Hogyan ábrázoljunk textilt a festményeken?

A textil nagyon régóta jelen vannak a festményeken, mint ruhanemű és úgy is mint a háttér része, drapéria, függöny vagy bútorkárpit formájában. Sokféle felületű, struktúrájú és mintájú lehet egy textil, nem beszélve arról az esetről, amikor redőkbe rendeződve a színe is több árnyalatban köszön vissza, mert a különböző fény- és árnyék hatásokat a szemünk így érzékeli.

A felsorolásból is láthatjuk, hogy nincs könnyű dolga annak, aki élethű vagy legalábbis plasztikus textil ábrázolást szeretne „elkövetni” az általa készülő képen vagy rajzon. Ebben is szeretnénk segíteni a hozzánk fordulóknak, amikor élményfestésre invitáljuk őket.

 

Textilek és drapériák a festészetben

A gótika idején a festészet túlnyomórészt az egyház szolgálatában állt, de azért fokozatosan komoly átalakuláson ment keresztül. Az ábrázolásokon lassanként eltűnt az alakokat szegélyező vastag kontúrozás, amelynek hatására oldódni látszott a képek addigi merevsége. Megjelent a természethű ábrázolásmódra való törekvés, az érzelmek megjelenítése és a környezet fontosságának hangsúlyozása. A mozgás és a drapéria ábrázolása is finom vonalvezetést és lágy festőiséget igényelt.

A ruhaneműk sokasága, redőzöttsége, színei és fény-árnyék játékai ugyanúgy jelentősen hozzátettek a festmények képi világához, mint az ábrázolt alakok dinamikája. A színek használatával ráadásul sok mindent ki lehetett fejezni, amely lehetőséget a festők előszeretettel használták is.

A reneszánsz idején már erőteljes hangsúllyal megjelentek a mindennapi élet történéseit, a hétköznapi, de inkább tehetősebb embereket bemutató festmények. Ezeken a képeken már minden textilnek kultúrtörténeti jelentősége van, hiszen következtethetünk belőlük sok mindenre. Az ábrázolt emberek korára, társadalmi és anyagi helyzetére, a kor divatára és a textilszövési és festési eljárásokra is akár. Csak értő szemmel és részletekbe menő érdeklődéssel kell vizsgálnunk egy-egy festményt és az mesélni fog nekünk.

 

A selyem története

Az egyik legkülönlegesebb és legszebb fényű anyag a selyem, amely a festményeken is gyakran megjelenik, főleg, amikor gazdag emberek portréját ábrázolták az alkotók.

A selymet először az ókori Kínában használták és árusították. Értéke volt már akkor is, sőt abban az időben főleg. Már a rómaiak is drágán vették: 1 font kínai selyemszövetért 1 font aranyat fizettek. Halálbüntetés járt a gubócsempészetért, hiszen a Kínában igen komolyan vették a privilégiumukat a selyem előállításában és a kereskedésben. A selyem feldolgozásának titkát hosszú évszázadokon keresztül őrizték, és a kész termék csak a híres kereskedelmi útvonalakon, az ún. Selyemúton keresztül juthatott ki az országból.

Végül azonban, mint minden jónak, Kína monopol helyzetének a selyemkereskedelemben is vége szakadt. A selyemhernyó tenyésztés elterjedését egy ideig akadályozhatták ugyan, de teljesen megállítani nem tudták. Valószínűleg leleményes kereskedők, és szülőföldjüket elhagyó kínai telepesek közbenjárásával és segítségével terjedt el a selyem először a környező országokban, majd Európában is.

A selyem tulajdonképpen a hernyóselyem, amely az állat selyemgubójából készül. A selyem, mint anyag szövéséhez szükséges szálat erről a gubóról nyerik. A folyamat áldozata a gubóban lakó hernyó, akinek a kikelése nagyban károsítaná a közel 1000 méteres selyemszálat. Az eljárásban a selyemgubó szálait összefésülik. Az így kialakuló szálfinomságok nagyon változatosak lehetnek: foghatunk durvább, egyenetlenebb, csomósabb selyemtípusokat (pl. santung), és majdnem tükörsima felületűeket (pl. szatén).

A hernyó tápláléka az eperfa levele, és nem is lehet átszoktatni másra, ezért is olyan értékes a selyem. Hiszen selyemhernyót csak ott lehet tenyészteni, ahol eperfák nőnek. Ráadásul nem is akármilyen eperfák. A szennyezett, poros, vagy valamilyen betegségben szenvedő fa leveleit a hernyó nem eszi meg.

Természetesen Magyarországon is kísérleteztek ezzel az ágazattal, sőt, a századfordulón Európa harmadik legnagyobb selyembeszállítóvá váltunk. Az itthoni selyemtenyésztés vége az 1970-es évekre tehető, és az ágazatot sajnos azóta sem sikerült életre kelteni. Napjainkra már csak a vidéki útszélekre telepített eperfák néhány hátramaradt sora emlékeztet erre a gazdagon virágzó iparágra.

 

Élményfestés a KreatívLiget Stúdióban

Nagyon sok olyan képet találhatunk a festészetben, amelyen vannak textilek és azok ábrázolása hozzátesz az egész festmény hangulatához, karakteréhez. Ez alól a Kreatív Liget Élményfestő Stúdió foglalkozásai sem kivételek. Mindig találhatsz a kínálatunkban többféle lehetőséget is, ami a textilek, drapériák megfestését illeti. Egyénileg vagy párban is lehet hozzánk jönni és elkészíteni az élményfestés alkalmak 3 órája alatt egy csodálatos képet, amelyet aztán azonnal haza lehet vinni.

Nézz körül az Események menüpontban, találd meg a kedvedre való képet és jelentkezz az élményfestésre! Szeretettel várunk!

Blog

Élményfestés – A teknős

Jellegzetes karakterű és fizimiskájú állatok a teknősök. Több kultúrában, vallásban és mondavilágban kiemelt szerepük volt és van még a jelenkorban is. Vajon tudunk-e róluk bármit is, azon kívül, hogy teknőt „hordanak” a hátukon, amely védelmi funkciót is ellát és hogy nagyon lassan képesek csak haladni a szárazföldön? Ebben a bejegyzésben igyekszünk minél több információt átadni olvasóinknak ezekről a különleges állatokról.   A teknősökről általában A teknősök a hüllők egyik meghatározó csoportja. Kihalt és még élő fajaik egyaránt vannak. Mintegy 200 millió évvel ezelőtt jelentek meg az első teknősfajok a Földön. Ma 327 ismert teknősfaj létezik, 14 családra osztva. A különböző fajok majdnem fele védett. A teknősök legfőbb jellegzetessége, amely minden más gerincestől megkülönbözteti őket, az a testüket hasi- és hátoldalon egyaránt beborító csontos páncélzat. A vízben élő teknősök alapvetően ragadozók, bár valamennyi növényi táplálékot is fogyasztanak. A szárazföldön élő fajták pedig növényevők, mivel a különösen lassú mozgásuk miatt nem tudnának semmilyen állatot sem zsákmányul ejteni.  A teknősök tojással szaporodnak. Különleges tulajdonságuk, hogy a legtöbb teknősfaj nemét a tojást érő hőmérséklet dönti el a kikelés előtt. a magas hőmérséklet nőnemű, az alacsonyabb hőmérséklet hímnemű teknőst eredményez. A teknősök rendjének Magyarországon egyetlen faja őshonos: a mocsári teknős. Emellett persze számos teknősfaj él

Olvass tovább »

Nyári programajánló – Kedvezményes keddek a Műcsarnokban

A Műcsarnok filléres kulturális élményt kínál a nyáron erre szomjazóknak. Kedden kétszáz névre keresztelt kezdeményezés során 2022. július 26-tól augusztus 16-ig minden kedden (egyenként) 200 forintért látogathatóak a Műcsarnok Budapesten jelenleg futó kiállításai. Aki tágítaná a látókörét, annak iparkodnia kell, hiszen valójában három kedvezményes nap van hátra: augusztus 2-án, 9-én, illetve 16-án lehet egy jelképes összegért belépni az alábbi három kiállításra.   Közös tér | II. Ipar- és Tervezőművészeti Nemzeti Szalon 2022 A Közös tér című kiállítás Arisztotelész Kategóriák című művét hívta segítségül, hogy elmélyült sétára hívjon a tárgyak között. Az utóbbi öt évben megvalósult művek befogadásához a kiállítás két utat is felajánl. Az egyik a konkrétan megformált anyagtól az anyag nélküli szubsztanciákig, a tervezett gondolatokig vezet, míg a másik a szigorúan vett funkcionalitástól az autonóm művészet területéig kalauzol el. Ezeket követve a kerámia – mely a legősibb, az emberi kultúra születésének titokzatos pillanatával egyidős – művészetétől eljuthatunk a virtuális térben létrehozott kommunikációs terekig. Bár az egyes alkotói területek elkülönülnek, térbeli kapcsolataikkal mégis egy összefüggő folyamatként mutatkoznak be. A különböző területek és a két gondolati ív izgalmas találkozásokat hoznak létre. Mivel 2022 az Üveg Nemzetközi Éve, a Szalonon különleges hangsúlyt kap az üvegművesség: mind a történeti vonatkozások és jellegzetességek megismerésére,

Olvass tovább »
A fa szimbóluma

A fa, mint szimbólum

Tele van az életünk és a mindennapjaink szimbólumokkal, de valószínűleg nem is vesszük ezeket észre vagy nem gondoljuk végig sosem, hogy egy közlekedési tábla, egy név, egy szokás, de akár egy egyszerű növény is lehet szimbolikus jelentésű. Napjainkban pedig sok mindent már csak szimbólumok használatával is ki tudunk fejezni, anélkül, hogy egy betűt is le kelljen írnunk vagy ki kelljen ejtenünk a szánkon. Gondoljunk csak az okostelefonokon futó chat alkalmazások szimbolikus karakterei, az ún. emotikonokra vagy rövidebb nevükön emojikra. Carl Gustav Jung svájci pszichológus szavaival élve “a szimbólum olyan kifejezés, név vagy kép, amely a köznapi életben ismerős lehet, szokásos és kézenfekvő értelmezése mellett azonban mégis sajátos, másodlagos jelentéssel bír. Valamilyen homályos, ismeretlen, rejtett jelentést is magában foglal.” Ez már elég izgalmasan hangzik, ezért is szentelünk a témának egy külön bejegyzést, külön kiemelve a fákat, mint jelképeket, és persze azért, mert a szimbólumok ábrázolása, lerajzolása vagy megfestése jelentősen túlmutat egy semmitmondó rajzocska elkészítésén. Egy szabad kézzel készített rajz vagy festmény szimbolikusabb erejű lehet, mint a kézírás, pedig azt még külön tudomány – a grafológia – is elemzi. A rajzolás vagy a festés szín- és eszközhasználata ugyanis sokkal inkább megmutatja a tudatalattinkat, a rejtett emlékképeinket, a vágyainkat és a korábban nem

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü