Virágokat festeni és rajzolni egészen hamar „megtanulunk”. Kisgyermekként az egyik első olyan motívum, amelyet szerepeltetni tudunk a saját műveinken. A népi művészeti ágaknál is sokféle módon előfordulnak a virágok, legyen az akár díszítőfestés egy tárgyon, egy hímzés a ruházaton vagy valamilyen lakástextilen.
A virágok sokfélesége a természetben lenyűgöző. A betöltött szerepükön kívül mint látvány és mint ihletadó „alapanyag” a legszebb festményekhez egyaránt fontosak. Minden kornak és stílusnak megvoltak a maga virágcsendéletei vagy más olyan alkotásai, amelyeken valamilyen formában megjelennek a virágok. Ezek közül a nagyszerű művek közül választottunk ki most néhányat. A cikkben szereplő festmények talán a leghíresebbek, de mindenképp egytől egyig figyelemre méltóak még akkor is, ha valakinek esetleg nem tetszenek.
Claude Monet – Vízililiomok (Tavirózsák)
Tulajdonképpen nem is egy képről van szó, hanem egy teljes sorozatról, amelyek Monet leghíresebb képei közé tartoznak. Összesen mintegy 250 festményt készített erről a csodás témáról.
Kevesen tudják, hogy Monet szenvedélyes kertész volt. Amikor aztán a sikeres festményeladások lehetővé tették a számára anyagilag, vásárolt egy telket, amin egy tó is volt, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy gyönyörű kertet varázsoljon belőle. Ez a tó és kert lett később festményeinek fő témája is. Élete utolsó 30 évében a saját kertje lett a fő művészi témája, itt festette a vízililiomokról szóló sorozatát is.
Monet tavirózsás festményei megtalálhatók a világ legtöbb híres múzeumában, így többek között a párizsi Marmottan Monet múzeumban, a New York-i Metropolitan-ben, a chicagói Art Institute of Chicago-ban, a Saint Louis Art Museum-ban, a Carnegie Museum of Art-ban, vagy a Portland Art Museum-ban.
Vincent van Gogh – Napraforgók
Az önarcképei mellett talán a napraforgós festmények azok, amelyet a legtöbben ismernek, bár azt talán kevesen tudják, hogy összesen hét képet festett van Gogh ezekről a különleges hangulatú virágokról. A festmények sikerét jól mutatja, hogy számtalan hamisítvány és másolat készült róluk, az eredeti alkotások pedig rekordárakat értek el a különböző művészeti aukciókon.
Vincent van Gogh – Mandulavirágzás (Virágzó mandulafa)
Ez a festmény Vincent van Gogh életművének talán legfontosabb alkotása. Az képet 1890-ben, Saint Remy-ben festette, abban az időben, amikor öccsének fia született, akinek ő lett a keresztapja, és akinek ajándékul szánta a festményt. A súlyosan beteg festő életének utolsó tavaszán alkotta ezt a végtelenül energikus és mégis annyi törékeny szépséget és mulandó értéket bemutató festményt.
Drámai az ellentét a vastagon felhordott olajfesték textúrája és az ábrázolt virágbimbók, apró levelek finomsága között. A kép kivágása és az ábrázolt fa síkszerű megjelenése miatt ezt a képet van Gogh japán művészet által leginkább inspirált festményének tartják. Itt mutatkozik meg a legtisztábban a japán fametszetek hatása. Ez a kép egy tökéletes példája a japán művészet értékeinek az európai festészetbe történő átszűrésére.
Szinyei Merse Pál – Pipacsos mező
Szinyei 1895-ben kezdett pipacsos tájképeket festeni, amelyekkel tulajdonképpen az ifjú korában már elkezdett színtanulmányokat folytathatta. A francia impresszionisták közül főként Monetnek tűnt fel az, ami a magyar festőnek is, hogy az élénk színű pipacsok és a mezők piros-zöld kontrasztja fantasztikus vibrálást eredményez élőben megtekintve és egy festményen is. Az 1902-ben Jernyén, a családi birtokon festett pipacsos kép a legkiforrottabb az összes változat közül és ez a festmény adja vissza legmeggyőzőbben a magyar táj nyári látványát.
Rippl-Rónai József – Cyniák fehér vázában
Ez a kép azért került be a leghíresebb virágos festmények közé, mert 2018-ban a Virág Judit Galéria karácsonyi aukcióján ez volt a legdrágábban eladott kép. A licit már eleve magasról, 90 millió forintról indult, majd végül 170 millió forintért kelt el Rippl-Rónai életének egyik főműve. Az 1910 körül készült festmény színeinek intenzitását és hatását olyan francia nagymesterek műveihez hasonlítják, mint Henri Matisse vagy André Derain.
Paul Gauguin – Virágcsokor
Gauguin-t elsősorban a tahiti nőkről festett képei miatt ismerik sokan és talán kevesebben tudják, hogy az egzotikus témákat megelőzően meglehetősen kommersznek mondható virágcsendéleteket is festett.
Merész kísérletezései a színekkel végül oda vezettek, hogy kialakult egy teljesen egyéni stílusú festészet, ami csak őt jellemzi. Nem csak festményeket, hanem fametszeteket is készített.
Jan Brueghel – Virágok favázában
Virágos Brueghelként is emlegetik a flamand származású festőt. Ezt a nevet az aprólékosan kidolgozott virágcsendéletei miatt kapta, amelyek korának egyik legkedveltebb művészévé avatták őt.
Édesapja és fia is festőként dolgozott, ők így hárman alapozták meg a Brueghel család hírnevét a festőművészet területén.
Alfons Mucha – teljes életmű
Mucha teljes életművét a híres virágos festmények közé sorolhatjuk. Olyan bámulatosan kifejező a művészete, amely leginkább a szecesszióra jellemző stilizált növényi motívumokkal, kígyózó indákkal, buja és szépséges nőalakokkal éri el a nézőre gyakorolt hatást.
főoldal
események
kosár
menü