Élményfestés, mint baráti összejövetel

Az utóbbi bő egy év a koronavírus árnyékában valamennyiünk életében lemondásokkal teli volt. A legtöbbünknek a barátokkal, tágabb családdal való találkozások elmaradása okozta a legfájóbb hiányt. S bár egy darabig az online térben szervezett “találkozások” valamelyest kielégítették a társaság iránti vágyunkat, azért mostanra újra eljött az ideje a közös élményeknek, melyek a barátságokat tartósabbá tehetik. A családi kapcsolatok mellett a barátok jelenléte különösen fontos, mivel rokoni kapcsolatainkkal ellentétben, a barátainkat szabadon választhatjuk meg. Márpedig energiát és időt szentelni a barátságok elmélyítésére olyan beruházás, amely többszörösen megtérül.

 

Milyen hatásai vannak a baráti kapcsolatoknak?

Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársai Albert Fruzsina és Dávid Beáta szerint a minőségi emberi kapcsolatok az emberek testi-lelki jólétéért felelnek. Védelmet és támaszt nyújtanak a betegség, a magány, de akár a szegénység ellen is.

A személyes kapcsolatok a hosszú élet nem elhanyagolható előrejelzői, mivel azok, akiknek stabil és támogató a kapcsolatrendszerük, jobb fizikai és pszichés egészséggel rendelkeznek. A körülöttük lévő barátok a nehéz helyzetekben erősítik a megküzdési képességeket és feszültségoldó hatással is vannak. A kapcsolatokon keresztül elérhető támogatás nagyban hozzájárul a boldogság érzetünkhöz. A nagyon szoros családi és közeli baráti kapcsolatok érzelmi, de akár anyagi jellegű támaszt tudnak nyújtani, de nem elhanyagolhatóak a lazább barátságok sem, hiszen azokon keresztül széleskörű információhoz juthatunk.

Egy 2017-es kutatás szerint a magyar felnőttek negyedének egy közeli barátja sincsen, 65 százalékuk számol be 1-4 barátról és elenyésző (4%) azok száma, akik 10-nél több barátról számolnak be.

 

Mennyi barát mondható ideálisnak?

A közeli barátságok kialakítására való képességünk egyénenként eltérő lehet. Néhányunknak jó adottsága van ehhez, másoknak pedig kevésbé. Van, aki jobban szereti a nagyobb társaságot, más a kétszemélyes helyzetekben érzi komfortosabban magát.

Robin Dunbar kutató után elnevezett Dunbar-szám azt a feltételezett határértéket jelöli, ahány stabil, szoros barátságot képes egy ember élete során fenntartani. Azt javasolja, ha társas kapcsolatainkról van szó, koncentrikus körökben képzeljük el azok felépítését: általában 5 emberrel állunk igazán közel egymáshoz. A következő körben 15, az azt követőben 50 ember van, akikkel lazább a kapcsolatunk, míg végül elérünk a 150-ig. Ők azok, akik inkább az ismerős kategóriába sorolhatók és Dunbar szerint ez a szám jelöli a fenntartható kapcsolatok végső értékét.

Mindezek közül az az 5-15 ember a legfontosabb, hiszen ők azok a barátok, akik támogatnak és segítenek minket nehéz helyzetekben és céljaink elérésében. Ezen barátságok megőrzése olyan feladat, amely tudatosságot igényel. Folyamatosan meg kell erősíteni őket és nem szabad engedni, hogy az élet elsodorja mellőlünk őket.

 

Mi alapján választunk barátokat?

Madarat tolláról, embert barátjáról – tartja a régi mondás. És valóban, a hozzánk hasonló emberek társaságát keressük. Ez nem véletlen, az amerikai tudományos akadémia folyóiratában fellelhető tanulmány szerint a barátok között negyedfokú unokatestvéri viszonynak megfelelő kapcsolat van, ami a gének körülbelül 1 százalékos egyezését jelenti. A szociológiai vizsgálatok ugyanakkor azt is kimutatták, hogy az emberek többsége olyan barátokat választ, akik korban, nemben, házassági státuszukban, vallásukban, attitűdjükben, és nem utolsó sorban intelligenciájukban is hasonlítanak.

 

Hogyan tudjuk a barátságokat megőrizni?

A hétköznapok mókuskerekében gyakran megfeledkezünk arról, hogy bármennyire erős valakivel a barátságunk, ha nem szánunk időt és energiát az ápolására, az érzelmek elhalványodnak, a kötelékek meglazulhatnak. Martin Seligman és Ed Diener szerint az igazán boldog emberek közös jellemzője, hogy erős és közeli kapcsolatot ápolnak barátaikkal. Kutatásaik szerint a barátságot leginkább a személyes találkozás erősíti, az üzenetváltások és telefonhívások mellett fontos, hogy közös programokra is szánjunk időt.

 

Élményfestés, amely megerősítheti a barátságot

Ha új, közös élményre vágysz a barátaiddal, érdemes kipróbálnotok a zártkörű élményfestést, ahol az alkotás örömét a hozzád legközelebb állókkal oszthatod meg. Hívd el barátaidat festeni és a nap végén nem csak egy új közös tapasztalással lesztek gazdagabbak, hanem egy általatok kiválasztott és megfestett képpel is. A kép elkészítéséhez minden segítséget megkaptok profi instruktorainktól. Az se maradjon távol, akinek az iskolai élményei a rajzórákról nem a legkellemesebbek, hiszen semmilyen rajz vagy festő tudásra nincs szükség. A bonyolultabb festményeket előrajzoljuk, de a munka nagy része rátok vár. A társaságon kívül semmit nem kell hoznod. Minden eszközt mi biztosítunk és vendégül látunk benneteket kávéval, teával, üdítővel is. A hosszú kihagyás után szóljon ez a nyár a közös élmények gyűjtéséről!

Válassz Te is aktuális élményfestés alkalmaink közül kedvedre valót, amin akár baráti társasággal is részt vehettek a “Helyszíni élményfestések” menüpontban! Amennyiben az eseményen zárt körűen szeretnétek részt venni, olvassátok el a privát eseményekről szóló bejegyzésünket. Szeretettel várunk!

Blog

Híres női festők – Catharina van Hemessen

Catharina van Hemessen (1528 – 1588)  az első elismert flamand festőnő, aki az 1540-es évek vége és az 1550-es évek eleje között alkotott intenzíven. Fennmaradt alkotásai közül kis méretű női portrék és néhány vallási kompozíció a legismertebbek. Ő az első művész, aki önarcképet festett magáról, mely festés közben ábrázolja.   Művész családba született Abban a korban, melyben Catharina élt és alkotott, a nők számára majdnem elérhetetlen volt a festőművészi karrier és az ezt megelőző képzés. A festőtanoncok anatómiai ismereteik mélyítése végett boncolásokon vettek részt és meztelen férfitesteket tanulmányoztak. A tehetséges gyermekek leghamarabb 9, legkésőbb 15 éves koruktól együtt éltek egy idősebb, tapasztaltabb festővel, hogy testközelből lessék el a szakma csínját-bínját. Ez az empirikus tanulás 4-5 éven keresztül tartott. Mindezen okokból nagyon kevés női művész kapott megfelelő képzést. Akik mégis hozzájutottak a tanulás lehetőségéhez, azoknak rendszerint valamelyik közeli rokonuk is festő volt, aki vállalta oktatásukat. Így volt ez Catharina esetében, akit apja, Jan van Hemessen tanított pályája első 5 évében lakóhelyükön, Antwerpenben. Úgy tartják Catharina keze munkája apja több alkotásán is megtalálható. Mikor a művésznő elismert művész lett, maga is mestere lett 3 festőtanoncnak.   A tehetség és szerencse alakította útját Catharina van Hemessen korának híres festője volt, ami részben annak

Olvass tovább »

Hogyan fessünk vizet?

A víz egy nagyon különleges anyag festészeti szempontból is. Egyrészt áttetsző és átengedi magán a fénysugarak egy részét, másrészt viszont visszatükrözi mindazt, ami a környezetében van.   A víz felülete A felülete lehet tükörsima, de fodrozódhat is, ha épp hozzáér valami, vagy ha beledobunk egy kavicsot, esetleg végigsiklik rajta egy csónak. A szél hullámokat kelt a vízen, amelyek lehetnek alig érzékelhetők, enyhén fodrosak, kicsit habos széllel, a viharos erejű légmozgás pedig már óriási hullámokat korbácsol. Ezek a természeti hatások úgy megváltoztatják a víz nyugodt felületét, hogy nyoma sem marad a korábbi színeknek és hangulatnak. A magyar nyelvben csodálatos és egyben beszédes kifejezéseink vannak a vadul mozgó víz leírására. Ilyen például, amikor azt mondjuk, hogy tajtékzik a tenger.   A víz színe A vízfelület messzebbről nézve egy konkrétan meghatározható színben pompázik, amely szín ráadásul elég sok mindentől függhet. Szempont lehet az ég aktuális színe, a víz alatti padozat színe, a víz mélysége, a benne található élőlények színmeghatározó tulajdonságai, hogy csak a legegyértelműbbeket említsük. Más színeket kell használnunk, ha egy csepp vizet festünk, másokat, ha egy pohárban ábrázolunk vizet és másokat akkor is, ha egy tükröződő felületként, például egy utcai tócsaként festjük rá a képünkre. Emiatt nehéz olyan egyértelmű szabályokat felállítanunk, amelyek

Olvass tovább »

Élményfestés – A teknős

Jellegzetes karakterű és fizimiskájú állatok a teknősök. Több kultúrában, vallásban és mondavilágban kiemelt szerepük volt és van még a jelenkorban is. Vajon tudunk-e róluk bármit is, azon kívül, hogy teknőt „hordanak” a hátukon, amely védelmi funkciót is ellát és hogy nagyon lassan képesek csak haladni a szárazföldön? Ebben a bejegyzésben igyekszünk minél több információt átadni olvasóinknak ezekről a különleges állatokról.   A teknősökről általában A teknősök a hüllők egyik meghatározó csoportja. Kihalt és még élő fajaik egyaránt vannak. Mintegy 200 millió évvel ezelőtt jelentek meg az első teknősfajok a Földön. Ma 327 ismert teknősfaj létezik, 14 családra osztva. A különböző fajok majdnem fele védett. A teknősök legfőbb jellegzetessége, amely minden más gerincestől megkülönbözteti őket, az a testüket hasi- és hátoldalon egyaránt beborító csontos páncélzat. A vízben élő teknősök alapvetően ragadozók, bár valamennyi növényi táplálékot is fogyasztanak. A szárazföldön élő fajták pedig növényevők, mivel a különösen lassú mozgásuk miatt nem tudnának semmilyen állatot sem zsákmányul ejteni.  A teknősök tojással szaporodnak. Különleges tulajdonságuk, hogy a legtöbb teknősfaj nemét a tojást érő hőmérséklet dönti el a kikelés előtt. a magas hőmérséklet nőnemű, az alacsonyabb hőmérséklet hímnemű teknőst eredményez. A teknősök rendjének Magyarországon egyetlen faja őshonos: a mocsári teknős. Emellett persze számos teknősfaj él

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü