Élményfestés – Víz alatti világ

Földünk valamivel több mint kétharmad részét tengerek és óceánok borítják. Ezeken a nagy kiterjedésű és általában egymással összeköttetésben lévő vízfelületeken kívül tavak és folyók szép számmal akadnak a szárazföldek belsejében is. A legtöbb vízfelület gazdag életteret is rejt, ahol élőlények – legtöbbünk számára felfoghatatlan – sokasága változatos és sokszínű képet mutat a víz alatti életről.

 

A partközeli tengerek élővilága

Átlagosan 200 méteres mélységig terjed a partközeli élővilág élettere. Itt rendkívül változatos, fajokban gazdag élővilágot találhatunk. Ennek fő okai, hogy ezekre a területekre torkollnak a szárazföld folyói, nagy mennyiségű szervetlen és szerves tápanyagot hozva magukkal.

Az itt élő élőlények nem kerülnek a mélytengeri rétegekbe, hanem fokozatosan visszajutnak az anyag forgalmába. A tápanyagban dús vízben a 200 méteres mélységig még a napfény is lehatol, optimális környezetet teremtve ezzel a termelő és a fogyasztó élőlényeknek egyaránt.

A sekély vizek homokos, iszapos fenéken egyszikű virágos növények, és különböző hínárfélék gyökereznek. Egyes tengeri füvek hatalmas kiterjedésű területen alkotnak zöld gyepszőnyeget. A növényevők közt apró csigák és rákok találhatók, valamint növényevő halak. A ragadozókat a tengerfenéken a csalánozó virágállatok és a tüskésbőrű tengericsillagok képviselik.

A partközeli vizek ragadozó szintjéhez a tengerparti madarak és a partmentén élő tengeri emlősök sorolhatók. A lebontó élőlények a szivacsok, féregfajok, csigák, kagylók és a zsákállatok, de még a baktériumok is, amelyek a szerves anyagokat szervetlenné bontják le.

 

A tengerek növényvilága

Összehasonlítva a szárazföldi vegetációval, a tengeri növények jellege eltérő, de ennek ellenére sok esetben azonos a feladatuk, mint a szárazföldi társaiknak. A különbség abban nyilvánul meg, hogy a tenger növényei teljesen eltérő rendszertani csoportokat alkotnak.

Amíg a szárazföldön a magasabb rendű növények, főleg a zárvatermők dominálnak, a tengerekben csak mintegy 45-50 különböző faját találjuk meg ennek a csoportnak. A szárazföldtől eltérően a tengerekben a fő szerep a különböző moszatoké, amelyekből 36 ezer faj létezik. Zömmel apró növényeket találunk itt, de vannak olyanok is, amelyek teljes mérete eléri a 200 métert is, súlya pedig 45-50 kg-ot.

 

A fitoplankton és a fitobentosz

A legszínesebb tengeri élőlény tömeg a fitoplankton, amit főleg a hideg és mérsékelt övi tengerekben kovamoszatok, a trópusi és szubtrópusi övezetek tengereiben élő páncélos ostorosok, ostoros-moszatok és baktériumok alkotnak. A különböző típusok előfordulása a víz mélységétől és átlátszóságától függ.

A Földön élő összes növény közül egyedül ezeknek a szervezeteknek áll a rendelkezésükre minden, a létezéshez fontos tényező. A víz hőfoka sohasem süllyed egy fokkal fagypont alá, állandó napfényt kapnak, a tápanyag utánpótlás folyamatos, amit a tengeri áramlások biztosítanak az óceánok mélyéről.

A tengeri élőlények létezésének a növényi plankton az alapja, amely hatalmas tömegekben mozog. Eközben a planktonok tápanyagot állítanak elő, folyamatosan megújulnak, és táplálékul szolgálnak a hasonló mikroszkopikus méretű állatok számára is. A növények és állatok ezen közössége, együttesen alkotja a tengerekben lebegő planktont. A puhatestűek, rákok kisebb halak ezt kis adagokban fogyasztják. A nagyobb halak a kisebbekkel táplálkoznak, így lényegében planktonnal is. A plankton tápláléka a nagyobb halnak, a cápának és az óriásbálnának is.

Még mi emberek is függünk bizonyos mértékben ettől az „úszó legelőtől”. Nagyobb a jelentőségük, mint a nagy füves területeknek, trópusi őserdőknek, vagy bármilyen ültetvénynek, amely a szárazföldjeinken található, mivel a légzéshez szükséges oxigént termelik meg az összes földi élőlény számára.

A fitoplanktonnal ellentétben a vízfenék életközösségét alkotó fitobentoszt nagyobb, az aljzatban megkapaszkodó moszatok alkotják, amelyek elborítják a tengerfeneket, vagy felfelé növő, elágazó száruk segítségével lebegnek a vízben. Kedvező feltételek mellett ez a növényzet sűrű, akár egy erdő.

A különböző moszatok között találhatunk virágzó fajokat is. Ezek alkalmazkodtak a tengerek sós vizéhez, és külsejükkel a moszatokra hasonlítanak.

 

A korallok

A medúzák rokonai, és a csalánozók törzsén belül a virágállatok osztályába tartoznak. A meleget kedvelik, így minden trópusi és szubtrópusi tengerben, de a mérsékelt égöv tengereiben is megtalálhatók. Önmagukban kis méretűek, de mindig együtt élnek, és telepeket alkotnak, így a korallok mindenhol a világon hatalmasnak látszanak.

Szájnyílásuk körül a medúzákéhoz hasonlóan fogókarok ülnek, ezekkel halásszák ki a vízből a kisebb állatokat és a planktonokat. Testük váza mészből épül fel, ami jól működő védelmi rendszer is egyben. Ha elpusztul valamelyik állatka, váza a korallzátonyok építőanyagává válik.

Látványos, nagy korallzátonyokat főként a kontinensek melegebb, keleti oldalán látni, mert a nyugati részeken általában olyan hideg áramlatok vannak, amelyek megakadályozzák a korallzátonyok kifejlődését. A korallok sajnos nagyon törékenyek, könnyen megsérülhetnek a hajók horgonyaitól, vagy a közelükbe merészkedő búvárok figyelmetlensége miatt.

 

Víz alatti világ festés a KreatívLiget Élményfestő stúdióban

Az élményfestés foglalkozáson kétféle technikával ismerkedhetnek meg a résztvevők. A festmény hátterében felhígított festékkel, akvarelles hatásra törekszünk. Ezután a kép felső rétegét akril festéktollal visszük fel, amellyel egyedi, háromdimenziós mintákat hozhatunk létre.

Az aktuálisan elérhető képeket megtalálod az Események menüpontban naptári napok szerinti bontásban.

Blog

Élményfestés, mint születésnap

Egy szülinapi buli sokféle lehet, attól függően, hogy a születésnapos milyen érdeklődési és baráti körrel rendelkezik. Ahogy telnek az évek lassan minden lehetőséget és ötletet „kipipál” az ember, akár a saját, akár a gyermeke születésnapjáról van szó.   Születésnap és élményfestés egyben Ha egy igazán különleges szülinapot szeretnél szervezni magadnak, egy ismerősnek vagy éppen a gyermekednek, de nem jut eszedbe semmi izgalmas, mert már minden elképzelhető helyszínt és tematikát kipróbáltatok? Van egy jó tippünk a számodra. Gyertek el hozzánk egy közös élményfestésre. Ez garantáltan felejthetetlen élmény lesz minden egyes résztvevőnek, hiszen a képet, amit előre leegyeztetünk és majd festeni fogtok, a foglalkozás végén mindenki haza is viheti, így nem csak a születésnapos kaphat ajándékot. A közös alkotás öröme és eredménye pedig minden nap, amikor ránéztek, emlékeztetni fog benneteket arra, hogy milyen jó dolog is egy összetartó, baráti közösség vagy család tagjaként munkálkodni egy közös festőprogramon, de akár a mindennapokban is. Szakképzett instruktoraink irányítása és segítsége mellett történik a festés, ezért nincs szükség semmilyen előképzettségre vagy festési tapasztalatra. A foglalkozás 3 órája alatt a születésnapi vendégsereg minden tagja garantáltan meg tudja festeni saját festményét, amelyhez az eszközöket és anyagokat a KreatívLiget Élményfestő Stúdió biztosítja. A helyszín lehet a stúdiónk vagy az

Olvass tovább »

Élményfestés, mint randevú

A magyar randevú szó a francia rendez-vous kifejezésből származik. Ez franciául azt jelenti, találkozás valakivel. Míg a franciák bármilyen találkára ezt a szót használják, addig mi csak a romantikus találkozókat nevezzük így. A legtöbb ember arról ábrándozik, hogy a randevúkon szövődött szerelemből házasság szülessen, de a szerelmi házasság “luxusa” viszonylag újkeletű dolog.   Egy kis randevú történelem A házasságkötések elsődleges célja több száz éven keresztül a társadalmi rang fenntartása és a családi vagyon megőrzése, gyarapítása volt. Azonban a 19-20. századfordulóra mindez megváltozott, a párkeresést érzelmek is irányíthatták, melyeknek addig nem jutott szerep.  A szerelem, mint a házasságkötés oka egyre elfogadottabbá vált, a felsőbb osztályok körébe is beszivárgott. A 19. század második felére a polgárság új párválasztási szokása az udvarlás lett, háttérbe szorítva az elrendezett házasságokat. Az udvarlás  időigényes volt, a polgári családok azonban nemcsak időt, de pénzt is szántak a hajadon leányok neveltetésére és öltözetére. Mindez azért volt fontos, hogy a zártkörű bálokon a lányok  műveltségükkel, kinézetükkel felkelthessék az érdeklődését  a potenciális kérőknek. Az felcsigázott udvarló ezt követően szülői jóváhagyás mellett többszöri látogatást tehetett a hölgy otthonában. Tehát az ismerkedés alatt a fiatal férfi és nő önszántukból lehettek egymás társaságában. A beszélgetések lehetőséget teremtettek arra, hogy felmérjék, mennyire lenne alkalmas

Olvass tovább »

A csók története

A csók az ajkak összeérintését jelenti elsősorban. Külön ezzel a témával foglalkozó tudomány is létezik a világon, ez pedig a filematológia. A csókolózás feltehetőleg tanult viselkedés, több emlősállatnál is előfordul. Az embereknél nem minden kultúrában van szokásban. Nézzük is meg, hogy hogyan alakult az emberek, az emberiség viszonya ehhez az intim kapcsolódáshoz a történelem különböző korszakaiban és népcsoportjainál.   A csók a régi korokban A témával foglalkozó kutatók igen megosztottak a csók eredetét illető kérdésben. Az egyik vélekedés szerint a csókolózás szokása valószínűleg több millió évvel ezelőtt alakult ki, amikor az emlősök a megrágott ételt a szájukon át adták át utódaiknak, az antropológusok egy másik csoportja szerint pedig egy olyan ösztönös cselekedetről van szó, amelynek inkább a párválasztásban van szerepe. A legkorábbi, csókolózáshoz hasonló tevékenységről, az orrok egymáshoz dörzsöléséről tudósító szövegek az időszámításunk előtti 1500 környékén, Indiában keletkezett védikus irodalomból származnak. Az időszámításunk előtti 8-9. századból származó hindu eposzban már az ajkak összeérintéséről is találunk szövegrészletet, a sokak által ismert Kámaszútra pedig már egy egész fejezetet szentelt a különböző csók fajták leírásának. A csók azonban nem csak Indiában volt ismert. Hérodotosz, az időszámításunk előtti 5. században élt görög történetíró megemlékezett róla, hogy a perzsa férfiak ajakcsókkal üdvözölték az azonos társadalmi

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü