Tavaszi programajánló – Hieronymus Bosch kiállítás a Szépművészeti Múzeumban

A  festőművészet kedvelőinek egy igazi csemegében lehet részük most a Szépművészeti Múzeumban. Ugyanis az utóbbi 50 év legjelentősebb Hieronymus Bosch tárlatát lehet megtekinteni Budapesten, idén áprilistól egészen július közepéig. A kiállítás közel 90 műalkotás megcsodálására ad lehetőséget és hihetetlen szervezési munka áll mögötte. Hiszen a főváros legjelentősebb képtárába mintegy 50 köz- és magángyűjteményből érkeztek remekművek, olyan nívós helyekről, mint a New York-i Metropolitan Museum of Art, a párizsi Musée du Louvre, az amszterdami Rijksmuseum, a londoni The National Gallery, a Los Angeles-i J. Paul Getty Museum, a The Morgan Library & Museum, New York, vagy a madridi Museo Nacional del Prado.

 

A fennmaradt Bosch életmű fele Budapesten van

Bár a kiállítás közel  90 műalkotást vonultat fel, ebből 10 eredeti Bosch mű. Ugyanis Hieronymus Bosch-tól összesen húsz festmény és hasonló mennyiségű rajz maradt fenn, ezért ez a 10 kép is hatalmas eredmény, hiszen az életmű fele Budapesten van. A mester saját kezű festményei és rajzai mellett a kiállításon az életmű előzményeihez kötődő alkotások, valamint műhelyének és követőinek legjellegzetesebb remekművei is láthatók. A kiállításon bepillantást nyerhetünk a Bosch-t körülvevő korszak, művészeti miliő, a németalföldi festészet hangulatába. Az összegyűjtött műalkotások és irodalmi források kontextusba helyezik ennek a páratlan alkotónak a szemléletmódját,  utánozhatatlan művészetét. A tárlaton található képek szinte felbecsülhetetlen értékűek, a kiállítás egymilliárd eurós biztosítási összértékű anyagot vonultat fel.

 

Bosch, a titokzatos művész

Kevés az olyan híres, elismert, kétségtelenül tehetséges művész, akiről annyira keveset tudunk, mint Bosch-ról. Annak ellenére, hogy már karrierje csúcsán is rajongtak érte és utánozták stílusát spanyol, olasz és osztrák festők, rendkívül csekély ismeret áll rendelkezésre róla. Bosch ugyanis nem hagyott az utókorra sem naplót, sem leveleket vagy más dokumentumokat. Tovább bonyolítja a művészettörténészek dolgát az is, hogy sosem dátumozta munkáit, így nem tudjuk, hogy épp melyik életszakaszában készítette a festményeket.

 

Kevés tény ismert Bosch-ról

Annyit azért tudni lehet a művészről, hogy valamikor 1450-55 között született a  holland Hertogenbosch nevű településen. Valószínűleg itt is élt egész haláláig.  Bosch egy négygenerációs festőművész család sarja volt, így apját, Jan van Akent is elismert festőként tartották számon. A neve felvett művésznév, szülővárosára utal. Azért érezte szükségét a névváltoztatásnak, mert a festő a szintén tehetséges rokonaitól eltérő névvel szándékozott alkotni.

Bosch – akárcsak apja – csatlakozott az erősen vallásos Miasszonyunk testvérülethez, melynek 1488-tól a belső körébe tartozott. Ebbe a körülbelül 60 fős elitben a papokon és patríciusokon kívül például Szép Fülöp, III.Fülöp burgundi herceg illetve Habsburg Miksa és neje, Burgundi Mária tartozott. Ez a szervezet a németalföldi városi előkelőségeknek legmagasabb köreivel ápolt kapcsolatokat, ami Bosch számára sok udvari megrendeléshez vezetett.

A festő 1480-as évek elején vette feleségül az előkelő és tehetős családból származó patríciuslányt, Aleyt Goyaert van de Mervenne-t. Az ara mintegy 20 évvel volt idősebb az ifjú tehetségnél. Házasságuk boldogságáról, valamint utódok születéséről nem áll rendelkezésre információ. Az viszont biztos, hogy vagyonos felesége hozománya tette lehetővé számára az anyagi függetlenséget, és azt, hogy szabadon festhessen.

Az általa gyakran látogatott gyülekezet feljegyzései szerint Bosch 1516-ban halt meg, azonban a művészettörténészek a mai napig nem biztosak a dátumban, mint ahogy az is rejtély, miért lelte halálát a művész.

 

Hieronymus Bosch művészete

Bosch valószínűleg a  világ egyik legtöbbet vitatott és legtöbbféleképpen értelmezett művésze.  A zseniális festő leginkább bibliai témájú tájképeiről és hátborzongató, fantasztikus elemekben gazdag mikroportréiról ismert.  Ezeken rejtélyes hibrid lények, szörnyek, emberek és különféle állatok elevenednek meg. Sokan úgy vélik, ezekkel a figurákkal és jelenetekkel az emberiség gyengeségeit és örök sorsát szimbolizálta a festő. Mintegy megmutatva, hogy a halandó és esendő ember milyen könnyen kerülhet a gonosz karmaiba.

Legismertebb, és egyben legnyugtalanítóbb műve, a Földi gyönyörök kertje-triptichon, amelyet a magyar közönség is megcsodálhat a mostani kiállításon. A hármas kép – különösen a középső táblája – az évszázadok során tudós műértők sokaságát késztette elmélyült gondolkodásra. A műalkotás rendkívüli hírét és hatását jelzi, hogy a 16. században számos festett másolat, illetve arany- és ezüstszálakkal átszőtt falikárpit is készült az eredeti mű alapján. A festőről nem maradt fent sem önarckép, sem mások által festett portré. Egyes művészettörténészek úgy tartják, hogy, a Földi gyönyörök kertjének harmadik táblaképén, a repedt tojáshéj-emberként maga Bosch mosolyog a szemlélőre.

Aki ellátogat a kiállításra, az többek között megcsodálhatja még a Bolondok hajója, az Utolsó ítélet, a Keresztelő Szent János a pusztában, valamint a Szent János Patmosz szigetén című műveket.

Az, hogy Bosch mennyire egyedi színfolt a festőművészet vásznán, mi sem bizonyítja jobban, hogy életműve a mai napig rengeteg művészt inspirál. A 2010 óta szülővárosában megrendezett Bosch Parádé pedig méltó emléket állít a zseniális alkotónak.

Ha kedvet kaptál te is az alkotáshoz, nézz körül helyszíni élményfestő alkalmaink, vagy otthoni videós szettjeink között. Profi instruktoraink mindkét esetben megtanítják neked a festés alapjait, valamint minden eszközt a rendelkezésedre bocsájtanak, hogy neked már csak az élmény jusson. Szeretettel várunk!

Blog

Élményfestés – Tulipán

A tulipán kehely alakú virágú, sokféle színben és változatban létező, hagymás dísznövény, a liliomfélék családjának egyik nemzetsége. Összesen mintegy 100 faj és ezeken felül még több ezer nemesített fajta tartozik ide. A tulipán neve a perzsa ’toliban’ szóból származik. A virág fejének alakja eléggé hasonlít az iszlám világban használt fejfedőre, a turbánra.   A tulipán eredete A közhiedelemmel ellentétben a tulipán őshazája egyáltalán nem Hollandia, és legnagyobb szomorúságunkra nem is ősi magyar virág. Egyesek szerint a tulipán Perzsiából származik, de abban nagyjából mindenki egyet tud érteni, hogy Közép- vagy Belső-Ázsia, és Ázsia mérsékelt égövi területén őshonosnak tekinthető. A legkorábbi ismert tulipán ábrázolást egy, az időszámításunk előtti 7. századból való dél-kaukázusi szkíta leleten találták meg régészek. A tárgy egy aranyból készült pecsétnyomó, amelyen öt tulipán látható. Írásos emlékek elsőként időszámításunk után 1000 körül említik a tulipánt. Az első tulipán nemesítők Törökországban munkálkodtak és már a 16. században elkezdték kifejleszteni a virág különböző változatait. A Török Birodalom terjeszkedésével jutott el a tulipán Európába, ahol korábban nem is ismerték.   A tulipán, mint díszítőelem Magyarországon a török hódoltság idején terjedt el igazán, de sokan úgy tartják, hogy a magyar népművészet olyan ősi motívuma a tulipán, amelyet a Kárpát-medencébe érkező magyarok már korábbról is

Olvass tovább »

Élményfestés – Csodaszép nyírfák

Egy korábbi bejegyzésben már fontos szerephez jutottak a fák, amikor arról írtunk, hogy milyen jelentéssel bírhat a fa, mint szimbólum. A mindennapokban és a földi ökoszisztémában is különleges jelentősége van a fáknak. Erről szólt a bejegyzésünk az erdőkről. Az egyik olyan fatípus pedig, amely a külső jegyei alapján különösen egyedi mintázatot mutat és ezáltal feltűnőbb, „fotogénebb”, festményen is jó hangulatú háttere bármilyen ábrázolása, az a nyírfa.   A nyírfa A nyír közepes méretű fáiról felismerhető, lombhullató fafajta, magyar nevét a vesszőkön képződő bibircseiről kapta. Kérge fehér színű, helyenként feketés foltokkal, míg ágai lecsüngenek. Levelei háromszög alakú, többszörösen fűrészes szegéllyel rendelkeznek, melyek ősszel sárga színűre változnak. Barkavirágzata van, melyből a könnyű magokat beérésüket követően a szél messzire hordja. Számos madárfaj és egyéb állatfajok otthona a nyírfaerdő, és a fákon számos rovarfaj telepedik meg. A nyírfaerdők a szellős, félárnyékos mivoltukból kifolyólag gazdag aljnövényzettel és fejlett cserjeszinttel rendelkeznek. A közönséges nyírfát gyakran ültetik kertekbe, parkokba díszfaként, valamint a faipar kedvelt alapanyaga, egyebek mellett tüzelőnek, lóversenypályákon akadályok alapanyagaként, továbbá seprűnyélnek is felhasználják. Erdészeti szempontból azonban gyomfának tekintik. A nyírfa számos részét felhasználja a hagyományos természetgyógyászat, mivel a kéreg triterpént tartalmaz, aminek gyógyító hatását már régen felismerték.   A nyírfa gyógyhatása Leveleit június-július folyamán gyűjtik.

Olvass tovább »

Festők fordulatos élete – Édouard Manet

1832. január 23-án született Párizsban. Apja, Auguste Manet jogtanácsos volt az akkori Igazságügyi Minisztériumban, anyja szintén gazdag francia polgári családból származott, így anyagi gondjaik egyáltalán nem voltak. Apja határozottan ellenezte fia művészet iránti érdeklődését, ám Manet már tinédzser kora óta titokban tanult festeni. A középiskola elvégzése után a család tengerésztiszti pályára szánta, a szükséges főiskolára viszont nem vették fel. A második sikertelen felvételi után végül az apja is elfogadta, hogy Manet festőnek tanuljon. A festészeti pályán rengeteg elutasításban volt része egészen 1870-ig, amikor is besorozták katonának a porosz-francia háború kitörésekor. Visszatérte után az 1873-as Salon már jól fogadta a képeit, művészeti körökben egyre népszerűbbé vált, összebarátkozott Émile Zola íróval és műkritikussal is. Manet 1874-től a később impresszionistáknak nevezett festőkkel dolgozott, de közben megőrizte alkotói függetlenségét, nem tartozott közéjük. Mégis elmondható róla, hogy az 1860 és 1870 közötti években készült festményeivel és festészeti technikák felfedezéseivel megalapozta a 19. század második felében kibontakozó új festészeti irányzatot, az impresszionizmust. 1883 áprilisában hunyt el.   Manet és Monet A 19. század első évtizedeiben lezajlott az ipari forradalom, amely alapjaiban változtatta meg a társadalmat és annak mindennapi életét is. Az olyan új vívmányok, mint a gőzhajó, a gőzmozdony és a vasút nagyban megkönnyítették a közlekedést,

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü