Nem véletlen, hogy az egyik legnépszerűbb háziállat a cica. Több ezer éve társa az embernek ez a barátságos, hízelgő, pihe-puha állat, amely sokak magányán enyhít, vagy éppen tesz teljesebbé egy családot. A legtöbb macskatartó arról számol be, hogy kedvence mindig megérzi, hogy milyen a gazdája hangulata, és aszerint keresi a kapcsolatot vele. Ha kell játszani hívja, bújik hozzá, hízeleg dorombol, vagy éppen rá se hederít. A következőkben néhány érdekességet mutatunk be erről a páratlan állatról.
Az első bizonyíték a macska-ember barátságra
Ez a rendkívül ügyes ragadozó egyes tudósok szerint körülbelül 10 000 éve kezdett az ember társaságában élni. Erre 2004-ben talált bizonyítékot egy francia kutató, Jean-Denis Vigne egy ciprusi sírban. A körülbelül 9500 éves holttest mellett egy macska csontváza is hevert. Mivel a cicák nem őshonosak Cipruson, az állat a közeli levantei partokról kerülhetett oda. Ez a lelet bizonyítéka a tudatos macska-ember együttélésnek, és ez a felfedezés nagyjából összhangban van a genetikai kutatások eredményeivel, melyek szintén ezt a földrajzi és időbeni eredetet valószínűsítik a macskák háziasításával kapcsolatban.
A cicák világhódító útja
Az ókori Egyiptomból 4000 évvel ezelőttről vannak írásos bizonyítékok arra, hogy az egyiptomiak tartottak macskát háziállatként. Kezdetben szent állatként tisztelték őket, olyannyira, hogy elpusztításuk halálbüntetést vont maga után. Később már haszonállatként is igénybe vették társaságukat, a magtáraktól tartották távol az egereket és egyéb rágcsálókat, sőt a kígyókkal is felvették a harcot.
A Távol-Keleten i. e. 1500 körül biztosan ismerték a macskákat, ahol kínai vallási ünnepségeken szántak nekik fontos szerepet. Kezdetben a gazdagok státusszimbóluma volt, de hamarosan rájöttek, hogy a cicák a nagyon értékes selyem alapanyagok kártevőivel sikeresen elbánnak. Japánban a szent iratok őrzésében nyújtottak hasznos segítséget a macskák.
Az 1. század környékén a görögök csempészték ki az első macskákat Egyiptomból, ahol féltve őrizték őket. Mire a fáraó csapatokat küldött a visszaszerzésükre, már megkezdődött az állatok terjesztése és tenyésztése. Britanniába és például Pannóniába is az első állatokat a rómaiak honosították, akik számára az eleinte szabadság és a függetlenség jelképévé váltak ezek a luxusállatként tartott macskák.
A sötét középkor a macskákat sem kímélte
A kora középkorra a macskák egész Európa-szerte otthon érezhették magukat, mivel rendkívül hasznosnak bizonyultak a földműveléssel foglalkozó területeken, de a városokban is. Sajnos idővel a közhangulat a macskák ellen fordult. Ebben nagy szerepe volt az egyháznak, amelynek egyes vezetői kezdtek a macskákra úgy hivatkozni, hogy sátániak, a gonosz megtestesülései. Az a nézet is elterjedt, hogy a boszorkányok éjszaka macska alakot öltenek, így a cicák évszázadokig nem voltak biztonságban. Az eszetlen és minden bizonnyal a Teremtő szándékával ellentétben álló macska irtó akciónak azonban súlyos következményei lettek. Az egerek és patkányok elszaporodtak, körbehordozva Európában a fekete halált, más néven a pestist.
A józan ész és az emberben alapvetően meglévő tisztelet az állatok iránt szép lassan győzedelmeskedett. Felismerték a hasznosságukat és társaságbeli előnyeiket, így a macskák újra szívesen látott állatok lettek. Tudatos tenyésztésük elkezdése a 19. századra tehető, 1871-ben pedig megrendezték az első macskakiállítást Londonban.
A 20. századra az egyik leggyakoribb háziállattá lépett elő ez a kedves négylábú. Az 1960-as években jelentek meg az első vizsgálatok, melyek a macska magatartását hivatottak megismerni. A 21. század elejére érte el a macskák egyedszáma a világon az 500 milliót.
Érdekességek a cicákról
Kevesen tudják, hogy minden cicaorr lenyomata teljesen egyedi, olyan utánozhatatlan, mint az emberek ujjlenyomata. Nem csak orruknak van ilyen páratlan tulajdonsága, hanem fülüknek is, amelyben 32 izom van. Ezek segítségével tudják tökéletesen beazonosítani a hangok forrását. Ha már a macska fejét vesszük górcső alá, ne feledkezzünk meg a nyelvéről sem, amelyről hiányzik az édes ízeket azonosító ízlelőbimbó. Ellenben szorgosan használja mosakodásra, az ébren töltött idejének felében tisztogatja magát. Ami nagy szó, hiszen élete 70 százalékát alvással tölti.
Ami a dorombolást illeti, több funkciója van. Nem csak örömükben, hanem stresszhelyzetben is rázendítenek a dorombolásra. A dorombolás frekvenciája a macskákat a gyógyulásban is segíti: enyhíti a fájdalmat, gyorsítja az izomsérülések gyógyulását és a sérült csontok összeforrását.
Ezen különleges képességük miatt előfordul, hogy a macskákat bevonják emberek terápiájába is. Volt rá példa, hogy sérült űrhajósok gyógyításához macskákat vettek igénybe, hogy dorombolásukkal gyorsítsák a súlytalanság okozta károk (csont- és izomtömeg-veszteség) regenerációját.
Számos orvosi tanulmány jutott arra az eredményre, hogy a macskatartóknál 40 százalékkal kisebb a szívroham előfordulása. Ennek hátterében az állhat, hogy a rendszeres macskadorombolás csökkenti a magas vérnyomás és egyéb érrendszeri betegségek esélyét.
Amennyiben te is kedveled ezt a lenyűgöző emlőst és szívesen látnád megfestett alakját a faladon, jelentkezz be hozzánk! Hozd magaddal gyermekedet is és fessétek meg ezt a két jó barátot az éjszakában. A sötétben is a szoba dísze marad, hiszen világító festékkel tehetitek még egyedibbé. A holdat bámuló macskapárt is választhatjátok a közös alkotáshoz, ez utóbbi képet otthon is bármikor elkészíthetitek.
főoldal
események
kosár
menü