Élményfestés – Vitorlások és más hajók

Földünk valamivel több mint kétharmadát tengerek és óceánok borítják. Ezeken a nagy kiterjedésű és általában egymással összeköttetésben lévő vízfelületeken kívül tavak és folyók is szép számmal akadnak a szárazföldek belsejében. Mindezek eredményeként az emberiség előtt álló egyik legnagyobb kihívás már évezredek óta az, hogy valahogy át tudjon kelni a vizeken, illetve a nagyobb távolságokat ne csak a szárazföldön tudja legyőzni. Ennek érdekében olyan eszközöket kellett építenie már őseinknek is, amelyek egyszerre alkalmasak vízi járműnek és szállítóeszköznek.

Megszülettek tehát a csónakok, a hajók és a vitorlások, amelyek az évszázadok folyamán sokféle módozatban és stílusban fejlődtek tovább. Nincs mit csodálkoznunk azon, hogy a hajók megihlették a képzőművészeket is, amelynek eredményeként csodás festmények és más alkotások készültek minden történelmi korban.

A hajózás történetének kezdetei

A régészeti leletek és fennmaradt ábrázolások alapján is csak nagyjából tudjuk meghatározni, hogy mióta használ az ember vízi járműveket. Az első vízen használt emberi eszközök kidőlt fákból vagy hordalék fatörzsekből „készültek”, ezeket tulajdonképpen a természet szolgáltatta, nem is kellett velük különösebben semmit tenni.

Az épített hajók felé vezető úton a következő lépés a helyi alapanyagoktól függően valamilyen fatörzsből vájt csónak vagy vékonyabb fatörzsek, esetleg nád összekötözésével létrehozott tutaj lett. Az erdővel fedett területeken a fatörzsből kivájt bödönhajó, nádasok közelében, így például Egyiptomban, Mezopotámiában és a Titicaca-tó vidékén is a nádtutaj, nádcsónak válhatott vízi közlekedőeszközzé, hiszen ezeket tudták elkészíteni helyben. Ahol se nád, se semmilyen fa vagy uszadékfa nem fordult elő, ott a vízi járműveket állatbőrök és nagyobb csontok felhasználásával állították elő. Ilyenek például az eszkimók különleges kajakjai.

Az ember eleinte halászatra (végső soron élelem szerzésre) és szállításra találta ki és alkalmazta a hajóit, amelyeknek kezdetben különösebb irányítási lehetősége sem volt. Fokozatosan alakult ki, hogy miként is lehet azokat irányítani és evezőkkel hajtani. Ahogy egyre nagyobb távolságok megtételére vállalkozott az ember és lett egyre leleményesebb, hamarosan megjelentek az első vitorlák is a hajókon, amelyek a szél erejét kezdték el használni ahhoz, hogy haladjanak a vízen.

A hajók fejlődése az ókorban

Az ókori Egyiptom

Az egyiptomiak már az i. e. 3. évezredben elkezdtek hajókat építeni, amelyekkel a Níluson, valamint a Vörös- és a Földközi-tenger partvidékén hajóztak. Csónakjaikat és kisebb folyami hajóikat nádból építették, a nagyobb hajókhoz először helyi, később Föníciából importált faanyagot használtak.

Egyiptom klímája nem kedvezett a hajóépítéshez alkalmasabb fafajok fejlődésének, ezért az egyiptomi hajóknál a korai időszakban használt helyi fából csak rövid fadarabokból tudták összeállítani a külhéjat, amelyeket csapokkal vagy kötelekkel szorítottak össze, majd növényi rostokkat tömítettek. Az egyiptomi fahajók alakja hasonlított az általuk használt nádcsónakokra, illetve ennek a formának az egyes elemeit (például az ívben előre hajló hajófart) később a föníciaiak és a görögök is használták.

A föníciai hajózás

A föníciaiak voltak az ókor legjobb hajóépítői. Az összeomló krétai hatalom helyét átvéve előbb a Földközi-tenger keleti medencéjére terjesztették ki befolyásukat, majd folyamatosan előretörte nyugat és az Indiai-óceán felé is.

Több újítás fűződik a föníciaiak nevéhez. Ilyen a kétevezősoros hajtás és az evezősök fölé emelt fedélzet is, amelyen a harcosok tartózkodtak. Megjelenik az árbóckosár is, amelyet kötélhágcsón érnek el a matrózok. A föníciai hajók minden kétséget kizáróan bordaszerkezettel készültek, ezt bizonyítja a döfőorr a hadihajókon és az egyiptomiaknál látott merevítő kötélzet hiánya.

Az ókori görögök hajói

A görögöknél is kétféle hajótípust különböztethetünk meg, a gyors járású evezős gályákat és a vitorlás teherhajókat. A teherhajók általában 10-20 méter hosszú, egy-, ritkábban kétárbócos hajók voltak, árbóconként egy-egy négyszögletes vitorlával.

A római hajók

A rómaiak az első pun háború idején építettek először hajókat, amelyeket bizonyíthatóan a karthágóiak hajóiról másoltak. Viszonylag rövid idő alatt aztán hatalmas saját flottát építettek. A legenda szerint egy partra sodródott karthágói hadihajó mintájára építették meg a 100 hajóból álló flottájukat. A későbbiekben épülő két- és háromevezősoros hajótípusokat sem ők találták vagy fejlesztették ki, csak átvették a görögöktől birema és trirema néven.

A hajók fejlődése a későbbi korokban

A középkor hajói

A középkort a hajózás terén lassú, de folyamatos fejlődés jellemezte. Számos technológiai újítás jött létre, a flották létszáma és a hajók mérete is folyamatosan nőtt. Annak ellenére azonban, hogy a kereskedelemben és az áruszállításban a hajózásnak Európa szerte nagy fontossága volt, a hajók többsége nem merészkedett ki a nyílt óceánra, mert nem is voltak igazán alkalmasak erre.

A felfedezések kora és az ipari forradalom

A 16. századtól a nagy földrajzi felfedezések korában a hajózás globálissá vált, az ún. tengerész nemzetek száma ötre nőtt. Az angolok, a franciák, a hollandok, a portugálok és a spanyolok egyaránt jelentős flottával rendelkeztek.

A megteendő nagy távolságok és a hajótestben szállított értékes rakományok miatt a hajóknak képeseknek kellett lenniük az önvédelemre. Ezért ebben a korban úgy alakult, hogy nem vált el egymástól a hadihajó és a kereskedelmi hajó. A kötelező tartozékként megjelenő ágyúk ebben a korban alapvetően megváltoztatták a hajók kialakítását. A folyamatosan tökéletesedő tűzfegyverek számára a hajók ideális platformnak bizonyultak, de ehhez konstrukciós változásokat kellett tenni.

A 18. század folyamán a fregatt volt a legjellegzetesebb hajótípus. Ezeket a hajókat általában 24-28 ágyúval szerelték fel. A kor legnagyobb hajói ebben az időszakban akár több mint 100 ágyút is vihettek.

A 19. századi ipari forradalom és a dinamikusan fejlődő világkereskedelem a hajózásban is forradalmi változásokat okozott. Mivel a világ kereskedelmének meghatározó hányada vízen bonyolódott és a gyarmatokkal a kapcsolattartás leginkább tengeri úton volt lehetséges, a hajózás továbbra is a korszak meghatározó tényezője maradt. Ehhez hozzájárult a technológiai fejlődés számos olyan eredménye is, amely a hajózást közvetve vagy közvetlenül érintette és annak hatékonyságát is nagyban segítette.

A gőzhajók és a modern kori hajózás

A 19. század legnagyobb, a hajózás és a hajók jövőjét máig meghatározó újdonsága a gőzgép volt. Robert Fulton építette az első gőzgéppel hajtott hajót 1807-ben. Ez a hajó egyébként természetesen fából készült. Az első gőzhajókat elsősorban folyami és part menti hajózásban alkalmazták.

1819-ben a Savannah nevű hajó volt az első gőzzel is hajtott hajó, amellyel átkeltek az Atlanti-óceánon. Az egy hónapos út alatt a gőzgépek mindössze 85 órát dolgoztak, nagyobb részben a vitorlákra volt bízva a hajó. A gőzgépeket, hajókazánokat folyamatosan fejlesztették, így növelni tudták a gőz hasznosítható nyomását, ezzel pedig gazdaságosabbá tudták tenni a gőzgépeket. A folyami gőzhajókat lapátkerekek vitték előre. A lapátkerekek azonban nem váltak be a tengeren és az óceánon. Egészen 1845-ig kellett arra várni, hogy megjelenjen az első hajócsavarral ellátott hajó, amely már alkalmasnak bizonyult a folyamatos tengeri használatra.

1822-ben jelentek meg az első fémépítésű hajók, de csak a 19. század második felében terjedtek el. Először a hajógerinc, a bordák és a fedélzeti gerendák készültek vasból.

A dízelmotort 1904-ben szerelték először hajóba. Érdekesség, hogy 1911-ben Amundsen norvég sarkkutató a Fram nevű hajójába dízelmotort építtetett Déli-sarki útjára, így ez volt az egyik legkorábbi tengeri alkalmazása.

Hajók a képzőművészetben

Akár ​a tánc, a vadászat vagy a közös étkezés élménye, úgy a hajózás is az ősidők óta foglalkoztatja a történések megörökítőinek és a művészeknek a képzeletét. Amióta az ember első, egyszerű csónakjain kimerészkedett a tavakra, átszelte a folyókat, és végül tengerre szállt, képzőművészetinek tekinthető alkotások sora örökítette meg ezt a romantikusnak is mondható témát.

Amennyiben kedvet kaptál Te is hajókat, vitorlásokat vagy csónakokat festeni, keresd az ilyen és ehhez hasonló témájú képeket a KreatívLiget Élményfestő Stúdió kínálatában. Az aktuálisan elérhető lehetőségeket mindig a Helyszíni élményfestések menüpontban találod meg, dátum szerinti bontásban a megfesthető képekkel illusztrálva.