Élményfestés – Ábrázoljunk textilt!

A textil nagyon régóta jelen vannak a festményeken, mint ruhanemű és úgy is mint a háttér része, drapéria, függöny vagy bútorkárpit formájában. Sokféle felületű, struktúrájú és mintájú lehet egy textil, nem beszélve arról az esetről, amikor redőkbe rendeződve a színe is több árnyalatban köszön vissza, mert a különböző fény- és árnyék hatásokat a szemünk így érzékeli.

A felsorolásból is láthatjuk, hogy nincs könnyű dolga annak, aki élethű vagy legalábbis plasztikus textil ábrázolást szeretne „elkövetni” az általa készülő képen vagy rajzon. Ebben is szeretnénk segíteni a hozzánk fordulóknak, amikor élményfestésre invitáljuk őket.

 

Textilek és drapériák a festészetben

A gótika idején a festészet túlnyomórészt az egyház szolgálatában állt, de azért fokozatosan komoly átalakuláson ment keresztül. Az ábrázolásokon lassanként eltűnt az alakokat szegélyező vastag kontúrozás, amelynek hatására oldódni látszott a képek addigi merevsége. Megjelent a természethű ábrázolásmódra való törekvés, az érzelmek megjelenítése és a környezet fontosságának hangsúlyozása. A mozgás és a drapéria ábrázolása is finom vonalvezetést és lágy festőiséget igényelt.

A ruhaneműk sokasága, redőzöttsége, színei és fény-árnyék játékai ugyanúgy jelentősen hozzátettek a festmények képi világához, mint az ábrázolt alakok dinamikája. A színek használatával ráadásul sok mindent ki lehetett fejezni, amely lehetőséget a festők előszeretettel használták is.

A reneszánsz idején már erőteljes hangsúllyal megjelentek a mindennapi élet történéseit, a hétköznapi, de inkább tehetősebb embereket bemutató festmények. Ezeken a képeken már minden textilnek kultúrtörténeti jelentősége van, hiszen következtethetünk belőlük sok mindenre. Az ábrázolt emberek korára, társadalmi és anyagi helyzetére, a kor divatára és a textilszövési és festési eljárásokra is akár. Csak értő szemmel és részletekbe menő érdeklődéssel kell vizsgálnunk egy-egy festményt és az mesélni fog nekünk.

 

A selyem története

Az egyik legkülönlegesebb és legszebb fényű anyag a selyem, amely a festményeken is gyakran megjelenik, főleg, amikor gazdag emberek portréját ábrázolták az alkotók.

A selymet először az ókori Kínában használták és árusították. Értéke volt már akkor is, sőt abban az időben főleg. Már a rómaiak is drágán vették: 1 font kínai selyemszövetért 1 font aranyat fizettek. Halálbüntetés járt a gubócsempészetért, hiszen a Kínában igen komolyan vették a privilégiumukat a selyem előállításában és a kereskedésben. A selyem feldolgozásának titkát hosszú évszázadokon keresztül őrizték, és a kész termék csak a híres kereskedelmi útvonalakon, az ún. Selyemúton keresztül juthatott ki az országból.

Végül azonban, mint minden jónak, Kína monopol helyzetének a selyemkereskedelemben is vége szakadt. A selyemhernyó tenyésztés elterjedését egy ideig akadályozhatták ugyan, de teljesen megállítani nem tudták. Valószínűleg leleményes kereskedők, és szülőföldjüket elhagyó kínai telepesek közbenjárásával és segítségével terjedt el a selyem először a környező országokban, majd Európában is.

A selyem tulajdonképpen a hernyóselyem, amely az állat selyemgubójából készül. A selyem, mint anyag szövéséhez szükséges szálat erről a gubóról nyerik. A folyamat áldozata a gubóban lakó hernyó, akinek a kikelése nagyban károsítaná a közel 1000 méteres selyemszálat. Az eljárásban a selyemgubó szálait összefésülik. Az így kialakuló szálfinomságok nagyon változatosak lehetnek: foghatunk durvább, egyenetlenebb, csomósabb selyemtípusokat (pl. santung), és majdnem tükörsima felületűeket (pl. szatén).

A hernyó tápláléka az eperfa levele, és nem is lehet átszoktatni másra, ezért is olyan értékes a selyem. Hiszen selyemhernyót csak ott lehet tenyészteni, ahol eperfák nőnek. Ráadásul nem is akármilyen eperfák. A szennyezett, poros, vagy valamilyen betegségben szenvedő fa leveleit a hernyó nem eszi meg.

Természetesen Magyarországon is kísérleteztek ezzel az ágazattal, sőt, a századfordulón Európa harmadik legnagyobb selyembeszállítóvá váltunk. Az itthoni selyemtenyésztés vége az 1970-es évekre tehető, és az ágazatot sajnos azóta sem sikerült életre kelteni. Napjainkra már csak a vidéki útszélekre telepített eperfák néhány hátramaradt sora emlékeztet erre a gazdagon virágzó iparágra.

 

Élményfestés a KreatívLiget Stúdióban

Nagyon sok olyan képet találhatunk a festészetben, amelyen vannak textilek és azok ábrázolása hozzátesz az egész festmény hangulatához, karakteréhez. Ez alól a Kreatív Liget Élményfestő Stúdió foglalkozásai sem kivételek. Mindig találhatsz a kínálatunkban többféle lehetőséget is, ami a textilek, drapériák megfestését illeti. Egyénileg vagy párban is lehet hozzánk jönni és elkészíteni az élményfestés alkalmak 3 órája alatt egy csodálatos képet, amelyet aztán azonnal haza lehet vinni.

Nézz körül az Események menüpontban, találd meg a kedvedre való képet és jelentkezz az élményfestésre! Szeretettel várunk!

Blog

Élményfestés – Anne Marie Zilberman

A KreatívLiget Élményfestő Stúdióban megfesthető képek közül az egyik legnépszerűbb az ’Arany könnyek’ című, amelynél az akrilfesték mellett arany színű festéket is használunk. Az arany mint szín és mint anyag használatát Gustav Klimt a szecessziós festészet nagy alakja fejlesztette tökélyre és ő volt az, aki a leggyakrabban alkalmazta a képein az arannyal festést. A legszebb színű nemesfémmel való kapcsolata egészen a gyerekkoráig nyúlik vissza, az édesapja ugyanis aranyművesként dolgozott. Az ’Arany könnyek’ című festmény azonban mégsem Klimt nevéhez fűződik, hanem Anne Marie Zilberman kortárs francia festőnő nevéhez, aki a kép eredetijét készítette.     Anne Marie Zilberman vagy Anne Marie Zylberman   Hiába kortárs festőnőről van szó, nem könnyű a nyomára akadni az internet tekervényes szövevényében sem, ráadásul a nevét hol i-vel, hol y-nal leírva láthatjuk, amelyek közül azért látszólag az utóbbi a helyes írásmód. A hölgy saját Facebook oldala szerint a festészettel való foglalkozás nála afféle hobbi tevékenység lehet. A Párizsban megszerzett grafikusi diploma megszerzése után ugyanis stylistként dolgozott a Kenzo divatháznál, a Gerard Darelnél és a nagy múltú Lafayette áruháznál. Az életéről nem tudunk semmit, sem azt, hogy mikor és hol született, sem pedig azt, hogy jelenleg hol és alkot. Ami viszont biztosan látható a képeit megtekintve az,

Olvass tovább »

Különleges festmények – Mariam Paré, a szájjal festő tehetség

Mai cikkünkben egy kívül-belül ragyogó és mérhetetlenül inspiráló nőt mutatunk be, akit semmilyen körülmény nem tudott megakadályozni abban, hogy tehetségét kamatoztassa. A nyaktól lefelé lebénult Mariam ugyanis megtanult szájjal festeni és teszi ezt nagyon magas színvonalon. Élő példája annak, hogy a reménytelennek tűnő helyzetekben is meg lehet találni a kiutat, valamint annak is, hogy a művészet terápiás jelleggel bír.   A rajzolás, mint menedék A művészet mindig is Mariam Paré életének központi öröme volt. „Nem emlékszem olyan időszakra, amikor ne lettem volna kreatív személyiség” – mondta. „Gyerekkoromban a zsírkréták és a ceruzák voltak a kedvenc játékaim. A művészet egyrészt örömforrás volt, másrészt segített gyermekkorom történéseit feldolgozni.”   Egy pillanat alatt vesztette el megszokott életét Paré 19 évesen San Franciscóba költözött, abban a reményben, hogy ott művészeti iskolába járhat. Azonban élete egy pillanat alatt megváltozott, amikor látogatóba indult a barátaihoz Richmondba.  Egy autóban ült, amikor lövöldözés tört ki a járdán, és egy eltévedt golyó eltalálta a nyakát. A baleset következtében nyaktól lefelé lebénult. Öt hónap kórházi kezelés után visszatért Chicagóba rehabilitációra. „Még ép emberként nagy terveim voltak a jövőre nézve. A sérülésem után azt hittem, hogy vége az életemnek. Nem tudtam elképzelni, hogy hasonló életet élhetek, mint korábban.” Azonban idővel Parénak

Olvass tovább »

Élményfestés – A jégmadár a mitológiában

Nem véletlenül nagy kedvence a közönségnek a jégmadarat ábrázoló élményfestő alkalmunk. Nagyon hálás téma ez az igazén gyönyörű, kékes árnyalatú, zömök testalkatú, karakteres madárka, akivel ráadásul hazánkban is találkozhatunk, ha kellő türelemmel és csendben várakozunk valamelyik tó, vagy folyó közelében, ahol löszfal is található.   Kiváló vadász a jégmadár Első ránézésre nem is néznénk ki belőle, hogy milyen nagy vadász. A kis halakat leginkább a víz fölé nyúló ágakról figyeli és választja ki magának. Egy-egy kiálló száraz ág legvégére telepedik, és türelmesen, mozdulatlanul ülve lesi a vizet és a benne úszkáló halakat. Amint egy pisztráng vagy más hasonló hal közel úszik a víz felszínéhez, a jégmadár lecsap rá és rendkívül éles csőrével megragadja a prédát. Utána  lerázza róla a vizet, újból egy ágra ül és elfogyasztja a zsákmányt. Hihetetlenül gyors az emésztése, a szálkákat, a pikkelyeket és az úszóhólyagot pedig kiöklendezi.   Feltűnősége ellenére jól álcázza magát A jégmadár tarka színe a védekezést és a megtévesztést egyaránt szolgálja. A hasoldal olyan színű, mint valami száraz levél, így a halak nem is veszik észre, amikor a fán ülve várakozik. A hátoldala pedig olyan, mint a csillogó kék víztükör, ezért felülről nem vehető észre olyan könnyen a ragadozó madarak számára. Ez a

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü