Híres női festők – Catharina van Hemessen

Catharina van Hemessen (1528 – 1588) az első elismert flamand festőnő, aki az 1540-es évek vége és az 1550-es évek eleje között alkotott intenzíven. Fennmaradt alkotásai közül kis méretű női portrék és néhány vallási kompozíció a legismertebbek. Ő az első művész, aki önarcképet festett magáról, mely festés közben ábrázolja.

Művész családba született

Abban a korban, melyben Catharina élt és alkotott, a nők számára majdnem elérhetetlen volt a festőművészi karrier és az ezt megelőző képzés. A festőtanoncok anatómiai ismereteik mélyítése végett boncolásokon vettek részt és meztelen férfitesteket tanulmányoztak. A tehetséges gyermekek leghamarabb 9, legkésőbb 15 éves koruktól együtt éltek egy idősebb, tapasztaltabb festővel, hogy testközelből lessék el a szakma csínját-bínját. Ez az empirikus tanulás 4-5 éven keresztül tartott. Mindezen okokból nagyon kevés női művész kapott megfelelő képzést. Akik mégis hozzájutottak a tanulás lehetőségéhez, azoknak rendszerint valamelyik közeli rokonuk is festő volt, aki vállalta oktatásukat. Így volt ez Catharina esetében, akit apja, Jan van Hemessen tanított pályája első 5 évében lakóhelyükön, Antwerpenben. Úgy tartják Catharina keze munkája apja több alkotásán is megtalálható. Mikor a művésznő elismert művész lett, maga is mestere lett 3 festőtanoncnak.

A tehetség és szerencse alakította útját

Catharina van Hemessen korának híres festője volt, ami részben annak is köszönhető a nyilvánvaló tehetségén túl, hogy nagyon szerencsés volt a mecénását illetően. Ez nem más volt, mint Habsburg Mária, aki épp testvére V. Károly megbízásából régens volt az akkori Belgium területén.

Időközben a szerelem is rátalált, 1554-ben feleségül ment Christian de Morienhez. Az újdonsült férj igen előkelő állást töltött be, ő volt az antwerpeni székesegyház orgonistája. A művészházaspár azonban 1556-ban a költözés mellett döntött, mivel Catharina támogatója, Habsburg Mária Spanyolországba tette át székhelyét. A mecénásuk két évvel később meghalt, de bőséges életjáradékkal gondoskodott a művész házaspár anyagi biztonságáról. Catharina ezt követően egyre ritkábban nyúlt ecsethez, mivel a megélhetése nem függött a megrendelőktől. Nem maradt fent ismert munkája Habsburg Mária halála után.

1561-ben a pár hazaköltözött Antwerpenbe, ahol egészen 1565-ig maradtak. Élete végére azonban visszatért szeretett szülővárosába, Antwerpenbe, ahol 60 éves korában érte a halál. A párnak nem született gyermeke, Catharina alkotásai által él tovább az emberiség történelmében.

Van Hemessen legismertebb alkotásai

Portréja, mely saját magát ábrázolja a világ első női művészének önarcképe. Húsz évesen festette és igen egyértelmű módon jelezte, hogy kit ábrázol a mű. A bal felső sarokba a következő feliratot helyezte el: Én, Catharina van Hemessen, 1548-ban festettem magam 20 évesen. A kép festés közben ábrázolja Catharinát, ez az első önarckép a művészettörténetben, amely alkotás közben ábrázolja a művészt. A képről egy fiatal lány nyugodt, vizsgálódó tekintettel néz ránk, testbeszéde visszafogottságot és szerénységet közvetít.

Alkotásai realisták, egészen kis képek, egy zsebben is elférnének. Portrékat, vallási képeket festett elsősorban. Az alanyai arcát és ruházatát igen kifinomultan dolgozta ki, aprólékos részletességgel. Az általában ülő modellek sötét háttér előtt láthatók, ez az ábrázolásmód még jobban kiemeli a képen szereplő ember arcát. Úgy tartják, a Nő a csemballó mellett című alkotása nővérét ábrázolja és saját önarcképe párja. Egymás mellé kell akasztani alkotója szándéka szerint. A fiatal nő portréján jól megfigyelhető a ruházat és az arany kiegészítők aprólékos kidolgozása.

Ma már nem kell leküzdhetetlen akadályokat megugrani, ha valaki nőként ragadna ecsetet. A művészetben egyre inkább omlanak le a falak, amelyek a nők elé álltak tehetségük, vágyaik kibontakoztatásában. Nálunk nemtől, kortól, festői adottságtól függetlenül megtapasztalhatod az alkotás örömét. Válassz bátran helyszíni élményfestő alkalmaink közül, vagy nézz körül otthoni élményfestő szettjeink között!

Blog

Szarvasos festmények

Az év hűvösebb felében és a karácsony közeledtével mindig több figyelem irányul a szarvasokra, mert az ünnephez, a téli tájhoz kapcsoljuk ezeket a csodálatos állatokat. Ugyanakkor a szarvasbőgés és az egymásnak csapódó agancsok zaja már az őszi erdő csendjét felverik. Télen pedig, az ünnepek közeledtével a szarvasok a Mikulás érkezése és a karácsony kapcsán is felbukkanó szereplők. Dekorációként, hangulatelemként is sok otthonnak válnak díszévé ebben az időszakban. Mit tudunk a szarvasokról? A szarvas a párosujjú patások közé tartozó emlősállat. A szarvasok legtöbb faja – az őzekkel együtt – a szarvasfélék családjába tartozik. Egyes nyelveken egyazon szó jelöli a szarvast és az őzet is. A magyar nyelvben a szarvasmarhához hasonlóan a szarvas hímjét bikának, a nőstényét tehénnek, a kicsinyüket pedig borjúnak nevezzük. A szarvasbika legfeltűnőbb testi jellegzetessége természetesen az agancsa. A rénszarvasnál a tehénnek is van agancsa, a többi szarvasfajnál pedig csak a bikának. A Kárpát-medencében ma élő két szarvasfaj közül csak a gímszarvas őshonos. A dámszarvas (vagy más néven dámvad) betelepítéssel került a régióba, amely esemény pontos időpontja vitatott. Európa, Ázsia és Amerika északi vidékein él a hatalmas termetű jávorszarvas és a háziállatként is tenyésztett rénszarvas. Indiában a pettyes szarvas, az amerikai földrészen pedig a fehérfarkú szarvas a leggyakoribb.

Olvass tovább »

Élményfestés ajándékba

A karácsony előtti időszakban szinte mindenki azon töri a fejét, hogy mit ajándékozzon a szeretteinek, a rokonainak, a barátainak vagy akár a kollégáinak. Ez az év ráadásul nagyon más lesz, mint amit eddig megszoktunk. A közös ünneplések elmaradnak, helyette mindenki szűk családi körben karácsonyozhat csak. Idén elhagyunk sok olyan szokást, amelyek egyébként emelnék az ünnep fényét. Az utóbbi pár évtizedben amúgy kicsit túlzottan is arra helyeződött át a hangsúly a karácsonyi ünnepekkel kapcsolatban, hogy kit, milyen meglepetéssel kápráztassunk el és a családtagok egymást túllicitálva igyekeznek minél nagyszerűbb ajándékokat választani az üzletekben és a webáruházakban. Az idei karácsony talán kicsit tényleg az igazi elcsendesülésről és várakozásról fog szólni inkább. Szeretnénk ajánlani egy alternatívát a megszokott, sablonos ajándékok ellenében, a sokadik pizsama, alsónadrág csomag vagy éppen parfüm helyett egy olyan megoldást, amely azon kívül, hogy életre szóló, maradandó élményt ad, még egy csodás – saját készítésű – festmény birtokosává is teszi a megajándékozott személyt. Kreatív élményt karácsonyra Az élményfestés egy egész délelőttöt vagy délutánt betöltő izgalmas, kreatív kikapcsolódás, amelynek a végeredménye egy csodás kép. Mi is lehetne ennél jobb ajándék karácsonyra? Magyarországon is egyre népszerűbbek az élményfestés foglalkozások, amelyek egyesítik magukban a kikapcsolódást a mindennapokból a kreatív energiákat aktivizáló időtöltéssel. Az

Olvass tovább »

Fess velünk Gustav Klimt stílusában!

Klimt nevét és néhány alkotását általában még azok is ismerik, akiket egyáltalán nem, vagy csak felületesen foglalkoztatnak a képzőművészettel és a művészeti stílusokkal kapcsolatos ismeretek. Sokak számára pedig az ő neve összeforrt az osztrák szecesszióval. Tényleg nem függetleníthető tőle, de tudni érdemes, hogy munkássága ennél sokkal összetettebb és teljesen egyedi mintázatot mutat. Érthetjük ezt szó szerint is, hiszen a Gustav Klimt képeken megjelenő motívumok, anyaghasználat és ábrázolásmód összetéveszthetetlenül jellemzi a festőt. Persze akadtak és akadnak követői és másolói mindig, de azt a tudást és látásmódot, ami neki megadatott, nem lehet csak úgy lemásolni. A szecesszió, mint művészeti irányzat Klimt munkássága szempontjából is érdekes. Ezért pár mondatban összefoglaltuk, hogy mit érdemes tudni róla. A szecesszió Az impresszionizmus mellett a szecesszió a másik olyan művészeti irányzat, amely a XIX. és a XX. század fordulóján az akkori akadémikus művészettől való tudatos elfordulást, a hazugnak gondolt neogótikus, neoreneszánsz és neobarokk stílusoktól való elszakadást jelenti, visszatérve a természetből elleshető motívumokhoz. Jellemző a stílusra a növényekből inspirált és a geometrikus mintákra épülő ornamentika. A hangsúlyos, élénk színek használata és az organikus formák előtérbe helyezése a szigorúan egyenes vonalak vagy a szabályos díszítőelemek helyett. A szecesszió építészei a lágy vonalvezetést és a lekerekített formákat alkalmazták a

Olvass tovább »