Színesnek nevezzük a fényt, ha különböző hullámhosszokon eltérő intenzitása van, a nem átlátszó felületeket, ha különböző hullámhosszokon más és más mértékben verik vissza a fényt és az átlátszó vagy áttetsző anyagokat is, ha különböző hullámhosszokon különböző mértékben bocsátják át a rájuk vetülő fényt.

Összességében azt mondhatjuk tehát, hogy a szín nem más, mint a szemünkbe érkező fénynek az a tulajdonsága, hogy különböző hullámhosszúságú összetevői más intenzitásúak.

 

A színek hatása

A színeknek kiemelkedő szerepük van az életünkben és az erre a témára irányuló vizsgálatok szerint egyes érzelmek sokkal jobban társíthatók egy adott színhez, mint bármely másikhoz, amely társítások ráadásul a világ nagy részén egyformán működnek. Ilyen szín-érzelem társítás például az, hogy a depressziós vagy szorongó állapotot legjobban a szürke szín fejezi ki, a vidámságot pedig a sárga szín jeleníti meg.

A színválasztásaink legtöbbször tükrözik az életünk aktuális helyzeteit, állapotát és az ezek miatt kialakuló hangulatunkat is, de ne feledjük, hogy ez a jelenség akár meg is fordítható. Ha vidámabb, pozitívabb hangulatra ösztönző színekkel vesszük körül magunkat, azt az életünk minden területére hatni fog.

Az otthonunkban lévő színek befolyásolják hangulatunkat és viselkedésünket. A körülöttünk lévő színek le tudják csillapítani az elménket vagy fel is tölthetnek energiával. A színek hatással vannak a hangulatunkra, egészségünkre és ezáltal a boldogságunkra is.

 

Mi a szivárvány?

A szivárvány olyan optikai jelenség, melyet eső- vagy páracseppek okoznak, mikor a fény prizma szerűen megtörik rajtuk és színeire bomlik, kialakul a színképe, más néven spektruma. Az ív külső része vörös, míg a belső ibolya. Előfordul az ún. dupla szivárvány is, amelynél egy másik, halványabb ív is látható fordított sorrendű színekkel.

A szivárvány akkor alakul ki, ha a levegőben lévő vízcseppeket a napfény alacsony szögből éri. Akkor a leglátványosabb a jelenség, amikor az égbolt felét még felhők borítják, a szemlélő pedig a napnak háttal áll. Így a kialakuló szivárvány élesen elválik a mögötte lévő sötétebb háttértől.

Gyakran látható szivárvány vízesés vagy szökőkút mellett is. A kertben is létrejöhet, mikor porlasztott vízcseppekkel öntöz valaki napos időben. Ritkán látható az ún. fehér szivárvány, amit holdfényes estéken lehet látni. Mivel az emberi szem gyengén érzékeli a színeket halvány fénynél, a szivárvány fehérnek hat. Megfelelő technikával készített fényképen azonban előtűnnek a szivárvány színei.

 

A szivárvány színei

A szivárvány ívében a következőképpen követik egymást a színek: vörös, narancssárga, sárga, sárgászöld, zöld, kékeszöld, kék, lila.

A látható spektrum színei folyamatosan mennek át egymásba. Még egy felületes pillantáskor is rögtön egyértelmű lehet a számunkra, hogy a színek nem diszkrét, jól elkülönülő kategóriák. Alaposabban megnézve észrevehetjük, hogy a színek folyamatosan olvadnak egymásba.

 

Tanmese a szivárvány keletkezéséről

A világ színei egyszer csak elkezdtek civakodni. Mindegyik azt állította, ő a legjobb, a legfontosabb, a leghasznosabb.

A zöld azt mondta: – Biztos, hogy én állok az első helyen. Az élet és a remény színét képviselem, a fű, a fák és a levelek színe is én vagyok. Nézzetek végig a vidéken, meglátjátok, hogy nekem van a legnagyobb szerepem.

A kék közbevágott: – Te csak a Földről beszélsz, de vedd szemügyre az égboltot és a tengert. A víz az élet alapja, a felhőktől a mély tengerekig mindenhol szükség van rá.

A sárga így szólt: – Ti mind olyan komolyak vagytok. Én vidámságot, boldogságot, nevetést hozok az embereknek. Minden alkalommal, amikor ránézel egy napraforgóra, az egész világ elmosolyodik. Nélkülem nem lenne se móka, se kacagás.

A narancs is mondta a magáét: – Én vagyok az erő és az egészség színe. Én szállítom a legfontosabb vitaminokat: gondoljatok csak a répára, a sütőtökre vagy a mangóra. Bár nem vagyok mindig jelen, ha napkeltekor és napnyugtakor feltűnök az égen, a szépségem olyan letaglózó, hogy mindenkinek elakad a szava.

A piros is megszólalt: – Én vagyok a vér – a vér pedig az élet. A düh és a bátorság, a szerelem és a szenvedély színe is belőlem jön, nélkülem olyan üres lenne az élet a Földön, mintha a Holdon élnénk.

A lila azt mondta: – Én vagyok az erő és az előkelőség színe. Királyok, vezetők, püspökök mindig engem választanak, hiszen a tekintélyt és a bölcsességet képviselem.

Utolsónak az indigó szólalt meg: – Gondoljatok rám. Én vagyok a csend színe. Én képviselem a gondolatokat, az alkonyatot és a mély vizet. Az egyensúly és a kontraszt miatt van szükség rám, az imádságért és a belső békéért.

A vitát hatalmas vihar szakította meg, villámlott, dörgött az ég. A színek félősen összebújtak, mire az eső beszélni kezdett: – Harcoltok egymással, mindegyikőtök próbál dominálni. Nem tudjátok, hogy egytől-egyig egy különleges célért jöttetek létre, hogy mindannyian egyediek vagytok? Mostantól, ha esni kezd az eső, miközben süt a nap, mindannyian megjelentek majd az égen, egységben, egyetértésben, hogy megmutassátok, békében is lehet élni egymással. A szivárvány a remény jelképe lesz, mindig meg fog jelenni az égen, hogy emlékeztessen: értékelni kell a másikat.

 

Élményfestés a szivárvány színeivel

Próbáld ki te is, hogy melyik szín áll hozzád a legközelebb a szivárvány színei közül, az élményfestés segítségével! Otthon is festhetsz a rendelhető élményfestés szettjeink segítségével. Keresd az aktuális lehetőségeket a KreatívLiget webshopban!

Blog

Szarvasos festmények

Az év hűvösebb felében és a karácsony közeledtével mindig több figyelem irányul a szarvasokra, mert az ünnephez, a téli tájhoz kapcsoljuk ezeket a csodálatos állatokat. Ugyanakkor a szarvasbőgés és az egymásnak csapódó agancsok zaja már az őszi erdő csendjét felverik. Télen pedig, az ünnepek közeledtével a szarvasok a Mikulás érkezése és a karácsony kapcsán is felbukkanó szereplők. Dekorációként, hangulatelemként is sok otthonnak válnak díszévé ebben az időszakban.   Mit tudunk a szarvasokról? A szarvas a párosujjú patások közé tartozó emlősállat. A szarvasok legtöbb faja – az őzekkel együtt – a szarvasfélék családjába tartozik. Egyes nyelveken egyazon szó jelöli a szarvast és az őzet is. A magyar nyelvben a szarvasmarhához hasonlóan a szarvas hímjét bikának, a nőstényét tehénnek, a kicsinyüket pedig borjúnak nevezzük. A szarvasbika legfeltűnőbb testi jellegzetessége természetesen az agancsa. A rénszarvasnál a tehénnek is van agancsa, a többi szarvasfajnál pedig csak a bikának. A Kárpát-medencében ma élő két szarvasfaj közül csak a gímszarvas őshonos. A dámszarvas (vagy más néven dámvad) betelepítéssel került a régióba, amely esemény pontos időpontja vitatott. Európa, Ázsia és Amerika északi vidékein él a hatalmas termetű jávorszarvas és a háziállatként is tenyésztett rénszarvas. Indiában a pettyes szarvas, az amerikai földrészen pedig a fehérfarkú szarvas a leggyakoribb.

Olvass tovább »
A fa szimbóluma

A fa, mint szimbólum

Tele van az életünk és a mindennapjaink szimbólumokkal, de valószínűleg nem is vesszük ezeket észre vagy nem gondoljuk végig sosem, hogy egy közlekedési tábla, egy név, egy szokás, de akár egy egyszerű növény is lehet szimbolikus jelentésű. Napjainkban pedig sok mindent már csak szimbólumok használatával is ki tudunk fejezni, anélkül, hogy egy betűt is le kelljen írnunk vagy ki kelljen ejtenünk a szánkon. Gondoljunk csak az okostelefonokon futó chat alkalmazások szimbolikus karakterei, az ún. emotikonokra vagy rövidebb nevükön emojikra. Carl Gustav Jung svájci pszichológus szavaival élve “a szimbólum olyan kifejezés, név vagy kép, amely a köznapi életben ismerős lehet, szokásos és kézenfekvő értelmezése mellett azonban mégis sajátos, másodlagos jelentéssel bír. Valamilyen homályos, ismeretlen, rejtett jelentést is magában foglal.” Ez már elég izgalmasan hangzik, ezért is szentelünk a témának egy külön bejegyzést, külön kiemelve a fákat, mint jelképeket, és persze azért, mert a szimbólumok ábrázolása, lerajzolása vagy megfestése jelentősen túlmutat egy semmitmondó rajzocska elkészítésén. Egy szabad kézzel készített rajz vagy festmény szimbolikusabb erejű lehet, mint a kézírás, pedig azt még külön tudomány – a grafológia – is elemzi. A rajzolás vagy a festés szín- és eszközhasználata ugyanis sokkal inkább megmutatja a tudatalattinkat, a rejtett emlékképeinket, a vágyainkat és a korábban nem

Olvass tovább »

Az újévi fogadalmak nyomában

Az utóbbi 2 évben a világjárvány miatt rendkívül sok kihívással kellett szembenéznünk. Számos családban kellett egy szempillantás alatt lehetőséget teremteni az otthoni munkavégzésre és a gyerekek otthoni tanulására. Jó előre megtervezett, régi álmokat megvalósító utazásokat, programokat kellett bizonytalan ideig elhalasztani, esetleg végleg lemondani. Kevesebbet találkozhattunk a tágabb családunkkal, szeretteinkkel és sajnos túl sokan éltek át tragikus veszteséget a járvány miatt. Ezekben a példákban -mely csak a jéghegy csúcsa- egy közös van: a kontroll elvesztése. Senki se szereti, ha kihúzzák a lába alól a talajt. Már egy egészen kicsi gyereknél is megfigyelhető, mennyire fontos számára, hogy döntéseket hozhasson és annak valós következményei legyenek. Éppen ezért az újévi fogadalmaink azt az érzést erősíthetik bennünk -amennyiben betartható fogadalmat teszünk-, hogy urai vagyunk életünknek, vagy legalábbis egy kis szeletének. Ez okból fontos a jó célmeghatározás a következő évünket illetően.   A legnépszerűbb újévi fogadalmak Az újévi fogadalmaknak több ezer éves hagyománya van. Kezdetben az isteneket ünnepelték, az emberek különböző esküket tettek, vagy megajándékozták egymást és áldásokat kívántak barátaiknak. Az idő múlásával ez a szokás átalakult, hiszen  napjainkban leginkább nagy elhatározásokat teszünk – és jó esetben tartjuk is azokat. Aki újévi fogadalmat tesz, azt érzi, valamit változtatnia kellene az életén. A karácsonyi szünet, leállás jó

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü