Alkotni nem csak a vászonra lehet – Öltözz farsangkor festménynek!

Vízkereszt napjától (január 6.) egészen hamvazószerdáig tart a farsangi időszak, melynek éppen közepén vagyunk. Az intézménybe járó gyerekek szüleinek sokszor okoz fejtörést, hogy milyen jelmezben jelenjen meg a gyermek a maszkabálon. Sok baráti társaság, munkahely tart farsangi bulit, hiszen minden alkalmat érdemes megragadni, hogy kiszakadjunk a hétköznapi taposómalomból. A farsangi jelmez elkészítéséhez elő kell ásni a meglapuló kreativitásunkat, így a mulatságot valamiféle alkotó tevékenység előzi meg.

 

A farsang idejének meghatározása

A farsang két egyházi ünnep közé ékelődik, nevezetesen a vízkereszt és a húsvéti nagyböjt közé. A kezdete állandó dátumra esik, vízkeresztkor, január 6-án van. Azonban a zárónapja annak függvényében alakul, hogy a húsvéti nagyböjt első napja, a hamvazószerda éppen milyen napra esik. A pontos nap meghatározása az abban az évben esedékes húsvét dátumától visszafelé számítva történik, a húsvét előtti 40. nap. Ez azt eredményezi, hogy jelentős eltérések lehetnek évente a farsangi időszak hosszában. Legkorábbi lehetséges zárónapja február 4-e, a legkésőbbi pedig március 10-e. Idén, 2022-ben a farsang lezárását jelző hamvazószerda például március 2-re esik.

 

A farsang szó eredete

A magyar farsang szó német eredettel bír és úgy tartják a 13-14. században kezdett a közbeszéd részévé válni. A farsang szógyökere a német ‘Fastenschank’, azaz ‘böjti kocsma’ szó lehet. Ez többszörös szókapcsolat és átalakulás után nyerte el ma használatos  ‘farsang’ formát. Mindez egyértelmű utalás a húshagyó keddre, mert a húsvéti böjti időszak előtt ez volt az utolsó nap, amikor még alkoholos italt lehetett fogyasztani.

Érdekesség, hogy a latin országokban ugyanezt az időszakot a ‘carneval’ (karnevál) szóval illetik. Bár a farsangtól teljesen eltérő hangzású a carneval szó, kialakulása pont ugyanoda vezethető vissza, ahová a farsang szó gyökerei is. Nevezetesen a húshagyó keddhez. A carneval szó olasz eredetű őse, a ‘carnelevare’ ugyanis ezt jelenti: ‘húst eltávolít’.

 

Farsang a magyar néphagyományban

A farsang a párválasztás időszaka volt és egyben fontos esküvői szezon, ugyanis a húsvéti böjt időszakában már tilos volt esküvőt tartani. A falvakban a legények feladata volt megszervezni a bálokat. A lányok rokonaik közvetítésének segítségével bokrétát adtak a kiszemelt legénynek, aki ha a farsang végén kalapjára tűzte a kis csokrot, nyilvános színvallást tett. A báli szezon és táncmulatság az eljegyzések ideje  volt.

Az egyik leginkább nagy népszerűségnek örvendő, napjainkban is élő hagyomány a mohácsi busójárás. Nem hiába érdemes oda ellátogatni, hiszen több, mint ezer ijesztő busó jelmezbe bújt alak gondoskodik a tél elűzéséről. A koncertek és a magyar népi gasztronómia lelkes kedvelői sem mennek hiába, ha a busójárás idején Mohács felé veszik az irányt.

 

Lépj ki a keretekből

Ha már unod a farsangi jelmezek szokásos kliséit, hagyd a szuperhős jelmezt másra és lépj ki a keretek közül! Ezt pedig akár szó szerint is lehet venni, amennyiben úgy döntesz, ebben az évben egy ikonikus festménynek öltözöl.

Ehhez nem kell más, mint egy jó nagy képkeret, melyet érdemes használtan beszerezni. Azon túl, hogy jó eséllyel sokkal olcsóbban jutsz hozzá, még előnyére is szolgál, ha a keret kissé kopottas.  Válassz ki egy közismert festményt és próbáld megragadni a rajta szereplő alak jellegzetességeit. Általában már az öltözet színe, a fejfedő formája elég hasonlóságot tud biztosítani a képpel, de egy kis arcfestéssel egészen biztosra lehet menni.

Közismert festménynek öltözni menő

Sokan választják Johannes Vermeer festményét, a Lány, gyöngy fülbevalóval című képet, de népszerű Edvard Munch, A sikoly című alkotása. Ez utóbbinál a Sikoly filmekből ismert maszk siethet segítségünkre, hiszen azt eleve a híres festmény inspirálta. Ha párosan szeretnénk festménynek öltözni, akkor érdemes Grant Wood Amerikai gótika festménye mögé bújni.

Picasso kubista portré ábrázolása annyira jellegzetes, hogy az jelmezért kiált. Ehhez szükség van egy kis kézügyességre, de aki szívesen bíbelődik arcfestéssel és ruha varrással, annak érdemes belefogni, hiszen a végeredmény lenyűgöző. Szintén sok türelmet igényel, ha valaki Roy Linchestein egyik életre kelt nőalakja szeretne lenni, de az összkép biztosan elismerést vált ki a mulatság résztvevőiből.

Kortárs vizekre evezve, nem nyúlhatunk mellé, ha egy Banksy képet használunk inspirációnak. A Flower Thrower című alkotás nagyon látványos, ám egy fekete baseball sapka, valamint fekete öltözet és egy csokor színes virág már eléggé jellegzetessé teszi az összképet. Nagyon ütős lehet, ha Banksy saját maga által megsemmisített képének, a Love is in the Bin-nek  öltözöl.

Amennyiben inkább igazi vászonra dolgoznál, gyere el hozzánk! Helyszíni élményfestő alkalmainkon profi instruktoraink segítenek neked elsajátítani a festés alapjait. Ha otthon szeretnéd inkább kipróbálni magad, akkor sem hagyunk segítség nélkül. Otthoni videós szettjeink között biztosan találsz kedvedre való képet.

Blog

Kiállítás ajánló – Szecesszió, Art Deco, Népművészet

Egy csodálatosnak ígérkező kiállítás nyílik meg 2024. január 31-én a Hagyományok Házában.   Művészetek női szemmel A kiállítás a huszadik század elejének két nagy stílusa (a szecesszió, illetve az art deco) és a népművészet találkozását vizsgálja női alkotók sajátos perspektívájából. Olyan női művészek nézőpontján keresztül mutatja be a korszakot, mint Lesznai Anna, a Zsolnay nővérek, Mallász Gitta, Undi Mariska, Lukáts Kató vagy Zsindelyné Tüdős Klára, akik mindannyian úttörők voltak a maguk idejében. Munkásságuk közös pontja, hogy tudatosan fordultak a népművészet kutatása, feldolgozása és megújítása felé. Látásmódjukat, szakmai tevékenységüket izgalmas és reprezentatív tárgyak segítségével kívánják a kiállítás szervezői megeleveníteni, a történetmesélés eszközeivel kibontva életük és a népművészet kapcsolatát. Műveikkel párhuzamosan bemutatják a Hagyományok Háza – Magyar Népi Iparművészeti Múzeum által őrzött tárgyakat is, hogy új perspektívákat kínáljanak a gyűjteményhez, és előtérbe helyezzék az ott megjelenő műalkotásokat, művészeket, témákat. A gyűjteményes tárgyak párbeszédbe lépnek a kiállításhoz más köz- és magángyűjteményekből kölcsönzött művekkel, így a közönség számára is láthatóvá válik a kollekció jelentősége. A kiállítás gyűjteményi fókuszában szintén női alkotók vannak, azok a hímző parasztasszonyok, akik munkásságukkal fontos mérföldköveket raktak le a régi hímzőművészet kutatásában és az új motívumkincs kialakításában. Ilyen volt Király Ilus, Kis Jankó Bori és Csuhai Józsefné (Pólik Erzsébet).  

Olvass tovább »

Festészeti stílusok, irányzatok – 3. rész

Ez a harmadik része a festészeti stílusokról és irányzatokról szóló cikkünknek. Az első részben sorra vettük a legjelentősebbeket a X. századtól, amelyek több művészeti ágban és így a festészetben is megjelentek és értékes művek születtek az égiszük alatt. A második részben az irányzatok bemutatásával a XIX. század második felétől indulunk, amikor annyi új és egymásból ugyan következő, de merőben eltérő stílus alakult ki, hogy szinte nem is győztük felsorolni őket. Ez pedig a harmadik rész, amelyben bemutatjuk a XX. században kialakult legújabb kori irányzatokat.   Stílusok a festészetben (XX. és XXI. században) A fauvizmus (1905-től 1907-ig) A ’fauves’ francia szó jelentése magyarul vadak, amely úgy lett egy festészeti irányzat elnevezése, hogy Louis Vauxcelles műkritikus ezzel a jelzővel illette az 1905-ös párizsi Őszi Szalon tárlaton a 7-es számú teremben kiállított képeivel bemutatkozó festőcsoportot. A Henri Matisse francia festőművész köré szerveződő új irányzat azt tartotta a legfontosabb küldetésének, hogy az erős és kifejező színek használatával újra meg tudja érinteni a szemlélőt, mert nézetük szerint a XX. századra a festészet kifejezőereje megkopott, eszközei kimerültek, arra van szükség, hogy visszatérjenek az alapokhoz. Vincent van Gogh és Paul Gauguin ábrázolásmódja is hatott a művészetükre. A vadak új művészeti irányzata kedvező fogadtatásra talált Párizsban, a körbe

Olvass tovább »

Kiállítás ajánló – Françoise Gilot

Françoise Gilot lenyűgöző alkotásai és élénk egyénisége, rendkívüli műveltsége nyolc évtizedes, sokszínű munkásságában is megmutatkozik. Ilyen átfogó kiállítás az életművéből pedig, mint a jelenleg a Műcsarnokban megtekinthető Felszálló Főnix, eddig egész Európában nem volt. Gilot egészen két évvel ezelőtt, 100 évesen bekövetkezett haláláig utolsó tanúja és aktív résztvevője volt az európai művészet egyik legizgalmasabb korszakának. Matisse múzsája volt és az egyetlen nő, aki elhagyta Picassót. Később pedig a járványos gyermekbénulás ellenszerét kifejlesztő orvos felesége lett és egész életében csodás művekkel ajándékozta meg a XX. századot.   Françoise Gilot élete Festészeti munkássága nyolc évtizedet ölel fel. Művészetelméleti könyveket, versesköteteket publikált és illusztrált, tanított egyetemen, táncelőadásokhoz készített díszlet- és jelmezterveket. 21 éves korában ismerkedett meg Picassóval, majd tíz évig volt a zseni múzsája és társa, akivel két közös gyermeke született. Ebben az időszakban találkozott az idős mesterrel, Henri Matisse-szal is, akit szintén megihletett és elvarázsolt. Gilot határozottsága és belső szabadságra való igénye csak nehezen fért össze Picasso személyiségének autoriter és narcisztikus vonásaival. Így aztán 10 év után szakított a festővel, és ő lett az egyetlen nő, aki elhagyta Picassót.   Picasso után is van élet A festő a szakítás után valóságos kampányt indított egykori feleségének lejáratására, közös gyermekeiket is eltaszította. Gilot a

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü