A virágok sokfélesége a természetben lenyűgöző. Mint látvány és mint ihletadó vagy „alapanyag” a legszebb festményekhez. Minden kornak és stílusnak megvoltak a maga virágcsendéletei vagy más olyan alkotásai, amelyeken valamilyen formában megjelennek a virágok. Ebben a bejegyzésben a vízililiomokat, azaz a tavirózsákat mutatjuk be részletesebben és képzőművészeti szempontból.
Vízililiom vagy tavirózsa?
Mindkét név használatos, sőt még van egy harmadik is, a tündérrózsa. A tavirózsa vagy más néven tündérrózsa (Nymphaea) nemzetség a tündérrózsafélék családjába tartozik, világszerte elterjedt növény, mintegy 45 különböző fajt számlál, amelyek közül többet dísznövényként tartanak, illetve kimondottan termesztenek is. A tavirózsák hínárnövények egy tómeder alján, az iszapban kúszó gyöktörzzsel. Leveleik a víz színén kiterülnek, virágaik nagy méretűek, feltűnőek, kétivarúak, a vízfelszínen úszva díszítik a tavakat.
Tavasztól egészen ősz végéig virágzik, nem szükséges kiszedni a tóból tél előtt sem, ugyanis a vízben sikeresen áttelel a növény. Ősszel sem kell tenni vele semmi különöset, a hideg idő beálltakor a levelei többsége elhal, de a növény ettől még túléli a telet és tavasszal újra magához tér.
A lótuszhoz hasonlóan különleges és érdekes növény, amely az iszapig lenyúló gyökerei segítségével minden reggelen újra és újra kivirágzik, tavasztól őszig minden nap megcsodálhatjuk a gyönyörű virágait.
Hazai vonatkozású érdekesség a tavirózsáról
Lovassy Sándor 1898-ban sikerrel próbálkozott az indiai vörös tündérrózsa hosszúvirágú alfajának, a latinul Castalia rubra longiflora nevű vízinövénynek a Hévízi-tóba történő meghonosításával. A ciklámenpiros virágok 5-7 centiméterre emelkednek a víz fölé. Késő éjjel nyílnak és szirmaik a következő nap délelőtti óráiban csukódnak be.
A tavirózsák egyébként napos, védett fekvést, nyugodt vízfelületet igényelnek, a legideálisabb a számukra az 50-120 centiméteres mélységgel rendelkező tavak.
A leghíresebb vízililiomos festmények
Claude Monet kedvenc virágai ezek, amelyeket szívesen ábrázolt festményen is. Tulajdonképpen nem is egy képről van szó, hanem egy teljes sorozatról, amelyek Monet leghíresebb képei közé tartoznak. Összesen mintegy 250 festményt készített erről a csodás témáról.
Kevesen tudják, hogy Monet szenvedélyes kertész volt és amikor a sikeres festményeladások lehetővé tették a számára anyagilag, vásárolt egy telket, amin egy tó is volt, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy gyönyörű kertet varázsoljon belőle. Ez a tó és kert lett később festményeinek fő témája is. Élete utolsó 30 évében a saját kertje lett a fő művészi témája, itt festette a vízililiomokról szóló sorozatát is.
Monet tavirózsás festményei megtalálhatók a világ legtöbb híres múzeumában, így többek között a párizsi Marmottan Monet múzeumban, a New York-i Metropolitan-ben, a chicagói Art Institute of Chicago-ban, a Saint Louis Art Museum-ban, a Carnegie Museum of Art-ban, vagy a Portland Art Museum-ban.