Élményfestés nőnap alkalmából

A nemzetközi nőnap a női egyenjogúság napja, amelyet 1917 óta (Magyarországon 1948 óta) minden év március 8-án ünnepelnek. Ugyanis 1857-ben ezen a napon New Yorkban csaknem negyvenezer munkásnő sztrájkolt, hogy a férfiakkal egyenlő bért kapjanak, valamint munkaidő-csökkentést kértek. Tehát a nőnap munkásmozgalmi eredetű, azonban manapság sok civil szervezet szót emel a nők elleni erőszak, a munkahelyi szexuális zaklatás, a prostitúció és minden más, nők ellen elkövetett erőszak ellen ezen a napon.

A nőnap megálmodói egy tisztelgésnek szánták ezt a napot azon nők előtt, akik az egyenlő jogokért és lehetőségekért nem féltek felemelni a hangjukat.

 

Tüntetés a választójogért

A Nemzetközi Nőnapot először 1917. március 19-én ünnepelték meg. Ebben a megemlékezésben  Ausztria, Dánia, Németország és Svájc vettek részt. Az ezen a napon szervezett  tüntetéseken és felvonulásokon sok férfi is tiszteletét tette. A cél elsősorban a nők választójogának megszerzése volt. A női választójog Finnországban 1906-tól lett elérhető, Oroszországban 1917-től, Németországban pedig 1919-től. A  franciaországi és az olaszországi nők azonban csak a II. világháború után lehettek választópolgárok, a belgák 1958-tól, a svájciak 1971-től, a portugálok 1976-tól, liechtensteini nők csupán 1984-től.

 

A magyar nők választójogának kacifántos története

Magyarország is azon nemzetek közé tartozik, akik a 20. század elején tették lehetővé a nők számára a szavazást. 1919 őszén a Friedrich-kormány által hozott törvény kimondta, hogy választójoga van minden olyan férfinak és nőnek, aki a 21. életévét betöltötte, aki 6 éve magyar állampolgár, fél éve ugyanabban a községben lakik vagy ott lakása van. A nők esetében azonban volt egy kitétel: csak az szavazhatott, aki tudott írni és olvasni.

Bár ez a törvény még mindig hátrányosan diszkriminálta a nőket, de a korábbi felfogáshoz képest jelentős előrelépésnek számított. Az 1848. évi V. törvénycikk a nőket a választójogból egyértelműen kizárta. A törvény előírta, hogy a hazaárulók, a gyújtogatók, a csempészek, a gyilkosok nem kaptak választójogot. Ahogyan a nők sem…

A Kiegyezést követő években a nők választójoga többször is szóba került, azonban minden alkalommal hangos nevetés fogadta az ötletet az országgyűlésben.

A századforduló azonban meghozta a szemlélet lassú változását is. 1895 után vált lehetővé, hogy a nők is részt vehessenek egyetemi képzésben. Bölcsésznek, orvosnak, gyógyszerésznek tanulhattak. Ez az akkori feminista mozgalom áldozatos munkájának köszönhető.

1919 után még többször változott a nők választó jogának feltétele. 1922-ben a férfiak 24 éves koruk után szavazhattak, míg a nők csak akkor, ha betöltötték a 30 évet. Ráadásul, míg a férfiak választójogához elegendő volt a 4 elemi elvégzése, addig a nőktől hat elemi elvégzését várták el. A 4 elemivel csak abban az esetben szavazhattak a nők, ha férjezettek voltak és három gyerekük volt, vagy saját keresetükből tartották el magukat.

Az általános, egyenlő és titkos választójogra egészen 1945-ig kellett várni, a korhatár innentől nőknél és férfiaknál egyaránt 20 év volt.

 

A nőnap napjainkban

Sokan a nőnapot kommunista ünnepként tartják számon, így erre hivatkozva nem szívesen emlékeznek meg róla. Az igaz, hogy a Rákosi-korszakban tették  szinte kötelezővé az ünneplését. Az is visszásnak tűnik, hogy abban a korban a nőknek még nehezebb volt a saját álmaik, igényeik, karriervágyaik után menni, mint manapság. Az állami ünnepségeken pedig apáskodó férfiak jóindulatú szexizmussal átszőtt beszédeket tartottak, a nők kaptak egy csokor virágot, majd másnaptól ugyanúgy nehezített pályán kellett élni az életüket.

Azonban a nőnap nem erről szól elsősorban, ahogy a fent bemutatott történetéből látszik. Ez a nap alkalom arra, hogy megemlékezzünk arról, milyen nehézségek árán jutottak a nők választójoghoz és szerezték meg elvben az egyenlő esélyeket és lehetőségeket. Ugyanakkor még nem dőlhetünk hátra, hiszen továbbra is létezik üvegplafon, továbbra is sok hátrányos megkülönböztetés éri a nőket szerte a világban. Ezen a napon tehát érdemes a múlt sikereinek örülni és egyben a jövő feladatait számba venni. Egy szál virágnak pedig a nők többsége az év bármelyik napján örül, így a nőnapon is természetesen.

Ha Te szeretnéd virággal is kifejezni a nők iránti megbecsülésedet, akkor idén lépj át a megszokott sémákon és ajándékozz virágcsokrot – ezúttal festményen. Helyszíni élményfestő alkalmaink között számos virágot ábrázoló csendéletet találhatsz. Ha nőnap tiszteletére pedig egy csodás nőalakot festenél meg, akkor is jó helyen jársz. Helyszíni élményfestő alkalmaink és otthoni videós szettjeink között rengeteg gyönyörű, inspiráló nőalakot találsz.

Szeretettel várunk!

Blog

Eltűnt és megkerült festmények – Klimt: Egy hölgy arcképe

A mai cikkben bemutatott képet 1997-ben emelték le a falról piacenzai Ricci Oddi modern művészeti galériából. A képet Gustav Klimt készítette 1916-1917 táján és az ‘Egy hölgy arcképe’ címet viselte. A lopás előtt döbbenten álltak a művészetkedvelők és a rendőrök is, mígnem 2019-ben a kertészek megtalálták a festményt a galéria területén. A műremek a kertben egy fémajtóval fedett üregbe volt rejtve egy nejlonzacskóba tekerve. A felfedezést követően két férfi magára vállalta a rablást és “nagylelkűen” így nyilatkoztak: most ajándékként visszaadták azt a városnak.   Gustav Klimt egyetlen olyan képe, melyet átfestett 1916 és 1918 között Klimt számos nőt ábrázolt a festményein, egyaránt modellt álltak neki legmagasabb körökből származó hölgyek, és alsóbb osztályból származó fiatal lányok is. Az ellopott festményen egy barna hajú fiatal nő arca és felsőteste látható. Azonban, hogy pontosan kit ábrázol a kép, a mai napig nem tudjuk. A képpel kapcsolatos érdekesség, hogy csak 1996-ban, nem sokkal a lopás előtt fedezték fel egy röntgen során, hogy a hölgy portréja mögött egy másik kép rejlik. Klimt saját női portréját festette át, amelyet 1912-ben Drezdában állítottak ki, de később eltűnt és a művészettörténészek hiába keresték éveken át. Az átfestett képen egy fiatal nő látható kalapban és boával hasonló pózban. Az

Olvass tovább »

Legtöbbször lefestett emberek – Aphrodité

A cím nem egészen helytálló, hiszen a sokakat megihlető személyeket bemutató sorozatunkban  a mai cikk egy ókori istennőről, Aphroditéről szól. Számtalan művészeti alkotás témáját adja a szépség és a szerelem istennője, egészen az ókortól napjainkig.   A szerelem érzése semmihez nem fogható Az, hogy sokan éreztek késztetést Aphrodité ábrázolására, nem csoda, hiszen a szerelem az egyik legintenzívebb emberi érzelem, amely ha viszonzásra talál, egészen olyan eufóriát okoz, mint a drog. Ez nem csak egy jó hasonlat, hanem kutatásokkal bizonyított tény. Amikor valaki szívét nagyon összetörik, ugyanolyan testi és lelki tüneteket produkálhat, mint egy kábítószeres az elvonón. A New York-i Állami Egyetem MRI-vel vizsgálta a szerelmi bánatban szenvedők agyműködését, mely bizonyította ezt az elméletet. Amikor szerelmesek vagyunk, egy PEA nevű vegyület okozza ezt a semmihez nem hasonlítható érzést, s ez a vegyület rendkívül nagy hasonlóságot mutat az amfetaminnal. Aki szerelmi mámorban van, az nem éhes, nem álmos, pulzusa megnövekszik, izzad a tenyere, átalakul az értékrendje és folyamatosan a fellegekben jár.   Aphrodité egy merényletnek köszönheti létezését A legismertebb szerelemistennő, Aphrodité volt, akit a Római Birodalom nagy vallási szintézise után Vénuszként is szoktak nevezni. Születésének nem akármilyen előzménye az volt, hogy Gaianak, a Földanyának elege lett abból, hogy Uranosz, az ég istene

Olvass tovább »

Élményfestés tiniknek

Korábbi cikkeinkben már részletesen írtunk arról, hogy mi az élményfestés, a kreativitás fejlesztésének lehetőségeiről és arról, hogy milyen hatásai vannak az élményfestésnek az agyunkra. A leírtakat elsősorban felnőttekre vonatkoztattuk, pedig a tinédzserek és a fiatal, még fejlődében lévő felnőttek esetében még inkább előnyös lehet, ha egy számukra is kellemes időtöltés közben az agyuk, a kreativitásuk, a kézügyességük és a rajzkészségük is fejlődni tud. Nincsenek könnyű helyzetben a mai kor tinédzserei. Legalábbis, ami az érzelmi hullámzásaikra adott magyarázatokat illeti. Míg régebben csupán a hormonok tombolásának tulajdoníthattuk a szülőket sokszor döbbent rémülettel eltöltő viselkedési mintákat, úgy a tudomány jelen állása szerint ez önmagában nem ad teljes magyarázatot a serdülőkben végbemenő viselkedésbeli változásokra.   Az agy fejlődése kamaszkorban A kamaszok agyában lejátszódó robbanásszerű fejlődést valóban hormonális változások indítják be. Ugyanakkor a kutatók ma már az agy bizonyos területeinek éretlenségével magyarázzák a kamaszokra jellemző kockázatvállaló, függő és stresszes viselkedést. Ez az amiben sokszor a felnőtt korosztály, a szülők egyáltalán nem látják a logikát. Az emberi agy fejlődése során az érzelmeket és a szexualitást szabályozó halántéklebenyben fokozatosan épülnek ki újabb és újabb összeköttetések a különböző agyterületekkel. Ez így zajlik a gyerekkortól fogva egészen a fiatal felnőtt korig. Az agy teljes térfogatának azonban valamivel több mint

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü