Élményfestés a gyerekkel

Lassan a végéhez közeledik a nyár, de még maradt pár nap, hogy az iskola- és óvodakezdés előtt feltankoljunk élményekkel. A gyermekpszichológusok egyetértenek abban, hogy csemetéinknek többet adunk azzal, ha drága játékok helyett intimitást és élményt biztosítunk. A nyári szünetben szülőként több lehetőségünk nyílhat arra, hogy a nap ne csak az intézménybe való reggeli rohanásról, a fáradt hazaútról, a gyors vacsoráról és fürdésről, a sebtiben elmondott esti meséről és jó éjt pusziról szóljon. Természetesen a hétköznapok szoros üteméről nem tehetünk, de ebbe is bele lehet csempészni élményeket és sok meghitt pillanatot.

 

Élmények a mindennapokban

Nem kell képzett animátornak lennünk, hogy a megszokottan induló napokon is történjen valami élményszámba menő esemény. Összegyűjtöttünk nektek néhány ötletet a hétköznapok élménydúsabbá tételéhez.

Aszfaltkrétával titkos jeleket, üzeneteket írni a járdára a később hazaérkező családtagnak izgalmas elfoglaltság. Ez egy olyan kis családi titokká válhat, amire később jólesően gondolunk vissza valamennyien. Krétát egyébként mi magunk is készíthetünk egy ráérősebb hétvégén a kölykökkel. Különösen akkor érdemes belefogni a kréta készítésbe, ha óvodás gyermekünket nem igazán lehet egyébként rajzolós tevékenységbe bevonni. Egy saját maga által készített krétát viszont szinte biztosan ki fog próbálni.

A gyurma főzés sem egy nagy ördöngösség, néhány otthon is fellelhető, filléres alapanyagból nagyon jól formálható gyurma készülhet. Ételfestékkel meg lehet színezni a gyurmát, majd jó móka az alapszínek összegyúrásával új színeket létrehozni. A gyurmázás egészen széles korosztály számára kedvelt tevékenység, ráadásul nagyon jó kézügyesség és finom-mozgás fejlesztő játék.

Az esti fürdetést is fel lehet dobni akár bolti, akár magunk készítette fürdőgolyóval. Amennyiben mi csináljuk, valamilyen apró meglepetést is rejthetünk a közepébe. Kiváló ajándék is lehet belőle, a nagyszülők biztosan örülnek egy unokák által elkészített fürdőbombának.

Élményt adhatunk akár egy lassabb, ráérősebb sétával a hazaúton, ahol lehetősége van megfigyelni a gyermeknek az aktuális évszak változásait. Vagy választhatjuk a hazajutáshoz a tömegközlekedést, ha amúgy ez nem a mindennapok része. Felfedezni egy új játszóteret, kavicsot dobálni vízbe, nagy eső után pocsolyában ugrálni, meglátogatni egy ismerős családot. Augusztusi estén egy réten piknikezni, majd takaróba burkolózva hullócsillagokat lesni. Képeslapokat készíteni, majd együtt postára adni azokat, aztán minden nap bekukkantani a postaládába, hátha valakitől megérkezett a válasz. Ezek az apróságok is mind élményszámba mennek a gyerekeknek és sokáig melegítik őket belülről.

 

Meghitt pillanatokból sosem elég

Az intimitást úgy biztosíthatjuk nekik, ha megadjuk az igényük szerinti testi kontaktust ölelés, simogatás, puszi, hancúrozás, birkózás, bújás formájában. Akkor is, ha igazán rá tudunk hangolódni a gyerekre, érti és érzi, hogy osztatlan figyelemben részesül. Ha apró figyelmességekkel járunk a kedvükbe, például megpucoljuk az almát, pedig már nem lenne szükség rá, de gyermekünk így szereti. Megdicsérjük őket, elismerjük igyekezetüket, értékeljük törekvéseiket. Szánunk időt az összebújós meseolvasásokra, diavetítésre, társasozásra. Esténként saját rituálékat alakítunk ki, például elsoroljuk azokat a dolgokat, amikért hálásak vagyunk aznap. Álmokat kívánunk egymásnak elalvás előtt, amiben teljesülhet minden vágyuk.  Mindezek olyan intimitást hordozhatnak magukban, amely által a gyermek megtapasztalja, hogy értékes, szerethető, és úgy jó, ahogy van. Mindez a későbbi felnőtt életében is pozitívan kihathat gyermeked önértékelésére, társas- vagy párkapcsolataira.

 

Élményfestés, amely közelebb hozhat gyermekedhez

Egy új helyzetben sokat tanulhatunk magunkról és gyermekünkről is. Érdemes tehát néha olyan dolgokba is belevágni, ami a komfortzónánkon kívül esik. Nálunk, a szülő-gyerek foglalkozásokon együtt alkothatjátok meg a kiszemelt képet. Profi instruktoraink segítenek nektek, hogy egy jó élménnyel és egy szép képpel gazdagabban térhessetek haza. Ez is jó alkalom lehet a gyermekünkkel, esetleg unokánkkal való kapcsolódásra, az együttműködés gyakorlására, az egymásra figyelésre. Ha szeretnétek új környezetben, társaságban kipróbálni a szülő-gyerek élményfestést, akkor válogassatok helyszíni élményfestő alkalmaink közül. Amennyiben otthon akarjátok kipróbálni magatokat festőként, videós anyagaink közül biztosan találtok kedvetekre valót.

Blog

Élményfestés – Marilyn Monroe

A huszadik század egyik legnagyobb ikonjának sorsa közel se volt olyan ragyogó és csodás, mint amit a róla készült fényképek, filmek alapján képzelünk. Marilyn Monroe-nak nem adatott meg a nyugodt gyermekkor és felnőtt évei alatt sem találta meg tartósan a harmóniát. Rövid élete alatt jutott több mélység jutott neki, mint magasság, 36 évesen hagyta hátra örökre Hollywood hamis csillogását. Marylin gyerekkora Marilyn Monroe – eredeti nevén Norma Jeane Mortenson Baker – 1926. június 1-jén született, harmadik gyermekként. Édesanyja, Gladys Monroe két exférjének vezetéknevét adta kislányának, ám az, hogy valójában ki az édesapja, máig rejtély maradt. Még az is meglehet, hogy egy harmadik férfi, Stanley Gifford lehet a vér szerinti apa. Ő Gladys Monroe kollégája volt, de soha nem vállalta fel, hogy viszonya lett volna a kislány édesanyjával. A kis Norma édesanyja sajnos skizofréniában szenvedett, ezért még csecsemőkorában a Bolender házaspárra bízta legkisebb gyermekét. Bolenderék nagyon megszerették a kislányt, de Gladys Monroe sosem mondott le róla hivatalosan, így az örökbefogadás meghiúsult. Az édesanya hatalmas adósságot halmozott fel az évek alatt, ez a helyzet pedig betegségére is rossz hatással volt, ezért egy pszichiátriai intézetbe került. A kislányt ekkor kiemelték a szerető közegből és Grace McKee, az édesanyja egyik barátnője vette magához. Kezdetben

Olvass tovább »

A csók története

A csók az ajkak összeérintését jelenti elsősorban. Külön ezzel a témával foglalkozó tudomány is létezik a világon, ez pedig a filematológia. A csókolózás feltehetőleg tanult viselkedés, több emlősállatnál is előfordul. Az embereknél nem minden kultúrában van szokásban. Nézzük is meg, hogy hogyan alakult az emberek, az emberiség viszonya ehhez az intim kapcsolódáshoz a történelem különböző korszakaiban és népcsoportjainál.   A csók a régi korokban A témával foglalkozó kutatók igen megosztottak a csók eredetét illető kérdésben. Az egyik vélekedés szerint a csókolózás szokása valószínűleg több millió évvel ezelőtt alakult ki, amikor az emlősök a megrágott ételt a szájukon át adták át utódaiknak, az antropológusok egy másik csoportja szerint pedig egy olyan ösztönös cselekedetről van szó, amelynek inkább a párválasztásban van szerepe. A legkorábbi, csókolózáshoz hasonló tevékenységről, az orrok egymáshoz dörzsöléséről tudósító szövegek az időszámításunk előtti 1500 környékén, Indiában keletkezett védikus irodalomból származnak. Az időszámításunk előtti 8-9. századból származó hindu eposzban már az ajkak összeérintéséről is találunk szövegrészletet, a sokak által ismert Kámaszútra pedig már egy egész fejezetet szentelt a különböző csók fajták leírásának. A csók azonban nem csak Indiában volt ismert. Hérodotosz, az időszámításunk előtti 5. században élt görög történetíró megemlékezett róla, hogy a perzsa férfiak ajakcsókkal üdvözölték az azonos társadalmi

Olvass tovább »

Az örök festmény téma – Párizs

Az európai kontinens egyik legnépszerűbb városa Párizs, és nemcsak idegenforgalmi szempontból, hanem jellemző részleteivel ábrázolt képzőművészeti témaként is. Ez az a hely, ahol már hosszú évszázadok óta otthonra találhatnak szinte bármilyen művészeti ág művelői, legyenek akár írók, költők, festők, szobrászok vagy valamely színházi szakma képviselői. Nincs ez másként a XXI. században sem. Párizs mindenkit megihlet és magával ragad.   Párizs, mint festészeti téma Franciaország fővárosába a XIX. század elejétől áramlottak a festők és más művészek. Fénykorát az 1870-es évektől az első világháború kitöréséig élhette meg, ez volt a boldog békeidők (Belle-Époque) névvel illetett kor. Ebben az időszakban a Montmartre negyedben élt többek között Claude Monet, Henri Toulouse-Lautrec, Pierre-Auguste Renoir, Vincent van Gogh, Pablo Picasso, Maurice Utrillo, Salvador Dalí és Munkácsy Mihály is. A készülő festményekhez jó „alapanyagot” szolgáltatott a város és a benne élő emberek. A hangulatok és a színek buja kavalkádja Párizs, a táncosnők és a mulatók világa. A bohém életet élő művészek és modelljeik világa, akik az önmegsemmisítő életmódjuk ellenére végül maradandót alkottak, ezzel megmutatva a saját korukat az utókornak.   Párizs épületei festményeken A festményen legtöbbször megörökített párizsi építmény természetesen az Eiffel-torony, ilyen témájú képet a KreatívLiget Élményfestő Stúdióban is készíthetsz, többféle változatban. Keresd az aktuális lehetőségeket

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü