődő amatőrök is az emberiség története folyamán, egészen a civilizációk kialakulásának a kezdetétől. A Hold az egyetemes kultúrában és a vallásokban Földünk égi kísérője az emberiség története során folyamatosan fontos szerepet töltött be a különböző kultúrákban. A korai időkben istenségként tisztelték. A Hold ciklusa lett az alapja az ókorban keletkezett legtöbb naptárnak és az ezekben szereplő ünnepnek. Az ókorban élt emberek a Holdat a halál és újjászületés, a termékenység és teremtés istenének és jelképének tartották. A legkorábbi időkben az ember a természeti jelenségeket természetfeletti erők érzékszervekkel is felfogható megnyilvánulásának tekintette, és ezzel együtt istenként tisztelte. Így a legfőbb égitest, a Nap mellett a Hold is istenséggé vált és szervesen beépült az ókorban létező többistenhívő kultúrákba is. A nyugati kultúra első holdistene a görög hitvilágból ismert Szeléné istennője volt. A Hold keringési idejének és a nők menstruációs ciklusának hasonlósága miatt az ókori kultúrákban nőneműként képzelték el a Holdat, az ikertestvérének tartott Napot pedig férfiként

Olvass tovább »

Buddha ábrázolások a világban

A buddhává válás folyamata és a megvilágosodás Gautama Sziddhárta, akit Buddhának nevezünk a köznyelvben, egy sákja nemzetségbeli király fiaként született, a mai Nepál területén található Lumbiniben, a hagyomány szerint időszámításunk előtt 563-ban. Huszonkilenc éves volt, amikor feleségét és fiúgyermekét elhagyva az igazság keresésének szentelte hátralévő életét. Több évi remeteség után rájött, hogy testének kínzásával inkább elhomályosítja az elméjét, ahelyett, hogy közelebb jutna az igazi bölcsességhez. Ezért aztán felhagyott az aszkéta életmóddal. Végül az új módszerrel Bódhifa alatt meditálva buddhává, azaz „megvilágosodottá” vált. Életének további részében Észak-Indiát bejárva terjesztette életfilozófiáját, és már haláláig is több ezer ember vált a követőjévé. Buddha felismerésének lényege az volt, hogy rájött: a világunkban semmi sem állandó, és mint ilyen végső soron nem kielégítő, csakis feltételek függvényében, átmenetileg létezik. A tanításának alapja az, hogy felismerjük: semmilyen világi érték – sem a test, sem a pénz, sem a hírnév vagy a hatalom, sem a kapcsolataink nem óvnak meg minket az elmúlástól, a fájdalomtól, az elégedetlenségtől és a kiábrándulástól. Ráébredt arra, hogy belső erőforrásaink megfelelő felismerése és használata révén a tartós boldogság mégis elérhető és megvalósítható. Az igazi buddhista tanítás szerint élvezetek hiábavaló hajszolása helyett energiáinkat érdemes a tudatunkban rejlő lehetőségek kibontakoztatására fordítanunk. Hogy nézett ki Buddha

Olvass tovább »

A római kori festészet

A festészet különböző korszakait és stílusai bemutató cikksorozatunk az időszámításunk szerinti X. századtól foglalkozik ezzel a szerteágazó témával, és egyáltalán nem szerepel benne a megelőző időszak, sem annak meghatározó szereplői. Most ezt a hiányosságot szeretnénk pótolni valamelyest és sokak személyes kedvencét, a római kort vesszük górcső alá a festészeti vonatkozások szempontjából. Művészetek a római korban A római kultúra és művészet egyik meghatározó alapja a vallás, amelyre erősen hatott a görög többistenhit, tulajdonképpen „átvették” a görög isteneket a saját vallásukba, új néven nevezve őket. A művészet alakulására is nagy hatással voltak a görögök, egész pontosan a kézművesek, a művészek és a tanítómesterek, mivel ők is nagy számban érkeztek bevándorlóként vagy behurcolt rabszolgaként a hatalmas változásokon keresztülmenő Római Birodalomba. Az időszámításunk előtti III. századig a képzőművészetek fejlődése meglehetősen lassan zajlott. A római művészetek kialakulásában jelentős hatása volt az ősi itáliai, ezek közül is elsősorban az etruszk művészek alkotásainak. A görög művészet hatása csak később válik uralkodóvá, abban az időben, amikor a hódító hadjáratok során elsősorban a görög szobrászat kiváló alkotásait tömegével hurcolják hadizsákmányként Rómába. Az i.e. II. századtól a görög vagy görög hatású szobrok szinte elmaradhatatlan tartozékai lettek a római középületeknek és az előkelő lakóházaknak. A szobrokra mutatkozó egyre növekvő kereslet

Olvass tovább »