Egy korábbi bejegyzésben már fontos szerephez jutottak a fák, amikor arról írtunk, hogy milyen jelentéssel bírhat a fa, mint szimbólum. A mindennapokban és a földi ökoszisztémában is különleges jelentősége van a fáknak. Erről szólt a bejegyzésünk az erdőkről. Az egyik olyan fatípus pedig, amely a külső jegyei alapján különösen egyedi mintázatot mutat és ezáltal feltűnőbb, „fotogénebb”, festményen is jó hangulatú háttere bármilyen ábrázolása, az a nyírfa.
A nyírfa
A nyír közepes méretű fáiról felismerhető, lombhullató fafajta, magyar nevét a vesszőkön képződő bibircseiről kapta. Kérge fehér színű, helyenként feketés foltokkal, míg ágai lecsüngenek. Levelei háromszög alakú, többszörösen fűrészes szegéllyel rendelkeznek, melyek ősszel sárga színűre változnak. Barkavirágzata van, melyből a könnyű magokat beérésüket követően a szél messzire hordja.
Számos madárfaj és egyéb állatfajok otthona a nyírfaerdő, és a fákon számos rovarfaj telepedik meg. A nyírfaerdők a szellős, félárnyékos mivoltukból kifolyólag gazdag aljnövényzettel és fejlett cserjeszinttel rendelkeznek. A közönséges nyírfát gyakran ültetik kertekbe, parkokba díszfaként, valamint a faipar kedvelt alapanyaga, egyebek mellett tüzelőnek, lóversenypályákon akadályok alapanyagaként, továbbá seprűnyélnek is felhasználják. Erdészeti szempontból azonban gyomfának tekintik. A nyírfa számos részét felhasználja a hagyományos természetgyógyászat, mivel a kéreg triterpént tartalmaz, aminek gyógyító hatását már régen felismerték.
A nyírfa gyógyhatása
Leveleit június-július folyamán gyűjtik. A levél, nyomokban illóolajat, káliumsókat és aszkorbinsavat tartalmaz. A nyírfalevélből készülő tea kiváló vizelethajtó, vértisztító és gyulladáscsökkentő, de ismert görcsoldó és fertőtlenítő hatása is. Alkalmazzák enyhébb fertőzéses húgyúti megbetegedésekben, vesekő és vesehomok kialakulásának megelőzésére, reuma ellen. A népi gyógyászatban a fiatal fák nedvét már régóta vizelethajtásra használták. A fák megcsapolását jövedelemszerzési céllal végezték a Nyírségben és Székelyföldön is. Ez a csapolási eljárás a viricselés. A fák nedvét vagy frissen fogyasztották, vagy feldolgozták és ecetet, bort, sört készítettek belőle. A nyírfák nedvét tavasszal csapolták meg, amikor a fák szöveteiben már megindult a nedvességszállítás, ebben az időszakban lehet az eljárással célt érni.
Nyírfa a művészetekben
A közönséges nyír Finnország nemzeti fája. A finn és a számi emberek régen nyírfából kifaragott, kivájt csészéket készítettek. Ezeknek a hagyományosan elkészített csészéknek, bögréknek a helyi neve finnül kuksa, számi nyelven guksi.
A nyírfák számos festményen megjelennek, karakteres fehér-fekete színükkel megadva a képek alaphangulatát. A költőket is sokszor megihlette ez a szép, egyenes törzsű fa. Áprily Lajostól kezdve Kányádi Sándoron át Kosztolányi Dezsőig több magyar költő versében is szerepel a nyírfa.
A KreatívLiget Élményfestő Stúdió foglalkozásain pedig az alkotásban is elmerülhet, aki szeretne az otthonába egy saját készítésű nyírfákat ábrázoló festményt. Az aktuális időpontok és lehetőségek mindig a Helyszíni élményfestések menüpontban elérhetőek a weboldalon.
A korábbi programjaink fotóit pedig a Facebook oldalunkon lehet megtekinteni, ihletet merítve a további alkotásokhoz. Várunk mindenkit szeretettel!
főoldal
események
kosár
menü