A KreatívLiget Élményfestő Stúdióban elkészíthető festmények között az egyik legnépszerűbb a karakteres és különleges ’Galaxis’ című kép, amely egy nem lehetséges együttállásban, de nagyon dekoratív módon ábrázolja naprendszerünk bolygóit és ezek háttereként a messzi csillagok milliárdjait.
De mitől is annyira különleges téma ez, hogy mindig megragadja az emberek figyelmét és állandó ihletforrás, alkotásra buzdítva felnőttet és gyereket egyaránt? Ebben a bejegyzésben összegyűjtöttünk néhány érdekességet a galaxisokról és a világegyetem sokszínűségéről.
A galaxisok keletkezése
Az univerzum első galaxisai a titokzatos sötét anyagból, valamint abból a főleg hidrogénből és héliumból álló gázból keletkeztek, amely az ősrobbanás bekövetkezése után betöltötte az alakulófélben lévő teret.
Azokon a helyeken, ahol a sötét anyag sűrűsége nagyobb volt, a gázok a gravitációnak engedelmeskedve húzódtak össze és formálódtak nagyon lassan azokká a csillagokká és bolygókká, amelyek napjainkban ismertek és a galaxisokat alkotják.
A galaxisok anyagának összehúzódási sebessége a sötét anyag létezésének egyik fontos bizonyítéka. Nélküle a kisebb tömegű gázokból sokkal lassabban, akár 100 milliárd évet is elérő idő alatt keletkeztek volna csak az első galaxisok, így viszont a nagyjából egymilliárd év is elegendőnek bizonyult a meglepően nagy, a mi Tejútrendszerünkével hasonló tömegű galaxisok kialakulására.
A galaxisok az univerzumban
Csak nagyon kevés galaxis létezik külön-külön, azaz egymagában. A közöttük levő űr nagyjából tényleg üres, kivéve a csillagközi porból képződött felhőket. A körülbelül 50 galaxisból álló struktúrát galaxiscsoportnak nevezzük. A nagyobb, több ezer galaxist tartalmazó struktúrát galaxishalmaznak hívjuk. Az úgynevezett szuperhalmazok akár több tízezer galaxist is tartalmaznak.
A mi Tejútrendszerünk is egy ilyen csoportosulás, a Lokális Galaxiscsoport tagja. Két nagy spirálgalaxis tartozik hozzá: a Tejútrendszer és az Androméda-köd, valamint még legalább húsz kisebb törpegalaxis. Ennek a csoportosulásnak a teljes átmérőjét mintegy 10 millió fényév körülire becsülik. A kisebb galaxisok közé tartoznak a Magellán-felhők, amelyek a szabálytalan típusba sorolhatóak. A Lokális Galaxiscsoportnak nem minden tagját látjuk. Vannak olyan galaxisok, amelyeket a Tejútrendszer gáz- és porfelhői eltakarnak előlünk.
A Tejútrendszer
Mi magunk is, a Földön élő minden ember a komplett Naprendszerrel együtt egy galaxisban éljük mindennapjainkat. Ezt a galaxist Tejútrendszernek nevezzük, amely fizikailag semmiben sem különbözik a világegyetemben található többi spirálgalaxistól. Egyszerűen a Földről észlelhető látványa más. Ez a speciális, belső megfigyelői pozíciónk miatt van így. A Naprendszer a galaxisunk laposnak tekinthető (nagyjából néhány ezer fényév vastag) korongjában található, nagyjából félúton a látható korong középpontja és annak széle között.
A Tejútrendszer a legnagyobb átmérőjét figyelembe véve nagyjából 100000 fényév méretű. Ha ezekkel az óriási a méretekkel összehasonlítjuk a mi Naprendszerünk méretét, egyszerűen megállapítható, hogy bolygórendszerünk elenyészően kis helyet foglal el ebből a korongból.
A Tejútrendszerben még további 150 milliárd csillag található, azok bolygórendszereivel együtt. Ez a szám azonban csak becslés, amely természetesen alapos kutatásokon alapul. A valós számot nem ismerjük, mert a Galaxis nagy részét a csillagközi anyag miatt egyszerűen nem látjuk.
Galaxis festmény készítése
Ezek után egyáltalán nem csoda, hogy Te is kedvet kaptál egy festményt készíteni a világegyetemünkről és a benne található galaxisokról, csillagokról és bolygókról, illetve azok összességéről.
főoldal
események
kosár
menü