Februárban jön el az az idő, amikor már nem csak a farsang és a busójárás szól a téltemetésről, hanem az ember gondolatai és vágyai is egyre inkább a tavasz körül forognak. Sokan várjuk már nagyon a téli időszak végét, még akkor is, ha megvannak a télnek is a maga szépségei. A tavasz jót tesz a lelkünknek. A megújulást, a több napsütést, a természet ébredését és sok virágot hoz magával.

 

Mi a tavasz?

A tavasz a mérsékelt éghajlati övezet egyik évszaka. A trópusi éghajlatú tájakon pedig sajnálatos módon ez az évszak egyszerűen nem létezik. A tavasz arról ismerhető meg, hogy ilyenkor felélénkül az élővilág, virágba borulnak a növények, zöldellenek a mezők és lombot növesztenek az erdők.

Földünk északi féltekéjén a március, az április és a május, míg a déli féltekén a szeptember, az október és a november a tavaszi hónapok.

 

A tavasz kezdete

A csillagászati tavasz a tavaszi napéjegyenlőségtől a nyári napfordulóig tart. Tehát az északi féltekén megközelítőleg március 21-től június 21-ig, a déli féltekén pedig szeptember 23-tól december 21-ig örülhetünk ennek az évszaknak.

Tavasszal emelkedik az átlaghőmérséklet nappal és éjszaka is, de az is sokszor előfordul, hogy szeszélyessé és kicsit kiszámíthatatlanná válik az időjárás. Elvileg ebben az évszakban esik a legtöbb eső, a magasabban fekvő területeken pedig fokozatosan elolvad a hó és a jég. Emiatt a folyók és a patakok megduzzadása, esetenként medrükből való teljes kiáradása is erre az időszakra tehető. A vándormadarak, amelyek a hűvösebb idő megérkeztével elvándoroltak melegebb éghajlatra, általában ilyenkor visszatérnek a fészkelőhelyeikre.

Nálunk a tavasz létezésében fontos szerepet játszik, hogy a mérsékelt éghajlati öv része vagyunk. A trópusokon egyáltalán nem létezik ilyen évszak. A tavaszi felmelegedésben nagy szerepet játszik a napsugarak nagyobb beesési szöge, valamint a téli időszakhoz képest a napsütéses időtartam növekedése és az éjszakai időszak rövidülése is.

 

Tavaszvárás a különböző népeknél

A farsang a tavaszvárás ősi időktől létező örömünnepe. Jellemzően az evés, az ivás, a lakodalmak, a disznótorok és a jelmezes felvonulások ideje. A hedonista mulatságok elsődleges célja tulajdonképpen az, hogy a természetet hasonló bőségre ösztönözzék.

A téltemető-tavaszváró mulatozás hagyománya számos európai országban elterjedt volt már a régi időkben is. Nálunk Magyarországon csak a középkorban honosodott meg. Számos hatás érvényesült a hazai szokások kialakulásában. A városi polgárság és a falusi lakosság esetében a német, míg az arisztokrácia körében inkább az olasz és a francia hatások erősödtek meg.

Az álarcos mulatságok eredete egészen az ókori időkig nyúlik vissza. A görögök minden tavasszal ünnepséget rendeztek a bor istene, Dionüszosz tiszteletére. A rómaiak átvették ezt a szokást, őnáluk Bacchus volt a boristen, az ő tiszteletére megtartották a Bacchanaliát. Az ünnepek egy teljes hétig is eltartottak, a mulatozás során a szegényeket is megvendégelték, a családtagok pedig ajándékokat adtak egymásnak. A programokat nagyszabású gladiátor viadalok is színesítették. A ’carneval’ szó jelentésének magyarázata is ebben az időszakban keresendő. A „carne vale” egy latin kifejezés, amelynek jelentése: búcsú a hústól. Egy másik szómagyarázat szerint azonban a Róma utcáin az álarcos menet által végigtolt szekér nevéből, a ’carrus navalisból’ alakult ki végül a mi nyelvünkben is előforduló karnevál szó.

Magyarországon jellemző farsangi szokás az úgynevezett maszkos alakoskodás, ezek közül is a legismertebb a mohácsi busójárás. Az igazi busó öltözet részei: szőrével kifelé fordított bunda, szalmával kitömött gatya, rajta gyapjúból kötött harisnya. A bundát öv vagy marhakötél fogja össze deréktájon, amelyen egy marhakolomp lóg. Van még kereplő vagy soktollú, fából készült buzogány, amelyet a busók a kezükben tartanak, és fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc.

 

Tavasz a képzőművészetben

A legtöbb ember által várva várt tavasz alkalmával a természet újjáéled, a fák rügyezni kezdenek, végre érezhető erővel süt a nap és ez minden élőlényre hatással van. Ez az évszak a művészek számára a reneszánsz kora óta állandó inspirációs forrást jelentett. A festőművészek képeikben a tavasz szépségét, a megújulást, a szerelmet és az évszakban rejlő sokszínű lehetőségeket ünneplik.

Híres tavaszi témájú képek

A reneszánsz egyik nagy műve Sandro Botticelli Tavasz című festménye. A kép központi alakja Vénusz istennő, aki egy narancsligetben áll az érett gyümölcsökkel, a három grácia, Merkúr, egy kerub és Flora társaságában. A festmény harmóniát áraszt, igazi mestermű, amelynek értelmezése folyamatosan vitára ösztönzi a művészettörténészeket és a laikusokat egyaránt. Egyesek szerint a tavasz buja növekedésének allegóriája a festmény, mások inkább a szerelem eszményét látják benne.

Claude Monet Gyümölcsös tavasszal című festményét tartják sokan a tavaszi impresszionista képek közül a legjobbnak. A kép a festőművész Givernyben álló házának kertjét mutatja be. 1886-ban a gyümölcsösben festette le a jelenetet, az almafa virágzó lombjai alatt ülő női alakkal. Hogy ki is pontosan a nőalak, azt nem tudhatjuk teljes bizonyossággal. Sokak szerint a művész akkori szeretője, Suzanne Hoschedé lánya, akinek anyja lett később a művész második felesége.

 

Tavaszi képek a KreatívLigetnél

Készen állunk a tavaszra az élményfestés alkalmakon elkészíthető képekkel is. Több tavaszi tematikájú festményt válogatunk be a KreatívLiget Élményfestő Stúdió kínálatába, amelyeket az Események menüpontban találsz meg.

Válaszd ki a neked tetszőt és gyere el hozzánk festeni! Szeretettel és klassz, tavaszi hangulatú képekkel várunk mindenkit.

Blog

Élményfestés – Egzotikus tájképek

Az egzotikus tájak több okból is lehetnek szívünknek kedvesek. Vagy azért, mert már jártunk ilyen tájon, és szeretjük felidézni az ott megszerzett élményeket, vagy pedig azért, mert még sosem jártunk ilyen helyen, de nagyon szeretnénk. A visszaemlékezés vagy akár az álmodozás, tervezgetés időszakában is jó az egzotikus tájképeket nézegetni, illetve még jobb azokban egy alkotó folyamat keretein belül elmerülni.   Mit jelent az egzotikus kifejezés? Távoli vidékről való. Lehet az akár nép, növény, állat vagy akár nyelv is egzotikus. Távoli, tengerentúli, főleg forró égövi vidéken élő emberek, növények vagy tenyésző állatok, illetve velük kapcsolatos, hozzájuk tartozót jelent. Átvitt értelemben lehet rendkívüli vagy különös is, a megszokottól nagyon eltérő és rendszerint egy távoli világrész hangulatát sugalló.   Egzotikum a festészetben Elsőre Paul Gauguin jutott eszünkbe erről a témáról, nem véletlenül. A párizsi születésű Eugène Henri Paul Gauguin a 19. századi festészet méltán ismert alakja. Az ő festményei méltó helyet érdemelnek a posztimpresszionizmus igazi alkotásai között Cézanne és Van Gogh művei mellett. Gauguin a színekkel merészen bánt és folyamatosan kísérletezett. A festő élete igazán kalandos volt, élt Peruban, Panamában, Tahitin, de a Marquise- és Martinique-szigeteken is. Nem túl hosszú élete során volt tengerész és tőzsdeügynök, festeni csak később kezdett el, már 28

Olvass tovább »

Fesd meg a misztikus holdat!

A Holdról mára rengeteg információ áll rendelkezésre, de ez az égitest valamelyest mindig misztikum marad az emberiség számára. Jelenléte állandó, de formája minden nap változó. Lehet parányi és hatalmas, fénye lehet megnyugtató, utat mutató és lehet borzongató és félelmetes. Valószínűleg nincs olyan látó ember a Földön, aki nem tekintett volna fel az égboltra valamikor a ragyogó Holdat megcsodálni. A Hold az emberiség egyik közös kincse, nem csoda, hogy szinte minden műfajú művészeti alkotásban megjelenik. Természetesen a festészet egyik kedvelt témája is. A KreatívLiget Élményfestő Stúdióban több Holdat ábrázoló festmény közül is válogathattok.   Tények a Holdról Kísérő égitestünk vélhetőleg 4,5 milliárd évvel ezelőtt keletkezett, amikor egy nagyobb objektum eltalálta a Földet, ezáltal  a Föld körül keringő leszakadt sziklák összeolvadtak és lehűltek.  Ez a magyarázat arra, hogy a Hold összetevői teljesen megegyeznek a Földön található anyagokkal. A felszínén lévő kőzetek színét mi a Földről szürkésfehérnek észleljük, pedig valójában olyan sötét, mint a szén, csak a napfény tükröződik rajta ezüstös színben. A Holdon látható sötétebb foltok nem mások, mint 3 milliárd éves lávarétegek, melyeket holdtengereknek is szoktak nevezni. A Hold tőlünk átlagosan 384 ezer kilométerre található. Ennyi kilométert 133 nap alatt tudnánk megtenni autóval egy másodperc megállás nélkül. Ugyanakkor lenyűgöző tény, hogy

Olvass tovább »
Vincent van Gogh élete

Festők fordulatos élete – Vincent van Gogh

Egy korábbi bejegyzésünkben már bemutattuk Hollandia egyik leghíresebb festőjét, most pedig szeretnénk kitérni részletesebben nem túl hosszú életének néhány olyan fordulatára, amelyek ismeretében kicsit máshogy fogunk tekinteni talán az általa festett képekre és az azokon megjelenített témákra is. 9 érdekes és bizarr epizód Vincent van Gogh életéből 1. A második Vincent van Gogh Ahogy Salvador Dalí esetében, úgy Vincent van Goghnál is van egy születésével és névadásával kapcsolatos bizarr esemény, ugyanis Vincent is a második volt ezen a néven, mert egy halva született bátyja már viselte a nevét. Ezt az információt egyébként nem tudjuk 100%-ig biztosra mondani, mert ugyan több forrásból is egybehangzóan állítják, hogy ez így történt, azért meghagyjuk a kétkedés lehetőségét mindenkinek   2. A rövid, de termékeny alkotó évek A festészetre való rátalálása előtt rengeteg foglalkozást kipróbált, például politizált, tanított és műkereskedőként is dolgozott, illetve egy ideig teológiai tanulmányokat folytatott, majd segédlelkészként és hittérítőként próbált apja nyomdokaiba lépni, aki 1885-ben bekövetkezett haláláig református lelkipásztorként működött. Vincent már kilenc éves korában rajzolt, első képét mégis csak viszonylag későn, 27 évesen készítette el. Az ezt követő tíz évben – egészen a haláláig – azonban festett, mint egy megszállott és mintegy 900 művet alkotott. Ez azt jelenti, hogy átlagban hetente

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü