Eltűnt és megkerült festmények – Alvó nő fekete vázával

Új cikksorozatunkban olyan eltűnt festményeket mutatunk be, melyek kalandos módon kerültek elő. Évekig, de akár évtizedekig rejtély volt a hollétük, s mindegyiknek megvan a maga fordulatos története. Elsőként egy nagyra becsült magyar festő, Berény Róbert 90 éve eltűnt festményének nem mindennapi felbukkanását mutatjuk be.

Berény Róbert, a zenész festő

Valószínűleg már valamennyien vetettünk egy pillantást Berény legismertebb grafikájára a történelemkönyvünkben. Ő rajzolta ugyanis az ikonikus Fegyverbe, fegyverbe! című plakátot a Tanácsköztársaság megbízásából 1919-ben.

A Párizst és Berlint is megjárt, itthon a Nyugatban is publikáló művészt, Berény Róbertet (1887-1953) a magyar Vadak közé sorolják. Tagja volt a Nyolcaknak, a harmincas évektől pedig a nagybányai művésztelep festői is nagy hatással voltak rá, a magyar avantgárd egyik legsokoldalúbb képviselője. Expresszionista, kubista stílusjegyek figyelhetők meg alkotásain, a grafikai munkássága is számottevő. 1934-től Zebegényben talált otthonra, nyaranta festőiskolát működtetett. Az itt található műterme a második világháború végén elpusztult, számos művével egyetemben.

Képzett zenész és zeneszerző volt, kiválóan zongorázott, akár a zenei pályán is sikeres életutat járhatott volna be. Gyakran ült össze egy kis kamarazenélésre régi iskolatársával, a zeneszerző Weiner Leóval és az Ady-verseket megzenésítő Reinitz Bélával. Olyannyira értett a muzsikához, hogy rendszeresen írt zenekritikákat a Nyugatba. Az elsők között ismerte fel Bartók és Kodály nagyságát, házi bemutatón hallgatta meg Bartók otthonában a Kékszakállú zongorakivonatát. Készített portrét Bartókról és Weinerről is.

Az eltűnt kép

A képet, mely Alvó nő, fekete vázával címet viseli, 1924-1928 között készíthette Berény. Második feleségét, a csellista Breuer Etát ábrázolja. A festő egy berlini baráti találkozón ismerte meg Breuert, ahol Berény unalmában a sarokban zongorázgatott. Játékával levette a lábáról a csellistát, aki később több képét is inspirálta, ezeken főként erotikus pózokban ágyon vagy pamlagon látható. Nem tudni mikor keveredett ki az országból a kép, egy fekete-fehér kiállításon készült reprodukció alapján ismerte fel a magyar művészettörténész, Barki Gergely.

Családi mozizásból világhírű felfedezés

Barki Gergely 2008. karácsonyán moziba ment kislányával, hogy a Stuart Little, kisegér című családi filmet nézzék meg. Legnagyobb megdöbbenésére a főszereplő család falán a rég elveszett Berény festményt pillantotta meg. Amint hazaért, a stáblista összes szereplőjének írt levelet és meglepő módon mindenki válaszolt. A legutolsó válasz a berendező asszisztensétől érkezett, melyben jelezte, a kép nála van.

A Sony Pictures stúdiókellékesének asszisztense, Lisa S. Kaliforniában, egy pasadenai régiségboltban találta a festményt, amikor a Stuart Little, kisegér egyik jelenetébe egy nagy foltokkal operáló, dekoratív képet kerestek a falra.

A forgatást követően Lisa meg szerette volna venni a festményt, de azt közben félretették, hátha újra kell forgatni egy-két jelenetet, így a raktárban maradt. Évekkel később újra megpróbálta megvásárolni a képet, de annak közben nyoma veszett. Mint később kiderült, a Family Law című szappanoperához adták kölcsön, később törölték a raktári leltárból. Lisa továbbra is nagyon szerette volna a képet magáénak tudni, ezért egykori kolléganője nyomozásba kezdett és meg is találta a festményt. Egy másik raktárban tárolták, így nem sokkal később már Lisa nappaliját díszítette Berény remeke.

Barki kiutazott Amerikába, hogy személyesen vizsgálja meg a képet. A tulajdonossal egy washingtoni parkban találkozott, ahol egy hot dog árustól kölcsönkért csavarhúzóval fejtette le a keretet a képről. Ekkor került elő a bizonyíték a kép eredetiségére, mert láthatóvá vált a Munkácsy-céh 1928-as novemberi kiállítású pecsétje. Lisa, a tulajdonos eleinte hallani sem akart róla, hogy eladja a képet, hiszen nagyon örült, hogy egy ilyen izgalmas és fontos kép birtokosa lett. Később mégis megvált tőle és új tulajdonosának köszönhetően a festmény 2014-ben Magyarországra került, ahol aukcióra bocsátották. A kikiáltási ára 34 millió forint volt, végül több, mint kétszeres áron, 70 millióért lelt új gazdára.

Ha kedvet kaptál te is a festéshez, de nem tudod hogyan fogj hozzá, akkor jó helyen jársz. Válogass a helyszíni élményfestő alkalmaink körül, ahol instruktoraink az alapoktól segítenek neked, hogy elkészíthesd az általad kiválasztott képet. Ha az otthoni környezet barátságosabb számodra, vagy nem tudsz a fővárosba utazni, keress neked tetsző képet otthoni élményfestő szettjeink közül!

Blog

Élményfestés tiniknek

Korábbi cikkeinkben már részletesen írtunk arról, hogy mi az élményfestés, a kreativitás fejlesztésének lehetőségeiről és arról, hogy milyen hatásai vannak az élményfestésnek az agyunkra. A leírtakat elsősorban felnőttekre vonatkoztattuk, pedig a tinédzserek és a fiatal, még fejlődében lévő felnőttek esetében még inkább előnyös lehet, ha egy számukra is kellemes időtöltés közben az agyuk, a kreativitásuk, a kézügyességük és a rajzkészségük is fejlődni tud. Nincsenek könnyű helyzetben a mai kor tinédzserei. Legalábbis, ami az érzelmi hullámzásaikra adott magyarázatokat illeti. Míg régebben csupán a hormonok tombolásának tulajdoníthattuk a szülőket sokszor döbbent rémülettel eltöltő viselkedési mintákat, úgy a tudomány jelen állása szerint ez önmagában nem ad teljes magyarázatot a serdülőkben végbemenő viselkedésbeli változásokra. Az agy fejlődése kamaszkorban A kamaszok agyában lejátszódó robbanásszerű fejlődést valóban hormonális változások indítják be. Ugyanakkor a kutatók ma már az agy bizonyos területeinek éretlenségével magyarázzák a kamaszokra jellemző kockázatvállaló, függő és stresszes viselkedést. Ez az amiben sokszor a felnőtt korosztály, a szülők egyáltalán nem látják a logikát. Az emberi agy fejlődése során az érzelmeket és a szexualitást szabályozó halántéklebenyben fokozatosan épülnek ki újabb és újabb összeköttetések a különböző agyterületekkel. Ez így zajlik a gyerekkortól fogva egészen a fiatal felnőtt korig. Az agy teljes térfogatának azonban valamivel több mint

Olvass tovább »

A 3D festészet a gyakorlatban

Amikor azt olvassuk vagy halljuk, hogy a festészet is lehet 3D, akkor elsőre lehet, hogy valami virtuális valóságban végzett alkotó tevékenység jut eszünkbe, amit az emberek a jövőben fognak végezni, speciális szemüvegben. Biztosan van ilyen kezdeményezés is, de amiről ebben a bejegyzésben szó lesz, az egy kicsit nagyobb hagyományokkal rendelkező technika, mint a 21. század futurisztikus elképzelései. Valójában a 3D festészet évszázadok óta létező dolog, ráadásul nem is egyféle technika létezik, amelyek a segítségével elérhetjük, hogy a kétdimenziós vászonból a festményünk bizonyos részei kiemelkedjenek és az alkalmazott színekkel, valamint a felhasznált anyagokkal elérjék azt, hogy a képet valóságosan is három dimenzióba tudjuk helyezni. A modellpasztás technika A technika lényege az, hogy nem festékrétegeket visz fel vastagon a vászonra, hanem struktúrpasztával (más néven modellpasztával) dolgozza ki a kép kiemelkedő részeit. A struktúrpaszta egy olyan sűrű állagú, apró szemcsés és általában fehér színű massza, aminek a segítségével a kétdimenziós festővásznon tudunk kialakítani térből kiemelkedő területeket, struktúrákat. Az anyag szilárdulás után festhető bármilyen festékkel. Virágszirmok vagy tengeri hullámok kiemelésére nagyszerűen alkalmazható, de akár absztrakt képek még érdekesebbé tételére is remekül használható. A festőkéses technika Ennél a technikánál a festék felvitelét a vászonra nem ecsettel, hanem ún. festőkéssel végzik. A festőkés a

Olvass tovább »

Élményfestés – Csodaszép nyírfák

Egy korábbi bejegyzésben már fontos szerephez jutottak a fák, amikor arról írtunk, hogy milyen jelentéssel bírhat a fa, mint szimbólum. A mindennapokban és a földi ökoszisztémában is különleges jelentősége van a fáknak. Erről szólt a bejegyzésünk az erdőkről. Az egyik olyan fatípus pedig, amely a külső jegyei alapján különösen egyedi mintázatot mutat és ezáltal feltűnőbb, „fotogénebb”, festményen is jó hangulatú háttere bármilyen ábrázolása, az a nyírfa. A nyírfa A nyír közepes méretű fáiról felismerhető, lombhullató fafajta, magyar nevét a vesszőkön képződő bibircseiről kapta. Kérge fehér színű, helyenként feketés foltokkal, míg ágai lecsüngenek. Levelei háromszög alakú, többszörösen fűrészes szegéllyel rendelkeznek, melyek ősszel sárga színűre változnak. Barkavirágzata van, melyből a könnyű magokat beérésüket követően a szél messzire hordja. Számos madárfaj és egyéb állatfajok otthona a nyírfaerdő, és a fákon számos rovarfaj telepedik meg. A nyírfaerdők a szellős, félárnyékos mivoltukból kifolyólag gazdag aljnövényzettel és fejlett cserjeszinttel rendelkeznek. A közönséges nyírfát gyakran ültetik kertekbe, parkokba díszfaként, valamint a faipar kedvelt alapanyaga, egyebek mellett tüzelőnek, lóversenypályákon akadályok alapanyagaként, továbbá seprűnyélnek is felhasználják. Erdészeti szempontból azonban gyomfának tekintik. A nyírfa számos részét felhasználja a hagyományos természetgyógyászat, mivel a kéreg triterpént tartalmaz, aminek gyógyító hatását már régen felismerték. A nyírfa gyógyhatása Leveleit június-július folyamán gyűjtik.

Olvass tovább »