Élményfestés – Cseresznyevirágzás

A tavasz érkeztével virágba boruló cseresznyefák illatát és pompás kinézetét nem lehet elfelejteni, ha egyszer valaki megcsodálta a páratlan jelenséget. Nem csoda, ha a festőművészeket is megihlette a látványos és illatos esemény, amely minden évben kora tavasszal a természet ébredését jelzi a számunkra.

 

A díszcseresznye jellemzői

Az akár tíz méteresre is megnövő, széles koronájú, számtalan nemesített változatban fellelhető fának nemcsak az a különlegessége, hogy a rózsafélék családjába tartozik, hanem az is, hogy nincs termése. A díszcseresznyék különleges jellemzője, hogy a porzók és a bibék helyett is sziromlevelek nőnek, így sterilek, tehát nem hoznak termést. Kizárólag a virágaik miatt, dísznek tartják őket.

A cseresznye virága Japán nemzeti virága, számtalan zenei, képzőművészeti és irodalmi mű ihletője. A virágok színe napjainkra már igen széles skálán mozog. Nem csak hófehér és rózsaszín lehetséges, hanem a folyamatos nemesítéseknek is köszönhetően ezek mellett a sárgászöldtől kezdve jó pár színben felfedezhetőek még.

 

Turista látványosság Japánban

A japán szakura, azaz magyarul cseresznyevirág nemzeti szimbólum, amelyet az évente tartott Hanami, azaz magyarul virágnézés fesztiválokon ünnepelnek meg az emberek. Az esemény sok ezer turistát is vonz a szigetországba minden tavasszal.

A világunkban bekövetkező változásokat nemcsak az jelzi, hogy az apró virágok a szó szoros értelmében sokszínűek lettek, hanem az is, hogy az egykoron kifejezetten a gazdagok időtöltésének számító cseresznyevirág nézés ünnepe napjainkban már mindenki örömére szolgál.

Olyannyira így van ez, hogy Japánban szigetország szerte Hanami fesztiválok, baráti piknikek – énekkel és tánccal kísérve – szerveződnek a cseresznyevirágzás eseményének örömére. Talán az egyik legjobb Hanami élményt a Tokiótól kissé északnyugatra fekvő Mjógi-hegy lábánál szervezik. A több mint tizenötezer cseresznyefával büszkélkedő Cseresznyefalva, a „Sakura-no-Sato” terül el ezen a vidéken. Csodálatos fáival felkészülten várja a tavasz első hírnökeinek csodálóit.

Az egyetlen kérdés az, hogy az időjárástól függően hol és mikor csodálhatjuk meg a cseresznyevirágzást. A helyszín és az időpont természetesen elsősorban a turisták szempontjából nem mindegy. Nem véletlen, hogy a Japán Meteorológiai Intézet minden évben már jó előre előrejelzéseket készít arról, hogy hol és mikor várható a cseresznyevirágzás az országban. Később pedig arról, hogy hány százalékban nyíltak már ki a cseresznyevirágok.

 

A cseresznyevirágzás festményeken

Japán az egyik legmesszebb lévő utazási célpont Magyarországról. Ebből következően az biztosan kijelenthető, hogy a téma iránt lelkesedő közönségnek csak egy kis része jut el a szigetországba, élőben is megcsodálni a virágzást.

A képzőművészeti alkotások nézegetése sokkal reálisabb megoldás. A KreatívLiget Élményfestő Stúdió foglalkozásain pedig az alkotásban is elmerülhet, aki szeretne az otthonába egy saját készítésű cseresznyevirágzást ábrázoló festményt.

Az aktuális időpontok és lehetőségek mindig az Események menüpontban elérhetőek a weboldalon.

A korábbi programjaink fotóit pedig a Facebook oldalunkon lehet megtekinteni, ihletet merítve a további alkotásokhoz.

Blog

Élményfestés – Macskák és cicák

Az egyik legnépszerűbb háziállat napjainkban is a cica, ami nem véletlenül van így. Több ezer éve társa az embernek ez a barátságos, hízelgő, pihe-puha állat, amely sokaknak a magányán enyhít, vagy éppen teljesebbé tesz egy családot a jelenlétével. A legtöbb macskatartó arról számol be, hogy kedvence mindig megérzi, hogy milyen a gazdája hangulata, és eszerint keresi a kapcsolatot vele. Ha kell játszani hívja, bújik hozzá, hízeleg dorombol, vagy éppen rá se hederít. A következőkben néhány érdekességet sorolunk fel erről a páratlan állatról.   Az első bizonyíték a macska-ember barátságra Ez a rendkívül ügyes ragadozó egyes tudósok szerint körülbelül 10 000 éve kezdett az ember társaságában élni. Erre 2004-ben talált bizonyítékot egy francia kutató, Jean-Denis Vigne egy ciprusi sírban. A  körülbelül 9500 éves holttest mellett egy macska csontváza is feküdt a földben. Mivel a cicák nem voltak őshonosak Cipruson, az állat a közeli levantei partokról kerülhetett oda. Ez a lelet bizonyítéka a tudatos macska-ember együttélésnek, és ez a felfedezés nagyjából összhangban van a genetikai kutatások eredményeivel, amelyek szintén ezt a földrajzi és időbeni eredetet valószínűsítik a macskák háziasításával kapcsolatban.   A macskák világhódító útja Az ókori Egyiptomból 4000 évvel ezelőttről vannak írásos bizonyítékok arra, hogy az ott és akkor élő emberek

Olvass tovább »

A legtöbbször lefestett emberek – Kiki de Montparnasse

Mai cikkünkben egy nagyon sokoldalú, sok művészt megihlető nőt mutatunk be. Kiki de Montparnasse Alice Ernestine Prin néven született francia kabaré-előadóművész, festőművész és művész múzsa. Az első világháború utáni szabados Párizs sokakat inspiráló személyisége volt.  Billy Klüver és Julie Martin, Kiki életrajzírói úgy jellemezték, hogy ő volt az évszázad egyik első valóban független nője. Egy másik híres francia múzsa, Suzy Solidor után ismerjük meg Kiki de Montparnasse-t.   Alice-nek fiatalon kellett felnőnie Prin egy fiatal egyedülálló anya gyermekeként született egy vidéki francia kisvárosban, Châtillon-sur-Seine-ben 1901-ben. Nagymamája nevelte, mivel édesanyja Párizsba költözött, hogy szerencsét próbáljon és új életet kezdjen. A kis Alice 12 évesen követte anyját a fővárosba, ahol folytatta tanulmányait. Egy év múlva felhagyott a tanulással, hogy ő is pénzkereső lehessen, kezdetben boltokban, pékségekben dolgozott kisegítőként. 1917-ben úgy döntött, hogy szerény keresetét szobrászoknak való meztelen modellkedéssel egészíti ki. Ez konfliktushoz vezetett édesanyjával, aki dühében kitagadta és az utcára tette az akkor 16 éves lányt.   Hajléktalan lányból ünnepelt modell  Az utcán élve felfedezte a Montparnasse-t, az akkori Párizs bohém művésznegyedét és hamarosan összebarátkozott Chaim Soutine művésznővel. Ő volt az, aki bevezette az ottani művész társadalomba, s Alice hamarosan olyan alkotók barátságát élvezte, mint Maurice Utrillo, Jean Cocteau, Moïse Kisling, Fujita

Olvass tovább »

Híres magyar festők – Orlai Petrich Soma

Márciusi nemzeti ünnepünk táján egészen biztosan találkozunk a szabadságharc és forradalom lánglelkű költőjének, Petőfi Sándornak a portréjával. Azonban a híres kép készítőjét alig ismerik, pedig egy rendkívül szorgalmas és tehetséges magyar festő volt, aki az akkori irodalmi élet ismert alakjaival is jó barátságot ápolt. Ismerjük meg Orlai Petrich Somát, a történeti festészet jeles alakját.   Jogászból lett festő Felvidéki gyökerekkel rendelkező  evangélikus családba született Mezőberényben 1822-ben. Anyai ágon rokonságban állt Petőfi Sándorral, aki a másod-unokatestvére volt. Középiskolai tanulmányait Mezőberényben, Szarvason és Sopronban végezte, később Pápán szerzett jogi végzettséget. Tanulmányai egy részét Petőfivel és Jókaival töltötte, az ő hatásukra maga is írogatott. 1846-tól fordult az érdeklődése a festészet felé, kezdetben Bécsben, majd Münchenben, később Rómában és Párizsban is tanulta a szakma csínját-bínját. Európai tanulmányútjáról hazatérve egy ideig arcképfestésből kereste a kenyerét Debrecenben,  majd ismét Bécs lett lakhelye. Végül 1955-ben költözött haza Pestre, miután megalakult a pesti állandó műtárlat. 1851-től kezdte használni az Orlai nevet, de csak 1853-ban vehette fel hivatalosan. 1854-ben kötötte össze életét Névery Annával, akit  Ninának becézett. 1861-től munkája elismeréseként az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat igazgató-választmányi tagja lett, mégpedig olyan neves festők társaságában, mint Barabás Miklós, Zichy Jenő, vagy Than Mór.   Mindenkit elveszített, akit szeretett A szakmai sikerek

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü