A szemünk színe a szivárványhártya látható színe, amelyet az örökölt gének határoznak meg. A kutatások szerint a kék szem egy olyan genetikai mutáció eredménye, amely nagyjából 6-10 ezer évvel ezelőtt ment végbe. Minden olyan embernek, akinek kék a szeme, egyetlen közös őse lehetett, aki ebben a korban élt és a barna szemszín nála mutálódott először.

 

A kék szem valódi színe

És hogy milyen színű egy ember szeme? Azt gondolhatjuk, hogy ezt viszonylag könnyű meghatározni, hiszen a dolgok színe egy aránylag egyszerűen és egzakt módon meghatározható jellemző, csak rájuk nézünk és látjuk. De ne legyünk ennyire magabiztosak. Ugyanis elég csak a napra vagy a tükör felületre gondolnunk ahhoz, hogy belássuk ez nem is annyira egyértelmű, mint elsőre látszik.

Az emberi szem színét, ahogy a hajét vagy a bőrét is, a pigmentsejtek által termelt festékanyag, a melanin adja. A melanin az élőlények szinte minden csoportja által termelt sötét színű pigmentek összefoglaló neve, ez az anyag az íriszben, avagy szivárványhártyában is jelen van, ez a szemünk színes része. A szem közepén van a fekete pupilla, körülötte meg a szemfehérje. Az írisz három rétegű, és bármelyik rétegben előfordulhat festékanyag.

Az előforduló pigment minden esetben vagy barna, vagy sárga árnyalatú pigment. Kék vagy zöld színű melanin: nem létezik. Ezzel a barna szemek különféle árnyalataira már megvan a magyarázat, de akkor mitől tud a szem kék lenni, ha nem a kék festékanyagtól? Erre ugyanaz a magyarázat, mint a kék ég esetében.

A dolgokat olyan színűnek látjuk, amilyen hullámhosszú fény verődik róla vissza a szemünkbe. A Föld légkörében az alacsony hullámhosszú fény szétszóródik és ez jut a szemünkbe. A látható fény alacsony hullámhosszú sávját pedig a gyakorlatban úgy nevezzük, hogy kék.

A szem esetében tulajdonképpen ugyanez a folyamat játszódik le. Azoknál az embereknél, ahol a szivárványhártya középső rétegében nincsen melanin, a fény szóródása miatt pedig ezt a színtelen íriszréteget kéknek látjuk, ahogyan az égboltot is.

 

A színmódosulatok

Ha az az eset áll fenn, hogy van a szivárványhártyában egy kevés világosbarna melanin is, akkor a keveredésből zöld szem lesz. Mindez azért is különösen érdekes, mert a szemben lévő leghátsó íriszréteg, az úgynevezett pigment epithelium gyakorlatilag minden egyes embernél tartalmaz barna melanint, de a kék szeműeknél ezt a barnaságot a fényszóródás jelensége eltakarja. A leghátsó rétegben az ő szemük is barna, csak az kívülről kéknek látszik.

Az itt leírtak a magyarázat arra a jelenségre is, amikor a kék szemű embereknél a látható kék szín árnyalata az aktuális fényviszonyoktól függően változik. Hiszen minél több a fény, annál erősebb a szóródás, és mélyebb lesz ezáltal a kék szín is.

A születéskori kék szem rejtélye

Mindezek a tények megmagyarázzák azt is, hogy miért születik sok csecsemő kék szemmel, úgy, hogy az később mégis barna lesz. A melanin termelése ezeknél a babáknál nem az anyaméhben, hanem csak a megszületésük után, valamikor az életük első hónapjaiban indul be.

 

Kék szem vagy barna szem

Melyik a szebb? Ez egy ugyanolyan szubjektív kérdés, mint a hajszín vagy bármilyen külső tulajdonság véleményezése. Van, akinek a kék tetszik és van, akinek a barna. Persze az önmagukkal mindig elégedetlen népesség (főleg női) tagjainak igényeire alapozva már rég megjelentek a színes kontaktlencsék, sőt újabban a szemszín változtató orvosi beavatkozások is.

Szerintünk azonban jobb az eredeti szemszínnel megbarátkozni és azt kiemelni. Rájönni, hogy milyen színek és stílus áll jól hozzá, hogyan tudjuk még jobban megmutatni a szépségét, soha el nem felejtve a mondást, miszerint a szem a lélek tükre. Eszerint pedig a bensőnk sugárzik át rajta.

Szemet festeni

Itt nem a sminkelésre gondolunk, hanem a festményen való ábrázolásra. Szép és élethű szemet festeni nem könnyű feladat, de érdemes időt szánni rá és gyakorolni, hogy minél jobban sikerüljön. A KreatívLiget Élményfestő Stúdióban egy titokzatos kékszemű lány megfestésével szeretnénk mindenkit alkotásra és a szem rejtelmeiben való elmélyülésre buzdítani.

Tartsatok velünk és keressétek a képet az Események menüpontban, ahol az összes aktuálisan elérhető időpont egy helyen megtalálható.

Blog

Élményfestés tavaszváró hangulatban

Így tél vége felé jön el az az idő, amikor már nem csak a farsang és a busójárás szól a téltemetésről, hanem az ember gondolatai és vágyai is egyre inkább a tavasz körül forognak. Sokan várjuk már nagyon a hideg időszak végét, még akkor is, ha megvannak a télnek is a maga szépségei. A tavasz jót tesz a lelkünknek. A megújulást, a több napsütést, a természet ébredését és sok virágot hoz magával.   Mi a tavasz? A tavasz a mérsékelt éghajlatú övezet egyik évszaka, a négy közül. A trópusi éghajlatú tájak ugyan nagyon egzotikusak és a maguk nemében szépek is, de arrafelé sajnos ez az évszak egyszerűen nem létezik. A tavasz arról ismerhető meg, hogy ilyenkor felélénkül az élővilág, virágba borulnak a növények, zöldellenek a mezők és lombot növesztenek az erdők. Mi emberek is felébredünk egyfajta téli álomból, és fokozott igényünk támadhat az alkotásra, a környezetünket szebbé varázsoló tevékenységekre. Földünk északi féltekéjén a március, az április és a május, a déli féltekén pedig a szeptember, az október és a november a tavaszi hónapok.   A tavasz igazi kezdete A csillagászati tavasz a tavaszi napéjegyenlőségtől a nyári napfordulóig tart. Tehát az északi féltekén megközelítőleg március 21-től június 21-ig, a déli féltekén

Olvass tovább »

Élményfestés 3D-ben

Amikor azt olvassuk vagy halljuk, hogy a festészet is lehet 3D, akkor elsőre lehet, hogy valami virtuális valóságban végzett alkotó tevékenység jut eszünkbe, amit az emberek a jövőben fognak végezni, speciális szemüvegben. Biztosan van ilyen kezdeményezés is, de amiről ebben a bejegyzésben szó lesz, az egy kicsit nagyobb hagyományokkal rendelkező technika, mint a 21. század futurisztikus elképzelései. Valójában a 3D festészet évszázadok óta létező dolog, ráadásul nem is egyféle technika létezik. Ezek segítségével elérhetjük, hogy a kétdimenziós vászonból a festményünk bizonyos részei kiemelkedjenek a két dimenziós térből. Az alkalmazott színekkel, a felhasznált anyagokkal megvalósítható, hogy a képet valóságosan is három dimenzióba tudjuk helyezni. Ebben a bejegyzésben bemutatjuk a lehetséges technikákat, amelyek 3D hatást hoznak létre.   A modellpasztás technika A technika lényege az, hogy nem festékrétegeket visz fel vastagon a vászonra, hanem struktúrpasztával (más néven modellpasztával) dolgozza ki a kép kiemelkedő részeit. A struktúrpaszta egy olyan sűrű állagú, apró szemcsés és általában fehér színű massza, aminek a segítségével a kétdimenziós festővásznon tudunk kialakítani térből kiemelkedő területeket, struktúrákat. Az anyag szilárdulás után festhető bármilyen festékkel. Virágszirmok vagy tengeri hullámok kiemelésére nagyszerűen alkalmazható, de akár absztrakt képek még érdekesebbé tételére is remekül használható.   A festőkéses technika Ennél a technikánál a festék

Olvass tovább »

Az óceánok világnapja

1992 óta minden évben június 8-án ünnepeljük az Óceánok Világnapját. A kezdeményezés célja, hogy felhívja a figyelmet az óceánok, tengerek fontosságára és sebezhetőségére.   A Föld fél tüdeje kék  A Föld több mint 70%-át borítja sós víz. Számos tengeri élőlénynek ad otthont, becslések szerint kb. 2,2 millió faj élhet az óceánokban és tengerekben. Több millió ember megélhetését biztosítja, és élelemmel lát el bennünket. Bármilyen meglepő, de az óceánok jelentős mennyiségű oxigént is termelnek. A vízben úszó fitoplanktonok állítják elő az általunk belélegzett oxigén felét, emellett az emberek által termelt szén-dioxid negyedét is elnyelik. Magyarországnak nincs tengerpartja, mégis mi, magyarok is minden második lélegzetvételünket az óceánoknak köszönhetjük. Sajnos különböző problémák fenyegetik ennek a hatalmas víztömegnek az egyensúlyát: a környezetszennyezés, a túlzásba vitt halászat és a globális felmelegedés.   A műanyag szennyezés Nagyjából 5-12 millió tonna műanyag kerül évente az óceánokba. Egyes becslések szerint 2050-re több műanyag lesz az óceánokban, mint hal. A tengeri áramlatok hatalmas szeméttelepeket hoznak létre. A Csendes-óceán északi részén úszó szemétsziget becsült mérete kb. 700 ezer – 15 millió négyzetkilométer volt 2009-ben. Tehát még azt sem tudjuk pontosan, hogy mekkora. A szemétszigetben található műanyag a napfény ibolyántúli sugárzásának hatására fokozatosan darabolódik, szemmel nem látható apró részecskékre bomlik. Az

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü