Kevésbé ismert festők – Gellért Imre

Elérkezett minden idők legfurcsább, legnagyobb körültekintéssel szervezett olimpiája. Minden szem Tokióra szegeződik, és megkezdődik a küzdelem a ötkarikás játékokon. A résztvevő sportolók közül sokaknak van civil szakmája is magas szintű sportkarrierjük mellett. Mi magyarok, egy tornában és festészetben is egyaránt sikeres sportolóval, Gellért Imrével büszkélkedhetünk ebből a szempontból. Grünfeld Imre néven született 1889. július 24-én Budapesten. Később, 1915-ben magyarosította nevét Gellértre. Amerikában Emery Gellert néven vált ismertté, a mai napig igen népszerűek festményei az amerikai aukciós oldalakon.

 

A bohém tornász

Az 1912-es – Stockholmban rendezett – olimpiára 121 fővel érkezett a magyar csapat. Végül 8 éremmel tért haza a küldöttség, ebből 3 arany volt. Különösen emlékezetes év volt ez a magyar tornasportnak, hiszen ebben az évben állhatott először dobogóra magyar tornászcsapat olimpián. Akkor még más volt a kerete a versenynek, öt nemzet 91 sportolója vágott neki a megmérettetésnek, ahol a magyar csapat szerezte meg a történelmi ezüst érmet Olaszország mögött, Nagy-Britannia előtt.

Ezen csapat tagja volt a művészlelkű Gellért Imre is, aki háromszor nyert magyar bajnokságot 1909-ben, 1911-ben és 1912-ben. Többek között a Postás és az MTK sportolója volt, egyik klubtársa, Dückstein Zoltán ezt nyilatkozta róla:

“Gellért festőművész, bohém, művészhajlamú ember, egész tornászásában kifejezésre juttatta ezt a jellemvonását. Egy-egy gyakorlata, melyet jókedvében eszelt ki, valósággal drámai feszültséget váltott ki a szakértő nézőkből. Egyszer-másszor tréningben a korláton kézen állva huszonöt támaszcserét is csinált valamely divatos valcer ütemére.”

A versenyzés során, ahol a precizitás kulcsszerepet kap, nem szolgált javára ez a bohém könnyedség, könnyelműség. A korabeli sajtó azt írta róla, hogy nagyon tehetséges versenyző, munkájában csak a túlerőltetett lengéseket és a túlságos homorítást lehet hibáztatni. Ha több figyelmet fordítana az iskolagyakorlatokra, igen jó versenyző lenne belőle.

 

Utazás az ismeretlenbe

Gellért Imre időközben egyre inkább a művészet felé fordult, a rajzolást és festést helyezte előtérbe a sport helyett. Huszonnégy évesen megkezdte tanulmányait az Iparművészeti Főiskolán, 1919-ben őt érte a megtisztelő feladat, hogy elkészítse a Fővárosi Orfeum előcsarnokának festményeit.

Az ő életét is felforgatta a világháború, a  főiskoláról egyenesen a frontra vitték. A háború után folytathatta tanulmányait, de nem sokkal később, 1920-ban, minden pénz nélkül egy ingyen hajójeggyel Amerikába utazott.

 

Az amerikai karrier

Már a hajón sem ült ölbe tett kézzel, az első osztályon utazókról portrékat készített, így már 150 dollárral a zsebében léphetett a szárazföldre.

Kezdetben egy New York közelében lévő strandon készített karikatúrákat fürdőzőkről, 25 centért cserébe. Ezzel egészen jól keresett, de a strandfényképész riválist látott benne és hamarosan elintézte, hogy lapátra kerüljön. Ekkor újra munka nélkül maradt és elkeseredésében már-már azon gondolkodott, visszatér Magyarországra. Szerencséjére befutott egy nagyobb munka, amely anyagilag egyenesbe hozta. Egy frissen felújított étterem 52 yardos freskó megfestésére adott neki megbízást. Ezután Clevelandba utazott és elkészítette az amerikai magyar karrierek albumát. Az itt töltött 5 év alatt volt még egy jelentős munkája, az ottani Reform-templom freskóinak megfestését bízták rá.

Ahogy egyre ismertebbé vált, úgy szaporodtak meg az egyéni megbízásai is. Tematikája nagyon széles körű, művészetének sokoldalúságát mindig hangsúlyozzák a kiállításainak kritikusai. Itthon elsősorban expresszív tájképek festőjeként tartják számon, de Amerikában elismert grafikus, portréfestő. Portréiban sem tudta megtagadni karakter- és humorérzékét, még ha ez nem is mindig tudatosodott modelljeiben. Talán még önmaga sem vette ezt észre önarcképei készítésekor, ezeken érezni ugyanis atléta alkatának eltúlzását.

1931 után Los Angelesben talált otthonra, ott és más amerikai nagyvárosokban több kiállítása is volt. Az is megbecsültségét jelzi, hogy a new yorki zsinagóga freskójának megfestését is rábízták, amely azt a jelenetet ábrázolja, ahol József megfejti a fáraó álmát.

 

Örökké tornász

A festészet mellet azért a tornász mivoltát sem hanyagolta el teljesen. Ennek ékes bizonyítéka, hogy még 1934-ben is aranyérmet szerzett egy Los Angeles-i versenyen. Előtte 2 évvel, 1932-ben önkéntesen jelentkezett a magyar torna szövetség akkori kapitányánál, korábbi edzőjénél, hogy szívesen részt venne a los angelesi olimpián, ha szükség van rá. Még azzal is humorizált, hogy vele tudnának spórolni, hiszen helyben van, nem kell kiutaztatni drága pénzen. Végül volt edzője, Kmetykó János nem őt hívta, ami végül jó döntésnek bizonyult, mert a Magyarországot képviselő Pelle István 2 arany- és 2 ezüstéremmel térhetett haza.

Egy produktív és hosszú élet után, 1982-ben halt meg az Egyesült Államokban. Sokszínű életműve és nem mindennapi tornász teljesítménye megérdemli, hogy emlékezzünk rá és számontartsuk

 

Amennyiben Te is meg szeretnéd tapasztalni, milyen érzés polihisztornak lenni, vagy csak egyszerűen ki szeretnél próbálni valami újat, jó helyen jársz. Válassz kedvedre otthoni festő szettjeink közül, vagy gyere és látogass el műhelyünkbe. Segítünk abban, hogy megfesthesd az általad kiválasztott képet, minden eszközt biztosítunk, tanáraink pedig lépésről-lépésre végigvezetnek a munkafolyamaton.

Blog

Élményfestés – A kis herceg és a róka

Az egyik legismertebb mesekönyv a világon, amelynek nem népmesei motívumok az alapjai és ismerjük az íróját, ’A kis herceg’ című regény. 1943-ban jelent meg először, Antoine de Saint-Exupéry francia író könyveként, azóta pedig 345 különböző nyelvre fordították le és a 80 millió eladott példánnyal bekerült a világ 50 legolvasottabb könyve közé. Ez a könyv egy nagyon fontos mű, az emberi társadalom elé tart görbe tükröt, ugyanakkor több dologra is figyelmezteti az olvasót, úgy, mint az ősi bölcsek tanításának örökké tartó igazságára, amelyet sokszor azóta is semmibe vesz az emberiség.   A kis herceg története A könyv az ajánlás szerint gyermekeknek íródott, a felnőttek számára is jelentős üzenetet hordoz, ráadásul a számukra már sokkal inkább befogadható és értelmezhető is ez az üzenet. A történet szerint a könyv írója balesetet szenved, lezuhan a repülőgépével és ájultan álmodik, amiről tájékoztatja az olvasót. Ebben persze végig nem lehetünk teljesen biztosak, hogy álom vagy valóság mindaz, ami történik. Az író a baleset bekövetkezése után találkozik a kis herceggel a sivatagban, egy apró, törékeny, aranyhajú kisfiúval, aki rendkívüli módon érdeklődő és kíváncsi természet. Addig kérdez, amíg nem kap a kérdéseire megnyugtató választ. A kis herceg szemén keresztül feltárul előttünk a világ egy másik látásmódja, amelyet a

Olvass tovább »

A szivárvány színei

Színesnek nevezzük a fényt, ha különböző hullámhosszokon eltérő intenzitása van, a nem átlátszó felületeket, ha különböző hullámhosszokon más és más mértékben verik vissza a fényt és az átlátszó vagy áttetsző anyagokat is, ha különböző hullámhosszokon különböző mértékben bocsátják át a rájuk vetülő fényt. Összességében azt mondhatjuk tehát, hogy a szín nem más, mint a szemünkbe érkező fénynek az a tulajdonsága, hogy különböző hullámhosszúságú összetevői más intenzitásúak.   A színek hatása A színeknek kiemelkedő szerepük van az életünkben és az erre a témára irányuló vizsgálatok szerint egyes érzelmek sokkal jobban társíthatók egy adott színhez, mint bármely másikhoz, amely társítások ráadásul a világ nagy részén egyformán működnek. Ilyen szín-érzelem társítás például az, hogy a depressziós vagy szorongó állapotot legjobban a szürke szín fejezi ki, a vidámságot pedig a sárga szín jeleníti meg. A színválasztásaink legtöbbször tükrözik az életünk aktuális helyzeteit, állapotát és az ezek miatt kialakuló hangulatunkat is, de ne feledjük, hogy ez a jelenség akár meg is fordítható. Ha vidámabb, pozitívabb hangulatra ösztönző színekkel vesszük körül magunkat, azt az életünk minden területére hatni fog. Az otthonunkban lévő színek befolyásolják hangulatunkat és viselkedésünket. A körülöttünk lévő színek le tudják csillapítani az elménket vagy fel is tölthetnek energiával. A színek hatással vannak a

Olvass tovább »

Stephen Wiltshire – a savant zseni

Stephen Wiltshire egy olyan különleges művész, akit részletes városképei tettek ismertté. Rajzai az egész világon népszerűek, számos múzeumban, valamint fontos magán- és közgyűjteményekben is megtalálhatók. Élethű alkotásait gyakran emlékezetből rajzolja, ez a képessége pedig abból ered, hogy autista-savant tehetség. A savant-szindróma egy olyan ritka állapot, amikor a személy egy vagy több területen olyan szakértelemmel, vagy tehetséggel rendelkezik, amelyek ellentétben állnak az általános képességeivel. Tehát egy területen a savant tehetség zseniálisan teljesít, de sokszor az önálló életvitel, a saját magáról való gondoskodás is nehézséget okoz a számára. A savantok felénél autisztikus tünetek is megfigyelhetők, ahogy Stephen esetében is, a többieknél pedig szerzett sérülés, értelmi fogyatékosság, vagy agyi károsodás szokott jelen lenni.   Nem beszélő autistából csodagyerek Stephen 1974. április 24-én született Londonban, nyugat-indiai szülők gyermekeként. Mivel nem beszélt és nem kereste a kapcsolatot a többi emberrel, három évesen autizmussal diagnosztizálták. Öt éves korában kezdte el tanulmányait a londoni Queensmill Schoolban, ahol szinte csak rajzolni volt hajlandó.  Hamar kiderült, hogy a rajzon keresztül kommunikál a világgal. Először állatokat rajzolt, később a londoni buszok voltak kedvenc témái, végül az épületek rajzolásában lelte a legnagyobb örömét. Ezek a rajzok mesteri perspektívából készültek és nagyszerűen bemutatják Stephen természetes veleszületett művészi tehetségét. Bár a rajzolásban hihetetlen

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü