Fess velünk felhőket!

Felhőket festeni egyáltalán nem könnyű dolog. A felhők sosem egyszínűek és a látszólagos felületükön sokféle fényhatás érvényesül egyszerre. Függ attól, hogy milyen napszak van, illetve, hogy süt-e a nap és ha igen, akkor a fénye milyen szögből és irányból éri el a fodros-bodros égi képződményeket.

Az óvodás korú gyerekek sokszor kéknek festik vagy színezik a felhőket a fehér papíron, ami végül is nem rossz megoldás, csak éppen semmi köze a valósághoz. Ha igazán szép felhőket szeretnénk festeni, nem árt, ha egy kicsit arról is tájékozódunk, hogy milyen sokfélék is lehetnek.

 

A felhők típusai

A felhők a levegőbe felszálló vízpárából kialakuló, a légkörben lebegő apró vízcseppekből és/vagy jégkristályokból álló halmazok, amelyekből többféle halmazállapotú csapadék, eső, hó vagy akár jégeső is keletkezhet. A talaj közelében lévő felhőket ködnek nevezzük.

A felhők fajtáinak leírását legelőször Jean-Baptiste Lamarck francia természettudós publikálta az 1802-ben megjelent Meteorológiai Évkönyvben. Ebben a leírásban Jean-Baptiste öt alaptípust különböztetett meg, majd ezt később 12-re bővítette. Ugyanebben az évben egy angol műkedvelő meteorológus, aki először gondolt ki a felhőfajtáknak nevet is, 7 alaptípus szerint osztályozott. Majdnem 100 évnek kellett eltelnie, hogy aztán Münchenben az 1891-es nemzetközi meteorológiai konferencián létrehozzanak egy bizottságot, amelynek feladata egy felhőatlasz elkészítése volt. Az első atlaszt 1896-ban adták ki.

Jelenleg a meteorológia tudománya 10 fő felhőtípust, egymástól különböző felhőfajt különböztet meg, aszerint, hogy milyen magas a felhő alapja, vertikális kiterjedése és alakja. Ezen kívül sok speciális felhőt ismerhetünk, ilyenek például a kondenzcsíkok vagy az éjszakai világító felhők.

A felhők besorolásához és megkülönböztetéséhez tehát vizsgálják a felhők méretét, alakját, szerkezetét, textúráját, fényhatását, színét, a felhőalap magasságát. Ezek a megjelenésük szempontjából is fontos tulajdonságok és mint ilyenek, befolyásolják azt is, hogy például egy festményen hogyan és milyen formában jelennek meg.

A felhők osztályozása

Anyaguk szerint vannak:

  • vízfelhők

Ezek sűrűbbek és sötétek, jellemző sajátosságuk a bennük lévő vízcseppek nagysága és az adott térfogatban lévő száma. A cseppek sugara 0,005-0,05 mm között változhat, számuk pedig köbcentiméterenként száztól több ezerig is terjedhet.

  • jégfelhők

Ezek ritkás, finom szerkezetű, világos képződmények, a napfényt alig tompítják. A bennük lévő jégkristályok jóval nagyobbak, mint a vízfelhőben lévő cseppek, számuk pedig köbcentiméterenként mindössze egy.

  • vegyes halmazállapotú felhők

Ezekben a vízcseppek, túlhűlt cseppek, jégkristályok és amorf jég található. A vegyes halmazállapotú felhők mindig sötétek, sűrűek, a cseppek és a kristályok száma pedig a fejlődési fázistól függ.

Magasság szerinti osztályozás

Magasság tekintetében az alábbi négy csoportra oszthatjuk a felhőket:

  • Magas szintű felhők (6–13 km)
  • Közepes szintű felhők (2–6 km)
  • Alacsony szintű felhők (talajfelszín és 2 km között)
  • Függőleges felépítésű felhők, amelyeknek alapja 2 km alatti, teteje pedig 10–12 km-en is lehet.

A felhők anyaga és magassága között szoros kapcsolat van. A magas szintű felhők jégkristályokból állnak, a középszintűek általában jégkristályokból és túlhűlt vízcseppekből, az alacsony szintűek döntően vízcseppekből állnak.

Az igazán különleges látványt nyújtó éjszakai világító felhők (vagy más néven poláris mezoszférikus felhők) a legnagyobb magasságban megfigyelt felhők, amelyek mintegy 76 és 85 kilométeres magasságban helyezkedtek el.

Alak szerinti osztályozás

A felhők alakja az őket létrehozó fizikai folyamatoktól függ. A lassú lehűlés rétegfelhőket eredményez, a gyors felszálló mozgás gomolyfelhőket hoz létre. Három fő felhőformát különböztetünk meg:

  • a réteges jellegű felhők vízszintes kiterjedése a függőleges kiterjedéshez képest nagy
  • a gomolyos jellegű felhők függőleges kiterjedése a vízszinteshez képest nagy
  • a vastag rétegek kiterjedése mindkét irányban nagy

 

A felhők festése

Ami biztos, hogy fehér és kék akrilfestékre szükségünk lesz a felhők festéséhez és persze még sok másra is, amelyet a Kreatívliget Élményfestő Stúdióban bárki megtanulhat. Válassz az aktuális kínálatból egy olyan képet, amelyen felhők is vannak és gyere el hozzánk festeni. A weboldalon a Helyszíni élményfestések menüpontban találod meg a közeljövőben megrendezésre kerülő élményfestés alkalmakat, ahol biztosan találsz kedvedre valót.

Blog

Élményfestés – Tenger

Mit nevezünk tengernek? Földünk valamivel több mint kétharmad részét tengerek és óceánok borítják. A tenger (vagy óceán) egy nagy kiterjedésű sós víztömeg, amely lehet peremtenger, beltenger, vagy egy nagy sósvízű tó, valamelyik kontinens belsejében. A peremtenger olyan típusa a sós vizeknek, amelyet a vízáramlatok valamelyik óceánhoz kapcsolnak. A beltenger csak vékonyabb csatornákon érintkezik az óceánnal. A tengerek meghatározása a felsorolt meghatározások ellenére nem egyértelmű, ezért több tenger, illetve tó besorolása vitatott. Hétköznapi értelemben tengernek nevezhetjük például az óceánt is a sós vize és a beláthatatlan távolságai miatt. Gyakran tenger megnevezést kapnak sós-, vagy akár édesvizű tavak is, illetve az is előfordul, hogy a széles körben tengernek tekintett vizeket mások tónak tartanak. A Kaszpi-tengert például nevezik Kaszpi-tónak is, az Aral-tavat pedig Aral-tengernek is, a jóval kisebb Holt-tengert viszont egyáltalán nem szokták tónak nevezni.   A tengerek illata A legtöbb embernek a nyaralás, a vízpart romantikája, a hajózás és csupa kellemes emlék jut eszébe, ha megérzi a tengerillatot. Főleg így van ez, ha az év nagy részében teljesen más körülmények között tölti az idejét, például egy nagyváros kellős közepén. De mi is az a sós, de egyébként nehezen körülírható és meghatározható illat, amelyet akkor érzünk, ha a tengerparton üldögélve beleszippantunk a levegőbe?

Olvass tovább »

Élményfestés – Lótuszvirág

A KreatívLiget Élményfestő Stúdióban elkészíthető Buddha képeken is jellegzetes motívum a lótuszvirág. Ismerjük meg együtt ennek a csodaszép növénynek a szimbolikus jelentését és a különböző vallásokban betöltött szerepét!   A különleges lótuszvirág A lótuszok vízi–mocsári növények. Nagy méretű leveleik a víz felszíne fölé emelkednek, pajzs alakúak, szélük ép, felületük erősen viaszos, erezetük pedig villás. A lótuszvirág az iszapig lenyúló gyökerei segítségével minden éjszaka belemerül a vízbe, a következő reggelen pedig újra kivirágzik. Minden nap megcsodálhatjuk a gyönyörű virágait, aztán este újra a sötét vízfenéken tér nyugovóra. A szirmok viaszos védőrétegének köszönhetően szépsége soha nem változik. Így amikor minden reggelente kivirágzik, ugyanolyan szép lesz, mint ahogy azt az előző nap is láthattuk. A lótusz a vízbe merüléssel majd az ezt követő újjászületési képességével igencsak meglepte az embereket. Nem csoda, hogy máshogy magyarázni nem tudták a létezését így már az ókortól fogva a vallási szimbolikához kapcsolták.   A lótuszvirág a kultúrában és a vallásban A lótuszvirágot számos különböző kultúrában, illetve legfőképpen a keleti vallásokban a tisztaság, a megvilágosodás, a szellemi megújulás és az újjászületés szimbólumaként tartják számon. A tulajdonságai alapján elmondható róla, hogy az iszapos környezet ellenére is képes csodálatosan szép virágokat produkálni és tisztának maradni, mint akár egy tiszta lelkű ember.

Olvass tovább »

Az örök festmény téma – Párizs

Az európai kontinens egyik legnépszerűbb városa Párizs, és nemcsak idegenforgalmi szempontból, hanem jellemző részleteivel ábrázolt képzőművészeti témaként is. Ez az a hely, ahol már hosszú évszázadok óta otthonra találhatnak szinte bármilyen művészeti ág művelői, legyenek akár írók, költők, festők, szobrászok vagy valamely színházi szakma képviselői. Nincs ez másként a XXI. században sem. Párizs mindenkit megihlet és magával ragad.   Párizs, mint festészeti téma Franciaország fővárosába a XIX. század elejétől áramlottak a festők és más művészek. Fénykorát az 1870-es évektől az első világháború kitöréséig élhette meg, ez volt a boldog békeidők (Belle-Époque) névvel illetett kor. Ebben az időszakban a Montmartre negyedben élt többek között Claude Monet, Henri Toulouse-Lautrec, Pierre-Auguste Renoir, Vincent van Gogh, Pablo Picasso, Maurice Utrillo, Salvador Dalí és Munkácsy Mihály is. A készülő festményekhez jó „alapanyagot” szolgáltatott a város és a benne élő emberek. A hangulatok és a színek buja kavalkádja Párizs, a táncosnők és a mulatók világa. A bohém életet élő művészek és modelljeik világa, akik az önmegsemmisítő életmódjuk ellenére végül maradandót alkottak, ezzel megmutatva a saját korukat az utókornak.   Párizs épületei festményeken A festményen legtöbbször megörökített párizsi építmény természetesen az Eiffel-torony, ilyen témájú képet a KreatívLiget Élményfestő Stúdióban is készíthetsz, többféle változatban. Keresd az aktuális lehetőségeket

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü