Tavaszi programajánló – Hieronymus Bosch kiállítás a Szépművészeti Múzeumban

A  festőművészet kedvelőinek egy igazi csemegében lehet részük most a Szépművészeti Múzeumban. Ugyanis az utóbbi 50 év legjelentősebb Hieronymus Bosch tárlatát lehet megtekinteni Budapesten, idén áprilistól egészen július közepéig. A kiállítás közel 90 műalkotás megcsodálására ad lehetőséget és hihetetlen szervezési munka áll mögötte. Hiszen a főváros legjelentősebb képtárába mintegy 50 köz- és magángyűjteményből érkeztek remekművek, olyan nívós helyekről, mint a New York-i Metropolitan Museum of Art, a párizsi Musée du Louvre, az amszterdami Rijksmuseum, a londoni The National Gallery, a Los Angeles-i J. Paul Getty Museum, a The Morgan Library & Museum, New York, vagy a madridi Museo Nacional del Prado.

 

A fennmaradt Bosch életmű fele Budapesten van

Bár a kiállítás közel  90 műalkotást vonultat fel, ebből 10 eredeti Bosch mű. Ugyanis Hieronymus Bosch-tól összesen húsz festmény és hasonló mennyiségű rajz maradt fenn, ezért ez a 10 kép is hatalmas eredmény, hiszen az életmű fele Budapesten van. A mester saját kezű festményei és rajzai mellett a kiállításon az életmű előzményeihez kötődő alkotások, valamint műhelyének és követőinek legjellegzetesebb remekművei is láthatók. A kiállításon bepillantást nyerhetünk a Bosch-t körülvevő korszak, művészeti miliő, a németalföldi festészet hangulatába. Az összegyűjtött műalkotások és irodalmi források kontextusba helyezik ennek a páratlan alkotónak a szemléletmódját,  utánozhatatlan művészetét. A tárlaton található képek szinte felbecsülhetetlen értékűek, a kiállítás egymilliárd eurós biztosítási összértékű anyagot vonultat fel.

 

Bosch, a titokzatos művész

Kevés az olyan híres, elismert, kétségtelenül tehetséges művész, akiről annyira keveset tudunk, mint Bosch-ról. Annak ellenére, hogy már karrierje csúcsán is rajongtak érte és utánozták stílusát spanyol, olasz és osztrák festők, rendkívül csekély ismeret áll rendelkezésre róla. Bosch ugyanis nem hagyott az utókorra sem naplót, sem leveleket vagy más dokumentumokat. Tovább bonyolítja a művészettörténészek dolgát az is, hogy sosem dátumozta munkáit, így nem tudjuk, hogy épp melyik életszakaszában készítette a festményeket.

 

Kevés tény ismert Bosch-ról

Annyit azért tudni lehet a művészről, hogy valamikor 1450-55 között született a  holland Hertogenbosch nevű településen. Valószínűleg itt is élt egész haláláig.  Bosch egy négygenerációs festőművész család sarja volt, így apját, Jan van Akent is elismert festőként tartották számon. A neve felvett művésznév, szülővárosára utal. Azért érezte szükségét a névváltoztatásnak, mert a festő a szintén tehetséges rokonaitól eltérő névvel szándékozott alkotni.

Bosch – akárcsak apja – csatlakozott az erősen vallásos Miasszonyunk testvérülethez, melynek 1488-tól a belső körébe tartozott. Ebbe a körülbelül 60 fős elitben a papokon és patríciusokon kívül például Szép Fülöp, III.Fülöp burgundi herceg illetve Habsburg Miksa és neje, Burgundi Mária tartozott. Ez a szervezet a németalföldi városi előkelőségeknek legmagasabb köreivel ápolt kapcsolatokat, ami Bosch számára sok udvari megrendeléshez vezetett.

A festő 1480-as évek elején vette feleségül az előkelő és tehetős családból származó patríciuslányt, Aleyt Goyaert van de Mervenne-t. Az ara mintegy 20 évvel volt idősebb az ifjú tehetségnél. Házasságuk boldogságáról, valamint utódok születéséről nem áll rendelkezésre információ. Az viszont biztos, hogy vagyonos felesége hozománya tette lehetővé számára az anyagi függetlenséget, és azt, hogy szabadon festhessen.

Az általa gyakran látogatott gyülekezet feljegyzései szerint Bosch 1516-ban halt meg, azonban a művészettörténészek a mai napig nem biztosak a dátumban, mint ahogy az is rejtély, miért lelte halálát a művész.

 

Hieronymus Bosch művészete

Bosch valószínűleg a  világ egyik legtöbbet vitatott és legtöbbféleképpen értelmezett művésze.  A zseniális festő leginkább bibliai témájú tájképeiről és hátborzongató, fantasztikus elemekben gazdag mikroportréiról ismert.  Ezeken rejtélyes hibrid lények, szörnyek, emberek és különféle állatok elevenednek meg. Sokan úgy vélik, ezekkel a figurákkal és jelenetekkel az emberiség gyengeségeit és örök sorsát szimbolizálta a festő. Mintegy megmutatva, hogy a halandó és esendő ember milyen könnyen kerülhet a gonosz karmaiba.

Legismertebb, és egyben legnyugtalanítóbb műve, a Földi gyönyörök kertje-triptichon, amelyet a magyar közönség is megcsodálhat a mostani kiállításon. A hármas kép – különösen a középső táblája – az évszázadok során tudós műértők sokaságát késztette elmélyült gondolkodásra. A műalkotás rendkívüli hírét és hatását jelzi, hogy a 16. században számos festett másolat, illetve arany- és ezüstszálakkal átszőtt falikárpit is készült az eredeti mű alapján. A festőről nem maradt fent sem önarckép, sem mások által festett portré. Egyes művészettörténészek úgy tartják, hogy, a Földi gyönyörök kertjének harmadik táblaképén, a repedt tojáshéj-emberként maga Bosch mosolyog a szemlélőre.

Aki ellátogat a kiállításra, az többek között megcsodálhatja még a Bolondok hajója, az Utolsó ítélet, a Keresztelő Szent János a pusztában, valamint a Szent János Patmosz szigetén című műveket.

Az, hogy Bosch mennyire egyedi színfolt a festőművészet vásznán, mi sem bizonyítja jobban, hogy életműve a mai napig rengeteg művészt inspirál. A 2010 óta szülővárosában megrendezett Bosch Parádé pedig méltó emléket állít a zseniális alkotónak.

Ha kedvet kaptál te is az alkotáshoz, nézz körül helyszíni élményfestő alkalmaink, vagy otthoni videós szettjeink között. Profi instruktoraink mindkét esetben megtanítják neked a festés alapjait, valamint minden eszközt a rendelkezésedre bocsájtanak, hogy neked már csak az élmény jusson. Szeretettel várunk!

Blog

Festők fordulatos élete – Edward Hopper

Ebben a cikkben egy tengerentúli festőt, az amerikai Edward Hoppert (1882-1967) mutatjuk be. Hopper alkotásaira a noir, mint festészeti stílus jellemző, a realizmus mellett. Ábrázolásmódjának egyik jellegzetessége a fények és árnyékok erős használata. Lényegében ezek adják Hopper képeinek igazi atmoszféráját, a művész ezáltal is igyekezett megragadni az ember tudatalattijában megbúvó apróságokat.   Edward Hopper békés gyermekkora Holland származású szülők biztos anyagi körülmények közé született gyermeke volt. Nővérével, Marionnal együtt a New Yorkhoz tartozó Nyackban nevelkedtek egy dombtetőn álló, kényelmes viktoriánus házban, kilátással a Hudson-folyóra. Szülei művészetre érzékeny, művelt emberek voltak, akik gyakran vitték gyermekeiket koncertekre, kiállításokra. Azon szerencsés festők egyike ő, akinek szülei büszkék voltak fiúk művészi ambícióira, és támogatták ez irányú törekvéseit, ahogy önképzését is. Az iskolában alapvetően jól teljesítő Edward tehetsége nagyjából ötéves korában mutatkozott meg. Édesanyja különösen fontosnak találta, hogy gyermeke tehetségének kibontakozását támogassa. Nem ritkán oktatói folyóiratokat, festészettel kapcsolatos szakkönyveket és az alkotáshoz szükséges eszközöket vásárolt fiának. 1899-ben kezdte meg művészeti tanulmányait, egyik mentora az amerikai korai realista festészet egyik meghatározó alakja Robert Henri lett. Mint a legtöbb festő palánta, Hopper is többször járt Párizsban, hogy tanulmányozza az európai mesterek, főleg az impresszionisták kiállításait, és az ott ellesett fogásokat is alkalmazza saját stílusa kialakítása során. Hopper

Olvass tovább »

Az örök festmény téma – Párizs

Az európai kontinens egyik legnépszerűbb városa Párizs, és nemcsak idegenforgalmi szempontból, hanem jellemző részleteivel ábrázolt képzőművészeti témaként is. Ez az a hely, ahol már hosszú évszázadok óta otthonra találhatnak szinte bármilyen művészeti ág művelői, legyenek akár írók, költők, festők, szobrászok vagy valamely színházi szakma képviselői. Nincs ez másként a XXI. században sem. Párizs mindenkit megihlet és magával ragad.   Párizs, mint festészeti téma Franciaország fővárosába a XIX. század elejétől áramlottak a festők és más művészek. Fénykorát az 1870-es évektől az első világháború kitöréséig élhette meg, ez volt a boldog békeidők (Belle-Époque) névvel illetett kor. Ebben az időszakban a Montmartre negyedben élt többek között Claude Monet, Henri Toulouse-Lautrec, Pierre-Auguste Renoir, Vincent van Gogh, Pablo Picasso, Maurice Utrillo, Salvador Dalí és Munkácsy Mihály is. A készülő festményekhez jó „alapanyagot” szolgáltatott a város és a benne élő emberek. A hangulatok és a színek buja kavalkádja Párizs, a táncosnők és a mulatók világa. A bohém életet élő művészek és modelljeik világa, akik az önmegsemmisítő életmódjuk ellenére végül maradandót alkottak, ezzel megmutatva a saját korukat az utókornak.   Párizs épületei festményeken A festményen legtöbbször megörökített párizsi építmény természetesen az Eiffel-torony, ilyen témájú képet a KreatívLiget Élményfestő Stúdióban is készíthetsz, többféle változatban. Keresd az aktuális lehetőségeket

Olvass tovább »

Kiállítás ajánló – Szecesszió, Art Deco, Népművészet

Egy csodálatosnak ígérkező kiállítás nyílik meg 2024. január 31-én a Hagyományok Házában.   Művészetek női szemmel A kiállítás a huszadik század elejének két nagy stílusa (a szecesszió, illetve az art deco) és a népművészet találkozását vizsgálja női alkotók sajátos perspektívájából. Olyan női művészek nézőpontján keresztül mutatja be a korszakot, mint Lesznai Anna, a Zsolnay nővérek, Mallász Gitta, Undi Mariska, Lukáts Kató vagy Zsindelyné Tüdős Klára, akik mindannyian úttörők voltak a maguk idejében. Munkásságuk közös pontja, hogy tudatosan fordultak a népművészet kutatása, feldolgozása és megújítása felé. Látásmódjukat, szakmai tevékenységüket izgalmas és reprezentatív tárgyak segítségével kívánják a kiállítás szervezői megeleveníteni, a történetmesélés eszközeivel kibontva életük és a népművészet kapcsolatát. Műveikkel párhuzamosan bemutatják a Hagyományok Háza – Magyar Népi Iparművészeti Múzeum által őrzött tárgyakat is, hogy új perspektívákat kínáljanak a gyűjteményhez, és előtérbe helyezzék az ott megjelenő műalkotásokat, művészeket, témákat. A gyűjteményes tárgyak párbeszédbe lépnek a kiállításhoz más köz- és magángyűjteményekből kölcsönzött művekkel, így a közönség számára is láthatóvá válik a kollekció jelentősége. A kiállítás gyűjteményi fókuszában szintén női alkotók vannak, azok a hímző parasztasszonyok, akik munkásságukkal fontos mérföldköveket raktak le a régi hímzőművészet kutatásában és az új motívumkincs kialakításában. Ilyen volt Király Ilus, Kis Jankó Bori és Csuhai Józsefné (Pólik Erzsébet).  

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü