Élményfestés – Naplemente

Biztosak vagyunk benne, hogy sokaknak a nyár a kedvenc évszaka. Ilyenkor a hőmérséklet már esténként sem kellemetlenül hűvös, többet süt a nap és később nyugszik le. Ezzel sokat javíthat a kedélyállapotunkon, mert a nappalok jó hosszúak és szép naplementéket is megcsodálhatunk.

Ebben az időszakban véget ér az iskolákban a tanítás, senkit nem terhel már a tanulás kényszere. Akik pedig már hosszú évek óta dolgoznak, tudhatják, hogy mekkora megkönnyebbülést hozhat a számukra, amikor belátható távolságra kerül a nyári szabadság időszaka.

Ebben a felszabadult időszakban igyekeztünk sok szép festménnyel készülni a foglalkozásainkon, közbeiktatva olyanokat, amelyek témájukban is a nyarat és a tengert idézi. Jó, ha ezeket elkészítve később is vissza tudunk gondolni a meleg, napsütötte napjainkra és a nyári élményeinkre.

 

Balatoni tájképek

Nekünk magyaroknak a Balaton nem egy egyszerű tó, hanem inkább már fogalom. Gyermekkori nyarak szép emléke, szerelem és csodálatos naplementék, színek, illatok, élmények kavalkádja a fejünkben és a szívünkben. Akár az északi, akár a déli part áll inkább közelebb a szívünkhöz, abban egyetérthetünk, hogy a Balaton egy jelkép.

A magyarországi festők az 1850-es évektől fokozatosan fedezték fel maguknak a tó szépségét és jelenítették aztán meg a festményeiken, hogy a nagyközönség számára is megmutassák azt. A leghíresebb magyar festőművészek, akik képeket készítettek a Balatonról Szinyei Merse Pál, Mészöly Géza, Csók István, Egry József, Bernáth Aurél, Mikus Gyula, Brodszky Sándor, Telepy Károly, Iványi-Grünwald Béla.

 

Naplementés festmények

Azt a csodás pár percet, amikor a Nap olyan közel kerül a horizonthoz, hogy már majdnem eltűnik a szemünk elől, de még elidőzik ott egy kicsit, miközben elképesztő színárnyalatokat produkálva festi meg az eget, sokan és sokféleképpen megfestették már, amióta világ a világ. Ezzel pedig megsokszorozták azt az élményt, amit nehezen tudnánk csak elmagyarázni egy olyan embertársunknak, aki nem láthatja a saját szemével, mert születése óta vak.

A naplemente látványa már régóta alkotásra csábítja a művészeket. Persze nem mindig a napnyugta folyamatának megfestése volt a cél. Mint háttér sokszor megjelenik olyan festményeken is, amikor az elsődleges téma valami más. Ennek ellenére akármennyire is máshol van a fő hangsúly, nem elhanyagolható az a tény, hogy az alkotó a képet a lemenő nap fényével, árnyalataival és hangulatával készíti el.

Az érzéki narancssárga

Ennek a csodás színnek a szimbolikus jelentése a kreativitás, az ötletgazdagság és a művészet maga. Összhang, szépség, érzékiség, nevetés, öröm, boldogság kapcsolódik hozzá. Vidám, társaságot kedvelő emberek vonzódnak hozzá leginkább, hiszen az érzelem, a boldogság és az életöröm színe is a narancssárga és különböző árnyalatai.

Narancssárga dominancia jellemzi a vitorlást a naplementében. Ha egy hazai élmény emlékét szeretnénk viszontlátni a falunkon, akkor a balatoni naplementét fessük meg. Ha romantikusabb vizekre eveznél, válaszd a párosban is megfesthető együtt a csónakban című képünket.

 

Ha szeretnéd az otthonodban is viszontlátni a leghangulatosabb nyári képeket, akkor a legjobb, amit tehetsz, hogy festesz magadnak egyet a KreatívLiget Élményfestő Stúdióban. Az aktuális kínálatot az Helyszíni élményfestések menüpontban találod. Szeretettel és csodás képekkel várunk!

Blog

Élményfestés – Graham Gercken

Amikor az élményfestés alkalmainkon elkészíthető festményeket válogatjuk, mindig szem előtt tartjuk azt, hogy a kortárs festészetből is meg tudjuk mutatni az értékes és jól reprodukálható darabokat. Így került be a KreatívLiget Élményfestő Stúdió kínálatába Graham Grecken ausztrál származású kortárs festőművész és a képei.   Az autodidakta festő A festészetben az évszázadok alatt hatalmas tudás és tapasztalat halmozódott fel és ezeket a korszakoknak megfelelően műhelyekben, iskolákban, művészeti akadémiákon igyekeztek is továbbadni a következő generáció művészeinek. Emellett természetesen minden kornak megvoltak az önfejlesztéssel tanuló művészei, akik közül néhány ismertebb festőművészről már egy korábbi bejegyzésünkben is olvashattatok. Az 1960-ban Queensland-ben született Graham Grecken is önmagát képző és fejlesztő festőművész, aki mostanra – a már több mint 30 éve tartó aktív, festészettel töltött idő után – több rangos művészeti díjat is a magáénak tudhat. Karrierje kezdetén még inkább a megélhetés motiválhatta az alkotásban, amikor 24 éves korában a Sydney-től mintegy 50 km-es távolságra található Kék-hegységbe költözött és az elkészült képeit az arra járó turistáknak értékesítette.   Graham Grecken tájképfestészete Minden művésznek megvannak azok a témakörei, amelyek közegében a legotthonosabban mozog és ezáltal ezekben a legsikeresebb. Aki remekbe szabott tájképeket fest, nem biztos, hogy portré ábrázolásban is ugyanolyan jó és fordítva. Graham Grecken művészete a

Olvass tovább »

Híres virágos festmények

Virágokat festeni és rajzolni egészen hamar „megtanulunk”. Kisgyermekként az egyik első olyan motívum, amelyet szerepeltetni tudunk a saját műveinken. A népi művészeti ágaknál is sokféle módon előfordulnak a virágok, legyen az akár díszítőfestés egy tárgyon, egy hímzés a ruházaton vagy valamilyen lakástextilen. A virágok sokfélesége a természetben lenyűgöző. A betöltött szerepükön kívül mint látvány és mint ihletadó „alapanyag” a legszebb festményekhez egyaránt fontosak. Minden kornak és stílusnak megvoltak a maga virágcsendéletei vagy más olyan alkotásai, amelyeken valamilyen formában megjelennek a virágok. Ezek közül a nagyszerű művek közül választottunk ki most néhányat. A cikkben szereplő festmények talán a leghíresebbek, de mindenképp egytől egyig figyelemre méltóak még akkor is, ha valakinek esetleg nem tetszenek.   Claude Monet – Vízililiomok (Tavirózsák) Tulajdonképpen nem is egy képről van szó, hanem egy teljes sorozatról, amelyek Monet leghíresebb képei közé tartoznak. Összesen mintegy 250 festményt készített erről a csodás témáról. Kevesen tudják, hogy Monet szenvedélyes kertész volt. Amikor aztán a sikeres festményeladások lehetővé tették a számára anyagilag, vásárolt egy telket, amin egy tó is volt, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy gyönyörű kertet varázsoljon belőle. Ez a tó és kert lett később festményeinek fő témája is. Élete utolsó 30 évében a saját kertje lett a fő

Olvass tovább »

Eltűnt és megkerült festmények – Klimt: Egy hölgy arcképe

A mai cikkben bemutatott képet 1997-ben emelték le a falról piacenzai Ricci Oddi modern művészeti galériából. A képet Gustav Klimt készítette 1916-1917 táján és az ‘Egy hölgy arcképe’ címet viselte. A lopás előtt döbbenten álltak a művészetkedvelők és a rendőrök is, mígnem 2019-ben a kertészek megtalálták a festményt a galéria területén. A műremek a kertben egy fémajtóval fedett üregbe volt rejtve egy nejlonzacskóba tekerve. A felfedezést követően két férfi magára vállalta a rablást és “nagylelkűen” így nyilatkoztak: most ajándékként visszaadták azt a városnak.   Gustav Klimt egyetlen olyan képe, melyet átfestett 1916 és 1918 között Klimt számos nőt ábrázolt a festményein, egyaránt modellt álltak neki legmagasabb körökből származó hölgyek, és alsóbb osztályból származó fiatal lányok is. Az ellopott festményen egy barna hajú fiatal nő arca és felsőteste látható. Azonban, hogy pontosan kit ábrázol a kép, a mai napig nem tudjuk. A képpel kapcsolatos érdekesség, hogy csak 1996-ban, nem sokkal a lopás előtt fedezték fel egy röntgen során, hogy a hölgy portréja mögött egy másik kép rejlik. Klimt saját női portréját festette át, amelyet 1912-ben Drezdában állítottak ki, de később eltűnt és a művészettörténészek hiába keresték éveken át. Az átfestett képen egy fiatal nő látható kalapban és boával hasonló pózban. Az

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü