Alkotni nem csak a vászonra lehet – Julian Beever

A legtöbb embernek az aszfaltkrétáról a gyerekek jutnak eszébe. Az ugróiskolák, az írni tanuló gyerekek feliratai, a lábunk előtt heverő jellegzetes gyerekrajzok. Azonban létezik egy szűk -művészekből álló- réteg, akik meglátták a fantáziát ebben a rajzeszközben és észrevették a  “vásznat” az aszfaltban, vagy útburkolatban. Ezen alkotók témái az utcán hevernek – jelen esetben szó szerint is. Egyik leghíresebb aszfaltrajzoló az angliai Julian Beever, aki bizonyos szögből nézve a torzulás miatt térhatású képeket alkot a járókelők örömére – vagy épp ijedelmére.

 

Julian titka: az anamorfózis 

A görög ana- (vissza-) és morphosis (változás)  szavakból alkotott kifejezést először egy Gaspar Schott nevű német jezsuita  használta az 1650-ben megjelent Magia Universalis c. könyvében. A perspektivikus anamorfózis azokat a felismerhetetlenné torzított képeket jelenti, amelyek csak egy különös nézőpontból válnak láthatóvá. Julian Beever a “street art” egyik jeles képviselőjeként ezt az ábrázolásmódot használja alkotás közben.

 

Beever, a tehetséges életművész

Julian Beever 1959-ben született Anglia kellős közepén, egy Cheltenham nevű településen. Két éves volt, mikor  Melton Mowbrayba költözött a Bevver család egy szép, 1920-as években épült házba, amelyet gyönyörű kert és gyümölcsös ölelt körül. Itt alakult ki benne a természet és a vadon iránti élénk érdeklődés.

Állami iskolákba járt, majd művészetet tanult az angliai Leeds Metropolitan Egyetemen 1979-től 1983-ig.

Mielőtt végleg a művészi pálya felé fordult, számos munkakörben kipróbálta magát. Dolgozott fotóasszisztensként, faültetőként, kárpitosként. Ezután az utcai mutatványosok világába kóstolt bele bábjelenetek előadójaként. De kipróbálta magát tanárként is: Angliában művészetet, Belgiumban pedig angolt tanított.

 

Végül az utcán találta meg élete értelmét

Mielőtt Beever kifejlesztette volna 3D, anamorf stílusát, utcai művészként hagyományosabb 2D portrékat készített London és Európa forgalmas bevásárlóutcáin. Eközben kitapasztalta, hogyan lehet a legjobban kihasználni a pasztellszínek tulajdonságait, és ezzel a tudással vágott bele az innovatívabb és ambiciózusabb 3D illúziók rajzolásába. Az első anamorf képének létrejöttére így emlékszik: “Akkor kezdődött az egész, amikor egy brüsszeli sétálóutcában voltam, ahol egy régi kertet bontottak el. Így ott maradt egy szokatlan téglalap  a járdalapokból. Ez adta az ötletet, hogy ezt alakítsam át egy rajzolt úszómedencévé a főutca közepén! Annyira jól működött, hogy más változatokat is kipróbáltam, például egy kutat, amibe épp beleesnek  az emberek.”

Mindez a 90-es évek elején történt, a 3D rajzolást a közönség kíváncsi szemei előtt fejlesztette tökélyre. A 2000-es évek eleje hozta meg számára az áttörést, ismertsége révén egyre több ismert márka bízta meg reklám munkákkal. Az internet elterjedésével híre az egész világot bejárta, így már 35 országból érkeztek felkérések különböző cégektől együttműködésre.

 

A járda Picassója

Egyre többen kezdtek rá hivatkozni a járda Picassójaként, de ezt a művész – bár hízelgőnek tartja – elutasítja, mert munkáinak kevés köze van a spanyol mesterhez. Kivéve talán abban hasonlítanak, hogy Picassót is érdekelte a 3 dimenziós ábrázolás kubista korszakban.

Minden rajzát egy speciális nézőpontból kell megszemlélni. Ha a néző ettől elmozdul, az illúzió elveszik, és a rajz felismerhetetlenné torzul. Így vall művészetéről: “Munkám szó szerint az utca embere számára készült, nem korlátozható be egy galériába, a galériák szűk közönsége számára.”

Leghíresebb 3D alkotásaiból saját honlapján találunk illusztris válogatást. Az állatvilág szeretete műveiben is visszaköszön: félelmetesen élethű óriás rovarokat, csigát, kígyót, vízi állatokat rajzol. Kedvelt témája azt az illúziót kelteni, hogy a járda egyszer csak beomlik és egy új világ tárul elénk: a Mikulás műhelye, egy űrhajó kilövése, vagy pókember felbukkanása csak néhány példa a lenyűgöző alkotásaiból.

Beever a mai napig aktívan rajzol. A sok reklámcélú együttműködés mellett továbbra is fontos számára, hogy saját örömére, saját ötletei szerint keltse életre a járdát.

Ha Julian Beever munkáitól te is kedvet kaptál a kreatív képek alkotásához, de még nem tudod hogyan fogj hozzá, gyere el hozzánk helyszíni élményfestő alkalmaink egyikére. Ha otthon fognál hozzá inkább, akkor a KreatívLiget Élményfestő Stúdió otthoni élményfestő szettjei között biztosan találsz számodra tetszetős festményt.

Blog

Jonna Jinton, a svéd polihisztor

A mai cikkünkben egy igen sokoldalú fiatal művészt mutatunk be, aki Svédország varázslatos tavai és hegyei közt alkot és él. A mindössze 33 éves Jonna Jinton Youtube csatornájának köszönhetően akárki bepillantást nyerhet életébe, ahol természetesen főként a szebb pillanatokat osztja meg követőivel, de nem titkolja el az Észak-Svédországban zajló élet nehézségeit sem. Jonna Jinton jó példája annak, hogy érdemes követni az álmaidat, még akkor is, ha nem tudod, hová visznek. Bár videói, művészete és zenéje gyönyörűen ábrázolja a természetet és a világ csodáit, amelyben él, azt sem rejti véka alá, hogy Észak-Svédországban nehéz a társadalomtól távol élni. Videóiban őszintén beszél a végtelennek tűnő hideg telekről és a sötétség hosszú időszakainak valóságáról. A gyönyörű tájon kívül bemutatja projektjeit: Jonna fotós, filmes, énekes, festő és ékszertervező is egyben. Emellett férjével műveli kertjét, saját kezűleg újítja fel otthonát, bútorait és vezeti vállalkozását. A városi lét kényelmét hátrahagyva ugrott bele az ismeretlenbe Mára Jonna Jinton Sweden egy világszerte elismert vállalkozás, ami így messziről rendkívül irigylésre méltó, de az odavezető út nehézségekkel, küzdelmekkel volt teli. 21 éves volt, amikor úgy döntött,  otthagyja Göteborgot, a svéd nagyvárost, ahol addig élt. Úgy érezte magát, mint aki saját kis lakásának foglya, a lelke másra vágyott. Valami olyasmire, amit

Olvass tovább »

Fessük meg a tavaszt!

Februárban jön el az az idő, amikor már nem csak a farsang és a busójárás szól a téltemetésről, hanem az ember gondolatai és vágyai is egyre inkább a tavasz körül forognak. Sokan várjuk már nagyon a téli időszak végét, még akkor is, ha megvannak a télnek is a maga szépségei. A tavasz jót tesz a lelkünknek. A megújulást, a több napsütést, a természet ébredését és sok virágot hoz magával.   Mi a tavasz? A tavasz a mérsékelt éghajlati övezet egyik évszaka. A trópusi éghajlatú tájakon pedig sajnálatos módon ez az évszak egyszerűen nem létezik. A tavasz arról ismerhető meg, hogy ilyenkor felélénkül az élővilág, virágba borulnak a növények, zöldellenek a mezők és lombot növesztenek az erdők. Földünk északi féltekéjén a március, az április és a május, míg a déli féltekén a szeptember, az október és a november a tavaszi hónapok.   A tavasz kezdete A csillagászati tavasz a tavaszi napéjegyenlőségtől a nyári napfordulóig tart. Tehát az északi féltekén megközelítőleg március 21-től június 21-ig, a déli féltekén pedig szeptember 23-tól december 21-ig örülhetünk ennek az évszaknak. Tavasszal emelkedik az átlaghőmérséklet nappal és éjszaka is, de az is sokszor előfordul, hogy szeszélyessé és kicsit kiszámíthatatlanná válik az időjárás. Elvileg ebben az évszakban

Olvass tovább »

Az élményfestés hatásai

Sokszor halljuk és már közhely szerűnek érezhető a megállapítás, hogy a képzőművészek, a grafikusok és festők, de még a fotósok is máshogy látják a világot, mint azok az emberek, akik nem végeznek semmiféle vizuális alkotó tevékenységet. Ez a látásmódbeli különbség az agyuk felépítésében és működésében is megmutatkozik.   Megváltozik az agy? Az alkotás és ezen belül a festészet rendszeres gyakorlása megváltoztatja az agyműködést. Ez pedig  nem egy szubjektív alapokon megfogalmazott állítás, hanem tudományos kutatómunka eredményeivel bizonyítható tény. Az emberi agyon belül a jobb oldali agyfélteke felelős a kreatív gondolkodásért, az alkotóképességért, a különleges vizuális látásmódért. Amikor pedig azt vizsgáljuk, hogy mennyiben más a folyamatosan alkotó tevékenységet végző emberek agyi tevékenysége mondjuk egy rajzos feladat végzése közben, mint az átlagembereké, akkor azt látjuk, hogy a jobb agyfélteke jóval nagyobb aktivitást mutat. Sőt, a folyamatos „használat” miatt „megedződött”, és a művészek agyában a szürkeállomány sűrűsége a jobb féltekén kimutathatóan nagyobb. A nem képzőművészettel foglalkozó embereknél jellemzően ez a bal agyféltekére igaz inkább. A művészeknél megfigyelhető agyszerkezeti sajátosság okai a rajzoláshoz és festéshez szükséges finom-motorikus mozgások és a nem tudatosan alkalmazott megfigyelések (ez az ún. procedurális memória), illetve ezek folyamatos fejlődése, fejlesztése. A képzőművészek, a festők, a grafikusok azért is olyan kreatívak, mert

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü