Élményfestés – Városi látkép

Városban élni nem mindenki szerint a legjobb dolog a világon, de vitathatatlan tény, hogy azért vannak előnyei. Egy modern városban a modern életvitel minden vívmánya és szükséges eleme elérhető közelségben van, és jó esetben rendelkezésre állnak az elvonulás, a kikapcsolódás és a természetjárás lehetőségei is.

Ha tudományosan vizsgáljuk a kérdést, akkor megállapíthatjuk, hogy a város az ember által kialakított településformák legmagasabb szerveződési szintje. A város az egyetlen olyan emberek számára létrehozott élőhely, ahol nagy számban és sűrűségben élnek a benne lakó egyedek, és mint ilyenek lényegében természetesen vannak jelen.

 

A városok történelme

Az első állandó emberi települések és a letelepedéssel járó életmód a sikeres mezőgazdasági technikai fejlődés egyeneságú következményei voltak. Mintegy 9000 évvel ezelőtt az egyre hatékonyabbá váló földművelési módszerekkel – az emberiség történetében először – tartósan felesleg keletkezett az élelmiszerek területén. Ez a változás aztán lehetővé tette más munkaformák, más tevékenységek fejlődését is.

Az állandó települések sikere abban állt, hogy bennük egyszerre több, egymást kiegészítő tevékenység koncentrálódott. Ez pedig a fejlődő kézműipar és a kereskedelem fokozódását is lehetővé tette. Nem mellékes tény, hogy városok fejlődésén át vezetett a kereskedelmi útvonalak, így a kereskedő városok hálózatának kialakulása is. A városok és a falvak közti különbség azonban nem pusztán azok méretében vagy az ott lakók számában rejlik. A funkció az, ami megkülönbözteti a két fő településformát egymástól.

A városok minden időszakban jelentős kiváltságokban és más elbírálásban részesültek más településeknél, ami miatt máig sokaknak kívánatos a városba költözni. Napjainkban jellemző urbanizációs trend, hogy a városi lakosság többsége a kikötővárosokba és az országok fővárosaiba koncentrálódik. A lakosság ilyen mértékű egyenetlen eloszlása a gazdaság nagy fokú polarizáltsága (város – vidék) mellett jelentős környezeti károkozással is jár. Ez egy globális probléma és nem mehetünk el mellette szó nélkül, azonban ebben a bejegyzésben igyekszünk a városok szebbik oldalát is bemutatni.

A városok típusai

Városok alakultak ki szárazföldi és vízi utak mentén, illetve a nemzetközi kereskedelem útvonalai és csomópontjai, például kikötők közelében, de jellemzőek a nyersanyag bázisok (pl. szén, vas, olaj, egyéb ásványkincsek) kitermelése körül kialakult városok is. Vannak továbbá egyetemvárosok és zarándokhelyek, üdülő- és fürdővárosok, amelyek egy vagy több speciális okot is szolgáltatnak az emberek összejövetelére, tartós egy helyben tartózkodására.

Magyarországon viszonylag kevés a nagyobb város, azaz az olyan település, amely természeti adottságánál, gazdasági erejénél, fejlettségénél, funkcióinál és a működő munkamegosztásnál fogva olyan dolgokat kínál a lakóinak, amelyek csak városban érhetők el.

Az biztos, hogy a város sokkal bonyolultabb és mozgalmasabb környezet, nagyobb és színesebb életmódbeli lehetőségeket kínáló helyszín. A kisebb településekhez képest pedig központi és meghatározó, vezető szerepet betöltő közösségi mozgástér.

Külön érdemes megemlíteni a nagyváros településkategóriát, amely méreténél, gazdasági erejénél és esetleg kivételezett helyzeténél fogva elvileg magasabb technikai, infrastrukturális szinten működhet, mint az önmaguk eltartására nem képes, kisebb városok és települések. A nagyvárosokat jellemzően 100000 fő lakosságtól nevezzük így és világszerte ismerünk olyanokat, amelyekben több millió ember él együtt viszonylag kis területen.

 

A nagyvárosok sokszínűsége

A nyugati kultúrák városaiban hozzátartozik a különböző kultúrájú emberek által lakott, egymástól és a város többi részétől elválasztható városrész megléte. Ilyen lehet például a kínai vagy az olasz negyed az Egyesült Államok nagyobb városaiban.

Nem csak a népesség szempontjából lehetnek városrészek, hanem a funkció szempontjából is. Ezek azért alakulhattak ki, mert előnyösnek mutatkozott, hogy nagyjából egy helyen legyen mondjuk a színházak vagy a múzeumok vagy a pénzügyi területtel foglalkozó cégek irodái vagy a szórakozóhelyek.

Egy jól szervezett nagyvárosban helye van a parkoknak és már zöld területeknek, valamint lehetőség szerint az utak mentén is sok fát, bokrot és más zöld növényeket láthatunk. Ezek kimondottan jó hatással lehetnek a városban lakó emberek lelkivilágára és mindennapjaira.

 

Nagyvárosok a képzőművészetben

A városok örök és megunhatatlan témát szolgáltatnak a művészeknek és a városi művészeti projekteknek. Ezeken is megmutatkozik, hogy az urbanizáció nem feltétlenül rossz dolog. Remek lehetőség a kapcsolódásra, amelyből inspiráció, érzelmek és végső soron művészet születik mindenki gyönyörűségére.

Ha kedvet kapsz Te is nagyvárosi témájú képeket festeni, nézz körül az Helyszíni élményfestések menüpontban az aktuálisan elérhető festmények között, biztosan találsz a kedvedre valót.

Blog

Fess velünk Gustav Klimt stílusában!

Klimt nevét és néhány alkotását általában még azok is ismerik, akiket egyáltalán nem, vagy csak felületesen foglalkoztatnak a képzőművészettel és a művészeti stílusokkal kapcsolatos ismeretek. Sokak számára pedig az ő neve összeforrt az osztrák szecesszióval. Tényleg nem függetleníthető tőle, de tudni érdemes, hogy munkássága ennél sokkal összetettebb és teljesen egyedi mintázatot mutat. Érthetjük ezt szó szerint is, hiszen a Gustav Klimt képeken megjelenő motívumok, anyaghasználat és ábrázolásmód összetéveszthetetlenül jellemzi a festőt. Persze akadtak és akadnak követői és másolói mindig, de azt a tudást és látásmódot, ami neki megadatott, nem lehet csak úgy lemásolni. A szecesszió, mint művészeti irányzat Klimt munkássága szempontjából is érdekes. Ezért pár mondatban összefoglaltuk, hogy mit érdemes tudni róla.   A szecesszió Az impresszionizmus mellett a szecesszió a másik olyan művészeti irányzat, amely a XIX. és a XX. század fordulóján az akkori akadémikus művészettől való tudatos elfordulást, a hazugnak gondolt neogótikus, neoreneszánsz és neobarokk stílusoktól való elszakadást jelenti, visszatérve a természetből elleshető motívumokhoz. Jellemző a stílusra a növényekből inspirált és a geometrikus mintákra épülő ornamentika. A hangsúlyos, élénk színek használata és az organikus formák előtérbe helyezése a szigorúan egyenes vonalak vagy a szabályos díszítőelemek helyett. A szecesszió építészei a lágy vonalvezetést és a lekerekített formákat alkalmazták a

Olvass tovább »

Festészeti stílusok, irányzatok – 3. rész

Ez a harmadik része a festészeti stílusokról és irányzatokról szóló cikkünknek. Az első részben sorra vettük a legjelentősebbeket a X. századtól, amelyek több művészeti ágban és így a festészetben is megjelentek és értékes művek születtek az égiszük alatt. A második részben az irányzatok bemutatásával a XIX. század második felétől indulunk, amikor annyi új és egymásból ugyan következő, de merőben eltérő stílus alakult ki, hogy szinte nem is győztük felsorolni őket. Ez pedig a harmadik rész, amelyben bemutatjuk a XX. században kialakult legújabb kori irányzatokat.   Stílusok a festészetben (XX. és XXI. században) A fauvizmus (1905-től 1907-ig) A ’fauves’ francia szó jelentése magyarul vadak, amely úgy lett egy festészeti irányzat elnevezése, hogy Louis Vauxcelles műkritikus ezzel a jelzővel illette az 1905-ös párizsi Őszi Szalon tárlaton a 7-es számú teremben kiállított képeivel bemutatkozó festőcsoportot. A Henri Matisse francia festőművész köré szerveződő új irányzat azt tartotta a legfontosabb küldetésének, hogy az erős és kifejező színek használatával újra meg tudja érinteni a szemlélőt, mert nézetük szerint a XX. századra a festészet kifejezőereje megkopott, eszközei kimerültek, arra van szükség, hogy visszatérjenek az alapokhoz. Vincent van Gogh és Paul Gauguin ábrázolásmódja is hatott a művészetükre. A vadak új művészeti irányzata kedvező fogadtatásra talált Párizsban, a körbe

Olvass tovább »

Élményfestés – Naplemente

Biztosak vagyunk benne, hogy sokaknak a nyár a kedvenc évszaka. Ilyenkor a hőmérséklet már esténként sem kellemetlenül hűvös, többet süt a nap és később nyugszik le. Ezzel sokat javíthat a kedélyállapotunkon, mert a nappalok jó hosszúak és szép naplementéket is megcsodálhatunk. Ebben az időszakban véget ér az iskolákban a tanítás, senkit nem terhel már a tanulás kényszere. Akik pedig már hosszú évek óta dolgoznak, tudhatják, hogy mekkora megkönnyebbülést hozhat a számukra, amikor belátható távolságra kerül a nyári szabadság időszaka. Ebben a felszabadult időszakban igyekeztünk sok szép festménnyel készülni a foglalkozásainkon, közbeiktatva olyanokat, amelyek témájukban is a nyarat és a tengert idézi. Jó, ha ezeket elkészítve később is vissza tudunk gondolni a meleg, napsütötte napjainkra és a nyári élményeinkre.   Balatoni tájképek Nekünk magyaroknak a Balaton nem egy egyszerű tó, hanem inkább már fogalom. Gyermekkori nyarak szép emléke, szerelem és csodálatos naplementék, színek, illatok, élmények kavalkádja a fejünkben és a szívünkben. Akár az északi, akár a déli part áll inkább közelebb a szívünkhöz, abban egyetérthetünk, hogy a Balaton egy jelkép. A magyarországi festők az 1850-es évektől fokozatosan fedezték fel maguknak a tó szépségét és jelenítették aztán meg a festményeiken, hogy a nagyközönség számára is megmutassák azt. A leghíresebb magyar festőművészek, akik

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü