Élményfestés anyák napja alkalmából

Az édesanyánkkal való viszonyunk egész életre meghatározza az érzelmi kötődéseinket, az önértékelésünket, a világhoz való kapcsolódásunkat.  Ideális esetben biztonságos és szerető környezetben növünk fel, amely biztos iránytűt ad a kezünkbe az életen való átevickéléshez.

 

Az anyánkhoz fűződő viszonyunk sokféle lehet

Sokaknak azonban terhelt a viszonya az édesanyjával, nekik iránytű helyett csak egy nehéz csomag jut, tele fájdalommal, önbizalomhiánnyal, bizalmatlansággal a világ felé. Az anyákkal való kapcsolat természetesen nem ennyire végletes. A tökéletes viszony és a teljes elhanyagolás között ezerféle árnyalat van, azon belül azonban csak nagyon ritka esetben hiányzik teljesen a szeretet. Sok szülő úgy okoz esetleg sérülést a gyerekének, hogy közben nagyon szereti, csak nem tud átlépni a saját felmenőitől kapott mintáin, sérülésein. Ne felejtsük el, hogy a ma gyerekeket nevelő szülők szüleit olyanok nevelték, akik súlyosan traumatizálódhattak az első és második világháborúban. A transzgenerációs szorongások és traumák jelenlétét már a tudományos világban is elfogadottá tette a pszichológia.

Az anyák napja jó lehetőség arra, hogy a terhelt viszonyok esetében a sérelmek a háttérbe kerüljenek és megkeressük magunkban az édesanyánkhoz fűződő hála és a szeretet érzését. Aki pedig az anyjával való harmonikus viszonyt kapta ajándékul az élettől, szintén kifejezésre juttathatja ezen a napon (is) köszönetét és megbecsülését.

 

Közel száz éve köszöntjük az édesanyákat Magyarországon

Magyarországon 1925-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt tartotta az első ünnepet, a májusi Mária-tisztelet hagyományaival összefonódva. Három évvel később pedig, 1928-ban már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepélyek közé az anyák napját. Az anyák megünneplésének  ötletet egyébként Petri Pálné, egy államtitkár felesége hozta Amerikából, ahol egy Anna M. Jarvis nevű nő már 1907-től sokat tett azért, hogy nyilvánítsák nemzeti ünneppé az anyák napját.

 

Egy szeretett édesanya elvesztése hívta életre az anyák napját

Anna Jarvis május második vasárnapját javasolta a jeles nap kinevezésére, elhunyt édesanyja emlékére. Jelképnek a fehér szegfűt választotta, mivel úgy vélte, hogy a fehér virág szimbolizálja az anyaság erényeit: a fehér szín a tisztaságot és hitet jelképezi, az illata a szeretetet, a formája pedig a szépség lényegét. Törekvéseit 1914-ben koronázta siker, amikor az akkori amerikai elnök, Woodrow Wilson május második vasárnapját hivatalosan is az anyák ünnepévé nyilvánította.

 

Az anyák napjának kitalálója megcsömörlött saját ünnepétől

Azonban Anna Jarvis nem számolt azzal, hogy az ünnepben a virág-, édesség- és képeslapárusok meglátják az üzleti potenciált. Jarvis minden tiltakozása ellenére hatalmas vásárlási hullám indult be, amely átgyűrűzött Európába is. Jarvis szerint az eredeti elképzeléshez képest – az élő és elhunyt anyák tisztelete – az ünnep nagyon más irányt vett. Eltolódott a felszínes ajándékozás és elüzletiesedés irányába, ami ellen Jarvis élete végéig tiltakozott. Volt rá példa, hogy olyan vehemensen tüntetett saját önálló életre kelt ötlete ellen, hogy még a törvénnyel is szembekerült. Így kritizálta a népszerű anyák napi ajándékokat: “A nyomtatott kártya nem jelent semmit, csak azt, hogy lusta vagy írni annak a nőnek, aki többet tett érted, mint bárki a világon. Na és cukorka! Veszel egy dobozt anyának, majd a nagy részét úgyis te eszed meg. Milyen érzelmes!” 

Olyannyira megcsömörlött az általa felszínesnek és profitorientáltnak gondolt anyák napjától, hogy 1943-ban még petíciót is indított annak megszüntetésére. Ezen erőfeszítései azonban nem szöktek szárba, mert egy pennsylvaniai szanatóriumba kellett bevonulnia kezelésre. Morbid módon a szanatórium költségeit a virág- és üdvözlőkártya iparhoz kötődő emberek fizették ki. Ezen szanatóriumban hunyt el 5 évvel később gyermektelen hajadonként.

 

Az ajándék akkor jó, ha nem felszínes

Nem sokat változtak az anyák napi ajándékok az ünnep egy évszázados hagyománya alatt. Manapság is megtelik az áruházak polca anyák napi köntösbe bújtatott finomságokkal és a virágüzletek is az év egyik legforgalmasabb napját bonyolítják május első vasárnapján. Ezek természetesen nem ördögtől való meglepetések, amennyiben az ajándékozott valóban szeretve érzi magát tőle.

Azonban ha szeretnénk kitörni a megszokott keretekből, akkor érdemes egy kis csavart vinni az ajándékozásba. Egy ajándékozott nem az ajándék magas árfekvése alapján érzi a törődést, hanem az ajándék személyességén. Mindig jó érzés, ha az ajándékozó időt és energiát fektet a megfelelő meglepetés kiválasztásába, vagy elkészítésébe. Sokan szeretik élményekkel gazdagítani az ünnepeltet. Jó választás lehet az újdonságokra nyitott édesanyáknak egy helyszíni élményfestés, vagy akár egy otthoni videós szett is a KreatívLiget Élményfestő Stúdióban. Azonban nagyon személyes és egyedi ajándék lehet az is, ha idén egy általad festett virágcsokorral leped meg anyukádat.

Nézz körül nálunk, kínálatunkban számtalan festményt találsz!

Blog

Suzy Solidor festmény

A legtöbbször lefestett emberek – Suzy Solidor

1900-ban Suzanne Louise Marie Marion néven látta meg a napvilágot a Suzy Solidor művésznevű  francia énekes- és színésznő. A 20. század egyik legtöbbször lefestett nőalakja lett, az emancipáció szimbóluma. Az első nők egyike, aki nagy nyilvánosság előtt felvállalta leszbikusságát és ezt a művészetében is megjelenítette.  Annak ellenére, hogy rengeteg festményen láthatjuk, sokszor nem is gondolnánk, hogy ugyanaz a modell néz ránk a képről. Mindez nem a festők ügyetlenségét mutatja, hanem azt a tényt, hogy Suzy különleges leleményességgel tudta változtatni a külalakját. 225 festő készített róla portrét, többek között Tamara de Lempicka, Pablo Picasso, George Braque, Francis Picabia.   Egy sikeres élet nehéz kezdetei Gyermekkoráról és korai éveiről nem sokat tudni, édesanyja egyedülálló anyaként vállalta Suzyt.  Anyja bejárónőként dolgozott, többek között annál a férfinél is, aki Suzy apja volt. A  férfi sosem vállalta fel a lányát, Solidor azonban fontosnak és érdekesnek tartotta származását. Apja ugyanis Robert Surcouf kalóz leszármazottja volt, és ezt a tényt Suzy nagyon izgalmasnak találta, számos alkalommal készíttetett festményt magáról tengerhez kapcsolódó környezetben. Anyja 1907-ben végül megházasodott, így a kislányt nevelőapja nevére vette, ezután Suzy Rocher néven élte tovább életét. 17 éves volt, mikor az első világháború kitört, ekkor Suzy önkéntesnek állt, mentőautó vezető lett.   Kitartott szeretőből

Olvass tovább »

Levendulás élményfestés

A levendula méltán népszerű gyógy-, fűszer-, és dísznövény, amely élénk lila színével és nyugtató illatával kényezteti érzékeinket. Európában a rómaiak segítségével terjedt el, az ókori szépségápolás egyik meghatározó alapanyaga volt. Illatát használták nyugtató fürdőhöz, de szappan is készült belőle, a virágját földre szórva pedig a szobákat illatosították vele. A görögök a levendula illatával próbálták csillapítani isteneik dühét, az egyiptomiak a balzsamozás során használták, Angliában pedig a pestisjárvány idején csuklóra kötve reméltek védelmet tőle.   A levendula hazánkban Magyarországon a középkor óta van jelen, de csak kolostorok gyógy- és fűszernövény ültetvényein volt megtalálható. Az 1920-as évek közepén Bitter Gyula, korának neves gyógynövényszakértője telepítette az első levendulaültetvényt. A tihanyi apátságtól bérelt ehhez területet, a szaporítóanyagot pedig egyenesen Franciaországból hozatta. Ez lett az első ipari célú levendulaültetvény-telepítés, ami olyannyira jól sikerült, hogy a Tihanyban aratott levendula illóolaj tartalma magasabb lett, mint az eredeti franciáé. Ezen sikeren felbuzdulva Bitter Gyula 100 hektárra növelte a telepítés nagyságát. Az, hogy a levendula ennyire jól érzi magát Tihanyban, a hely speciális, félsziget-jellegének köszönhető. Az egyik leggazdagabb hely Magyarországon a napsütéses órák számát tekintve, míg a csapadékmennyiségéről pont az ellenkezője mondható el. Ez a fél-mediterrán éghajlat, a déli tájolás és a vulkáni alapkőzet teszi a helyet oly ideálissá

Olvass tovább »

Eltűnt és megkerült festmények – Mona Lisa

Éppen 110 éve, hogy Leonardo da Vinci leghíresebb műalkotásának, a Mona Lisának egyszerűen lába kélt. A rendőrségnek két éven át fogalma sem volt, merre lehet a Louvre-ból ellopott festmény. A nagyszabású nyomozás során még Picassót is a gyanúsítottak közé sorolták. A tolvajlás tárgyát képező képet mindenki ismeri, azonban azt kevesen tudják róla, hogy egy rablás kapcsán ismerte meg az egész világ. A képről pár szót már írtunk egy korábbi bejegyzésünkben.    A festmény eltűnését nem az őrök vették észre Egy francia festő, Louis Béroud augusztus 22-én úgy döntött, hogy felkeresi kedvenc képeit a nagy hírű múzeumban. Azonban döbbenten tapasztalta, hogy a híres reneszánsz festménynek csak a hűlt helyét látja a falon. Mivel Louis Béroud aznap pont a Mona Lisa festési technikájának tanulmányozása végett ment a múzeumba, rögtön megkérdezte a biztonsági őröket, merre találja a képet. A személyzet első körben azt feltételezte, hogy fotózás céljából szállították el a műalkotást. Béroud el is fogadta ezt a magyarázatot és tovább ment szemlélődni, de amikor pár órával később sem került vissza a kép a helyére, újbóli érdeklődése nyomán az őrök rádöbbentek, hogy a képet ellophatták.   Hajsza az egyik legértékesebb festmény felkutatására A Louvre élete azonnal felfordult. A múzeum  egy hétre bezárt és a

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü