Élményfestés – Eiffel-torony

Az európai kontinens egyik legnépszerűbb városa Párizs, és nemcsak idegenforgalmi szempontból, hanem jellemző részleteivel ábrázolt képzőművészeti témaként is. Ez az a hely, ahol már hosszú évszázadok óta otthonra találhatnak szinte bármilyen művészeti ág művelői, legyenek akár írók, költők, festők, szobrászok vagy valamely színházi szakma képviselői. Nincs ez másként a XXI. században sem. Párizs mindenkit megihlet és magával ragad.

 

Párizs jelképe

A festményen legtöbbször megörökített párizsi építmény természetesen az Eiffel-torony, ilyen témájú képet a KreatívLiget Élményfestő Stúdióban is készíthetsz, többféle változatban. Keresd az aktuális lehetőségeket a weboldalon!

De vajon tudunk-e bármit az Eiffel-toronyról és a zseniális mérnökről, aki a nevét is adta ehhez a legendás építményhez? Egy kis ismeretanyag következik Párizs fő jelképéről.

 

Az Eiffel-torony tervezése

Nevét (franciául: La Tour Eiffel) a tervezőcég tulajdonosáról, Gustave Eiffel mérnökről kapta. Az 1889. évi világkiállításra készült és az eredeti tervek szerint annak lezajlása után lebontották volna. A torony teljes magassága 324 m, ebből maga a torony 300 m, a tetejére szerelve pedig +24 m-re magasodik egy tévéantenna. Első bejárható emelete 58 méter, a második 116 méter, a harmadik pedig 276 méter magasban van.

Négyzet alapú, 1,6 hektár alapterületű, 10 100 tonna tömegű építmény, amelyet 12 000 acéldarabból szegecsek segítségével állították össze, átmeneti jelleggel. Évente mintegy 10 tonna festék szükséges ahhoz, hogy a felületét karbantartsák.

A francia kormány 1878-ban elkezdte szervezni a világkiállítást, amelynek a megnyitását 1889. május 5-ére rögzítette. Amikor a világkiállítás tervét 1883-ban véglegesítették, az Eiffel & Cie cég két mérnöke, Émile Nouguier és Maurice Koechlin egy monumentális fémtorony ötletével állt elő. Elképzelésüket 1884. június 6-áig formába is öntötték Stephen Sauvestre építész együttműködésével, aki finomította az elképzeléseket és terveiben díszítésekkel látta el az építményt.

A kezdetekben meglehetősen visszafogott Gustave Eiffel végül magáévá tette kollégáinak ötletét, megvásárolva az 1884. szeptember 18-án bejegyzett szabadalmat.

 

Az Eiffel-torony építése

Végül a tervet egyhangú döntéssel 1886. május 1-jén elfogadták, ami lehetővé tette Gustave Eiffel számára, hogy 1887. január 8-án szerződést kössön az építésről a francia kormánnyal. Ez az okirat tartalmazta az építmény finanszírozását és Szajna-parti, a Jéna híd tengelyében való elhelyezést. Eiffel megelőlegezte a 8,5 millió aranyfrankra becsült költségek 80%-át. A hatóságok 1890. január 1-jétől számított 20 évre engedték át részére a hasznosítás jogát, amely a határidő leteltével került aztán Párizs városához. Az építkezés 1887. január 28-án kezdődött el.

Az építmény addig soha nem látott sebességgel épült. Minden egyes hónapban kb. 12 méterrel lett magasabb. Az építkezésen csak az elemek összeszerelése folyt, azok mindegyike a levallois-perret-i üzemben készült, és onnan szállították a kész darabokat a beépítés helyszínére. 1888. július 14-én az építők elérték a második emeletet, 1889. március 31-én pedig befejezték a harmadikat.

Május 15-én az Eiffel-tornyot megnyitották a nagyközönség előtt. A világkiállítás hat hónapja alatt a torony mintegy 2 millió látogatót fogadott.

Az Eiffel-torony névadója

Gustave Eiffelt az 1832-ben született építészt a híres torony elkészülte után a francia akadémia tagjává választották. Épített hidat Bordeaux-ban, a Casa de Fierrót Iquitosban, csillagvizsgálót Nizzában, New Yorkban a Szabadság-szobor tartószerkezetét, Budapesten pedig a Nyugati pályaudvart, 1877-ben.

Eiffel jelentős kutatásokat végzett az aerodinamika területén, sőt a repülés első kísérletezői között is számontartják. Magyarországon még két építmény elkészítésében vett részt vállalata, a Margit híd munkálataiban és a szegedi Belvárosi híd építésében. 1923-ban halt meg.

 

Élményfestés párizsi hangulatban

Ha már jártál Párizsban, akkor azért, ha pedig nem jártál, akkor azért ajánljuk Neked szeretettel a párizsi témájú élményfestés foglalkozásainkat. Csodálatos romantikus képeket készíthetsz instruktoraink útmutatója alapján és végül egy olyan élménnyel is gazdagodhatsz, amelyre sokáig emlékezni fogsz, főleg, ha gyakran ránézel az elkészült festményre.

Keresd a Párizzsal kapcsolatos képeket az Események menüpontban, nézd meg az időpontokat és válaszd ki a Neked megfelelőt akár már ma! Szeretettel várunk a KreatívLiget Élményfestő Stúdióba egy 3 órás kreatív időtöltésre.

Blog

Frida Kahlo: Viva La Vida

6 híres gyümölcsös festmény

Gyümölcsöket festeni nem csak csendéleteket ábrázoló képekre lehet, bár kétségtelenül ezek a leginkább magától értetődő témák. Amikor festményeket kerestünk ehhez a válogatáshoz, találtunk pár igazán különlegeset és nem annyira megszokott megoldást is, amelyek jó messze visznek az egyszerűen csak szemet gyönyörködtető látványtól. A XX. század festészete már nem csak a szemünkre szeretne hatni, hanem komolyan megdolgoztatja az agyunkat és a gondolatainkat is, valamint az érzelmi vetület sem maradhat ki.   Frida Kahlo: Viva La Vida A festőnő utolsó festménye ez, amelyen hosszú hónapokig dolgozott és a ’Viva la Vida’ feliratot úgy tudjuk, hogy a halála előtt nyolc nappal festette a képre. Olyanok a betűk, mint valami kiáltvány, ami az életről szól. Jelentése: Éljen az élet. A szimbolika azért is érdekes, mert Mexikóban a görögdinnye a halottak napjához kötődő gyümölcs, de a mexikói halottak napja inkább az öröm ünnepe, vidámsággal, találkozásokkal, lakomákkal gazdagított és eseménydússá tett ünnep. A görögdinnye gazdag, buja zöld és vérvörös színei pont azt hirdetik, hogy az élet mindig győzedelmeskedik a halál felett.   René Magritte: Az ember fia Ez a festmény tulajdonképpen egy önarckép. A képen egy alacsony fal előtt állva látjuk a festőt, elegáns kabátban és kalappal a fején, az arcát pedig majdnem teljesen eltakarja egy

Olvass tovább »

Fessünk szarvasokat!

Ősszel és télen valahogy mindig több figyelem irányul a szarvasokra. A szarvasbőgés és az egymásnak csapódó agancsok zaja az őszi erdő alapzajai közé tartoznak. Decemberben pedig az ünnepek közeledtével a szarvasok a Mikulás és a karácsony kapcsán is felbukkanó szereplők. Dekorációként is sok otthonnak válnak díszévé ezek a gyönyörű állatok ebben az időszakban. De vajon mennyire vagyunk tisztában a szarvas motívum történetével, annak eredetével és a különböző népek, vallások életében betöltött szerepével? Szeretnénk egy kis eligazítást nyújtani olvasóinknak a szarvassal, mint jelképpel kapcsolatban.   Szarvasok a természetben A szarvas a szarvasfélék családjába tartozó emlősállat. Ennek a családnak a tagja a jávorszarvas, az Észak-Amerikában karibunak nevezett rénszarvas faj és a vapiti szarvas is. Néhány szarvasfaj társas életmódot folytat, míg mások magányosan élnek. A hím szarvast bikának, a nőstényt tehénnek nevezzük, a kicsinyüket pedig a borjúnak. Ausztráliát és az Antarktiszt kivéve minden kontinensen előfordulnak szarvasok. Ezek a gyönyörű állatok elsősorban növényevők, néha azonban előfordul, hogy elfogyasztanak egy-egy madárfiókát. Kedvtelve legelik le a zsenge növényzetet, a leveleket, hajtásokat, ágakat és a füvet is. Mint bármelyik szarvasmarha, a szarvas is a kérődzők alrendjéhez tartozik, így a durván megrágott táplálékot lenyeli, visszaöklendezi, majd alaposan megrágja és újra lenyeli. Ez a módszer teszi lehetővé, hogy az

Olvass tovább »

Élményfestés – Városi látkép

Városban élni nem mindenki szerint a legjobb dolog a világon, de vitathatatlan tény, hogy azért vannak előnyei. Egy modern városban a modern életvitel minden vívmánya és szükséges eleme elérhető közelségben van, és jó esetben rendelkezésre állnak az elvonulás, a kikapcsolódás és a természetjárás lehetőségei is. Ha tudományosan vizsgáljuk a kérdést, akkor megállapíthatjuk, hogy a város az ember által kialakított településformák legmagasabb szerveződési szintje. A város az egyetlen olyan emberek számára létrehozott élőhely, ahol nagy számban és sűrűségben élnek a benne lakó egyedek, és mint ilyenek lényegében természetesen vannak jelen.   A városok történelme Az első állandó emberi települések és a letelepedéssel járó életmód a sikeres mezőgazdasági technikai fejlődés egyeneságú következményei voltak. Mintegy 9000 évvel ezelőtt az egyre hatékonyabbá váló földművelési módszerekkel – az emberiség történetében először – tartósan felesleg keletkezett az élelmiszerek területén. Ez a változás aztán lehetővé tette más munkaformák, más tevékenységek fejlődését is. Az állandó települések sikere abban állt, hogy bennük egyszerre több, egymást kiegészítő tevékenység koncentrálódott. Ez pedig a fejlődő kézműipar és a kereskedelem fokozódását is lehetővé tette. Nem mellékes tény, hogy városok fejlődésén át vezetett a kereskedelmi útvonalak, így a kereskedő városok hálózatának kialakulása is. A városok és a falvak közti különbség azonban nem pusztán azok

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü