Élményfestés – Kilátás a Brooklyn hídra

Amerika egy külön világ. Úgy szoktunk rá hivatkozni, hogy a „tengerentúlon” vagy mint „a lehetőségek hazája”, ezekkel a kifejezésekkel is erősítve a különlegességét, a meseszerűségét. Pedig „odaát” is emberek élnek, akik sok esetben az Európából kivándorolt tehetséges ősök leszármazottjai. Lehet, hogy sokan már nem is emlékeznek a pár száz évvel ezelőtti történésekre. És nem emlékeznek arra sem, hogy egy-egy jelképpé nemesült építmény az elődök keze munkáját viseli. Sőt, nem csak a verejtéküket, hanem néha szó szerint a vérüket is adták az építők valamiért, aminek a megvalósulásában hittek mindenek felett. Ilyen építmény például a Brooklyn híd, és mivel egy festményen a KreatívLiget Élményfestő Stúdióban is megörökíthető ez a kiemelkedő mérnöki teljesítmény, ezúttal „róla” írunk részletesebben.

 

A Brooklyn híd története

A Brooklyn híd az Egyesült Államok egyik legrégibb függőhídja, Manhattan szigetét köti össze Brooklynnal. A világ első acélkábeles függőhídja volt, és 1903-ig a leghosszabb is. 1870. január 3-án kezdték meg a tényleges építését, és 1883. május 24-én adtak át a forgalomnak. Először New York és Brooklyn híd-ként említették, ezután végül 1915-ben kapta hivatalosan a Brooklyn híd nevet.

A híd New York városképének kiemelkedő jellegzetessége. Szerkezetileg kábelháló tartja a hidat. A négy, egyenként 27,5 cm átmérőjű legvastagabb kábelt a földbe ágyazták. A két 84 m magas hídoszlop közötti távolság 486 m, amelyek abban az időben, amikor épültek a város legmagasabb pontjai közé tartoztak. A hidat homokkőből és gránitból építették neogótikus stílusban. A Brooklyn híd építési költsége 15,5 millió dollár volt.

 

A Brooklyn híd tervezője

A terveket a német származású John Augustus Roebling híres hídtervező készítette. Roebling Németországban született és Mühlhausenben járt iskolába. 15 éves korában Erfurt városába került, ahol matematikát és természettudományokat tanult. 1824-ben sikeresen felvételizett Berlinben a Királyi Építészeti Akadémiára. Itt aztán építészetet, mélyépítést, gát- és hídépítést, gépészetet és hidraulikát tanult. Közben Hegel filozófiai előadásait is hallgatta. Johann Friedrich Dietlein professzor óráin hallott a Bajorországban, Pfalzban és Westfáliában éppen akkor épülő függőhíd típusú hidakról, amiket aztán meg is tekintett élőben.

1826-ban sikeresen levizsgázott. Állami szolgálatban kellett dolgoznia Westfáliában, ebben az időszakban útépítéseken volt építésvezető. Ez idő tájt készítette el a Ruhr és Lenne folyókon átívelő függőhidak első terveit, de ezeket a hidakat végül nem építették meg. A hídépítésben ekkor kezdték alkalmazni a láncgörbe hiperbolikus függvényét.

1831-ben bátyjával és néhány másik mühlhauseni polgárral együtt kivándorolt az Egyesült Államokba. 1844-ben megnyerte a pályázatot az Allegheny folyót átszelő csatornahíd építésére. A hétlyukú, fa csatornatestből álló hidat 18 cm átmérőjű, párhuzamos vaskábelek tartották mindkét oldalon.

1845-ben függőhidat tervezett a Monongahela folyóra Pittsburgh-nél, 1848-ban pedig két függőhíd típusú csatornahidat a Delaware és Hudson hajózási csatornára. Vasúti hidat tervezett a Niagara folyóra a Niagara-vízeséstől 4 km-re folyamirányban lefelé, a New York Central Railroad és a kanadai Great Western Railway vasúttársaságok megbízásából. A munkálatok 1851-ben kezdődtek, és négy évig tartottak. A híd 250 m hosszú és kétszintes volt, a vasúti és közúti közlekedés számára épült.

Ebben az időszakban tervezett egy vasúti hidat a Kentucky folyóra Cincinnati és Chattanooga között a Southern Railway vasúttársaság megbízásából. A híd több mint 370 m támaszközű lett volna, de nem fejezték be, mert a vasúttársaság közben tönkrement. Később rácsszerkezetű híddá építették át.

1863-ban hidat tervezett az Ohio folyóra Cincinnatiban, amelyet 1867-ben fejeztek be. Később John A. Roebling függőhíd lett a neve, és a Brooklyn híd megépítése előtt ez a híd volt a világ leghosszabb függőhídja.

Roebling 1867-ben kezdte a Brooklyn híd tervezését, amely a Brooklyn és Manhattan között szeli át az East Rivert New Yorkban.

 

A Brooklyn híd építése

A helyszíni mérések közben Roebling szerencsétlen módon megsérült, amikor egy éppen kikötni készülő komphajó meglökte a vasoszlopokat, amelyek aztán összezúzták lábujjait. Amputálni kellett a sérült részeket, és Roebling néhány hét múlva tetanusz fertőzésben meghalt.

Az építkezés 1870. január 3-án már nélküle kezdődött. Fia, Washington Augustus Roebling vette át az irányítást. A 3000 tonna tömegű pneumatikus keszonok 24 méter mélyen voltak beágyazva a manhattani oldalon, és 13,5 méterre a brooklyni oldalon. Az élet és a munkavégzés a keszonokban nem volt könnyű. A tüzek, robbanások és a keszonbetegség 27 ember életét követelte.

Maga Washington Roebling is érintetté vált, keszonbetegség következtében részlegesen lebénult. Ekkor felesége, Emily Warren Roebling lépett a helyére, és 11 éven keresztül közvetített főmérnök férje és az építkezésen dolgozó mérnökök között. Emily férje segítségével felsőfokú matematikát és szilárdságtant tanult. Megismerkedett a hídépítés technikájával és a kábelgyártás technológiájával is.

 

Élményfestés – Brooklyn híd

Ha nagy rajongója vagy New York városának és kedves számodra a felhőkarcolók látványa, gyere el hozzánk a KreatívLiget Élményfestő Stúdióba! Egy 3 órás élményfestés program keretében elkészítheted a saját ’Kilátás a Brooklyn hídra’ festményedet. Remek kép lesz a végeredmény, amellyel díszítheted otthonodat vagy akár el is ajándékozhatod valakinek.

Keresd az aktuális lehetőségeket az Események menüpontban, ahol dátumok és festmények együtt szerepelnek, segítve ezzel a választást.

Nem találod a képet, amit el szeretnél készíteni? Nézz körül a KreatívLiget webáruházban, ahol azok az elkészíthető képek szerepelnek, amelyeket otthonodba rendelve tudsz megfesteni.

Ha szeretnél értesülni aktuális híreinkről, akcióinkról, javasoljuk, hogy iratkozz fel a KreatívLiget hírlevélre!

Blog

Élményfestés – A kis herceg és a róka

Az egyik legismertebb mesekönyv a világon, amelynek nem népmesei motívumok az alapjai és ismerjük az íróját, ’A kis herceg’ című regény. 1943-ban jelent meg először, Antoine de Saint-Exupéry francia író könyveként, azóta pedig 345 különböző nyelvre fordították le és a 80 millió eladott példánnyal bekerült a világ 50 legolvasottabb könyve közé. Ez a könyv egy nagyon fontos mű, az emberi társadalom elé tart görbe tükröt, ugyanakkor több dologra is figyelmezteti az olvasót, úgy, mint az ősi bölcsek tanításának örökké tartó igazságára, amelyet sokszor azóta is semmibe vesz az emberiség.   A kis herceg története A könyv az ajánlás szerint gyermekeknek íródott, a felnőttek számára is jelentős üzenetet hordoz, ráadásul a számukra már sokkal inkább befogadható és értelmezhető is ez az üzenet. A történet szerint a könyv írója balesetet szenved, lezuhan a repülőgépével és ájultan álmodik, amiről tájékoztatja az olvasót. Ebben persze végig nem lehetünk teljesen biztosak, hogy álom vagy valóság mindaz, ami történik. Az író a baleset bekövetkezése után találkozik a kis herceggel a sivatagban, egy apró, törékeny, aranyhajú kisfiúval, aki rendkívüli módon érdeklődő és kíváncsi természet. Addig kérdez, amíg nem kap a kérdéseire megnyugtató választ. A kis herceg szemén keresztül feltárul előttünk a világ egy másik látásmódja, amelyet a

Olvass tovább »

Élményfestés – absztrakt képek

Amikor egy három részből álló cikksorozatban bemutattuk a jelentősebb festészeti irányzatokat időrendi sorrendben, csak érintőlegesen volt szó az absztraktról, amelyet nonfiguratív művészetnek vagy tárgyatlan művészetnek is nevezni. Most ezt a hiányosságot szeretnénk pótolni azzal, hogy bemutatunk néhány olyan művészt ebben a bejegyzésben, akik maradandót alkottak a festészet területén és megalapozták vagy éppen kiteljesítették az absztrakt irányzatot.   Mi az absztrakt? Absztrakt művészetnek elsősorban az Európában létrejött, de később az egész világon elterjedt modern és posztmodern, az avantgárdban gyökerező művészeti irányzatokat és iskolákat nevezzük, amelyek kiküszöbölik és a művészi munkában tudatosan figyelmen kívül hagyják a valóság tárgyi összefüggéseit és alakjait (mint pl. a tárgyak, élőlények, tájak, tér- és időbeli viszonyok), szembe helyezkednek a hagyományos természetelvű és ábrázoló jellegű művészettel, valamint a természetben is megtalálható motívumokra még csak nem is utalnak. Az absztrakt művészetben a formákat és színeket kizárólag önmagukért ábrázolják, és főképp ezek elvont összefüggései, a szemlélőben kiváltott hatásai (ösztönös érzések) és kölcsönhatásai a fontosak, nem pedig az, hogy egy fizikai értelemben létező tárgyat, vagy akár egy társadalmi jelenséget mutassanak be. Az absztrakt tehát a műalkotás elemeinek (formák, színek, testek, szavak, mondatok) és azok jelentésének bizonyos mértékű feloldását jelenti. Egy absztrakt festményen egy négyzet nem ábrázol sem szobafalat, sem ablakot, hanem

Olvass tovább »

Élményfestés – Szarvasok

Az évnek a hűvösebb felében, a karácsony közeledtével valahogy mindig több figyelem irányul a szarvasokra. A szarvasbőgés és az egymásnak csapódó agancsok zaja már az őszi erdő csendjét felverik. Télen pedig, az ünnepek közeledtével a szarvasok a Mikulás érkezése és a karácsony kapcsán is felbukkanó szereplők, dekorációként, hangulatelemként is sok otthonnak válnak díszévé ebben az időszakban.   Tudnivalók a szarvasokról A szarvas a párosujjú patások közé tartozó emlősállat. A szarvasok legtöbb faja az őzekkel együtt a szarvasfélék családjába tartozik. Egyes nyelveken egyazon szó jelöli a szarvast és az őzet is. A magyar nyelvben a szarvasmarhához hasonlóan a szarvas hímjét bikának, a nőstényét tehénnek, a kicsinyüket pedig borjúnak nevezzük. A szarvasbika legfeltűnőbb testi jellegzetessége az agancsa. A rénszarvasnál a tehénnek is van agancsa, a többi szarvasfajnál pedig csak a bikának. A Kárpát-medencében ma élő két szarvasfaj közül csak a gímszarvas őshonos. A dámszarvas (vagy más néven dámvad) betelepítéssel került a régióba, amely esemény pontos időpontja vitatott. Európa, Ázsia és Amerika északi vidékein él a hatalmas termetű jávorszarvas és a háziállatként is tenyésztett rénszarvas. Indiában a pettyes szarvas, az amerikai földrészen pedig a fehérfarkú szarvas a leggyakoribb.   A szarvasok agancsa Az agancsokat minden évben levetik, és helyette újat növesztenek. Az agancs

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü