Műalkotások, amelyeket megrongáltak

Annak idején nagy visszhangot kapott az a hír, hogy egy női parókát viselő, kerekesszékes férfi egy tortát vágott a Mona Lisát védő üvegfalra. Az üvegfal nem véletlenül volt már Leonardo da Vinci egyik fő műve előtt a párizsi Louvre-ban, mert nem ez volt az első olyan eset, amikor rongálási kísérlet áldozata volt a szelíd mosolyú hölgy képmása.

De nem csak ez a műtárgy vált célpontjává egy-egy elborult elmének, hanem számos más világhírű alkotás is. Három konkrét esetről írtunk ebben a bejegyzésben.

 

A Mona Lisa, mint vonzó célpont a vandálok számára

A tortás eseten kívül már négyszer próbálták megrongálni Leonardo csodás festményét. A legelső alkalommal, 1956-ban a festmény alsó részét savval locsolta le valaki. Ekkoriban a festmény még a franciaországi Montauban múzeumban volt kiállítva. Ugyanezen év decemberében pedig egy bolíviai vandál dobta meg kővel a festményt, ekkor Mona Lisa bal könyökén található festékréteg rongálódott meg. A festmény ezután restaurálásra szorult.

Közel húsz évvel később, 1974 áprilisában a Mona Lisa a tokiói Nemzeti Múzeumban volt megtekinthető. Egy mozgássérült nő rendkívül elégedetlen volt a Tokiói Nemzeti Múzeummal, azon paprikázta fel magát, hogy szerinte nem fordítottak kellő figyelmet a mozgáskorlátozottakra. Dühét a festményen vezette le, mégpedig úgy, hogy vörös festékkel fújta le az alkotást védő üvegvitrint.

Végül 2009 augusztusában a Mona Lisa visszajutott a párizsi Lourve-ba, de ezzel nem értek véget megpróbáltatásai. Miután ugyanis elutasították a francia állampolgárságát, egy mérges orosz nő bögrével dobta meg a festményt védő golyóálló üvegvitrint. Szerencsére az alkotás akkor sem sérült meg.

 

Michelangelo Pietája geológus kalapács áldozata lett

Michelangelo 1498-1499 között készült, Pieta nevet viselő szobra több támadást szenvedett már el a hosszú évek alatt. De ha van egy, amire igazán felkapjuk a fejünket, az az 1972-es eset, melynek magyar vonatkozása is van.  Ugyanis egy Ausztráliában élő magyar geológus, Tóth László kalapáccsal támadt rá a felbecsülhetetlen értékű alkotásra, miközben ezt ordította:

“Én vagyok Jézus Krisztus, feltámadtam a halálból!”

A Mária ölében fekvő halott Jézus szobra a vatikáni Szent Péter Bazilika egyik fő ékessége. Amikor az alkotást a geológus elkezdte szétverni, a törött darabok közül – amelyek között Mária orra, könyöke és szempillája is szerepelt –  sokat zsebre tettek a teremben tartózkodók, de később azért volt olyan is, aki levélben visszaküldte a Vatikánnak.

A szobrot ezután Mária hátáról származó anyagból pótolták ki, és azóta – a Mona Lisához hasonlóan – a Pietát is golyóálló üvegvitrin védi.

 

A biztonsági őr esete a drága festménnyel

Ez akár egy regény címe is lehetne, de a valóság nem ennyire izgalmas és nem túl rafinált a főszereplő sem. Egy értékes avantgárd festményt rongált meg az épp szolgálatban lévő és valószínűleg unatkozó biztonsági őr, aki legelső munkanapján úgy múlatta az időt, hogy szemeket rajzolt egy impresszionista festmény arctalan figuráira. Anna Leporszkaja Három alak című műve 1932 és 1934 között készült, és 75 millió rubelre (kb. 450 millió forint) biztosították. A festményt egy absztrakt művészeti kiállítás során állították ki a Borisz Jelcin Elnöki Központban 2021-ben, Jekatyerinburgban, amikor az őr úgy gondolta, hogy golyóstollal befejezi a műalkotást. A vandalizmust 2 látogató vette észre, ők jelezték a galéria alkalmazottainak a kárt.

A múzeum restaurátorai 250 000 rubelre (1,5 millió forint) becsülték az okozott kár helyrehozásának restaurálási költségét. A tettesre pénzbírságot és három hónapig terjedő börtönbüntetést szabtak ki. Vélhetően a börtön falát nem díszítik festmények, de azért reméljük talál magának szórakoztató elfoglaltságot az elkövető.

 

Ha unatkozol, esetleg valami miatt dühös vagy, van megfelelőbb módja annak, hogy elfoglald magad, vagy lenyugtasd felkorbácsolt érzelmeidet. Az élményfestés feltölt, relaxál, flow-élményt adhat, miközben az alkotó, kreatív éned is szóhoz juthat végre. Gyere el hozzánk egy helyszíni élményfestő alkalomra! Profi instruktoraink segítenek neked, hogy garantált sikerélménnyel és egy szép festménnyel gazdagodva fejezd be a napot.

Blog

A házi kedvencek festője – Henriette Ronner-Knip

A viktoriánus korban, Angliában nagy becsben tartották házi kedvenceiket. A kor felfogása szerint a gyermekeket felelősségre nevelték, amelynek egyik módja az volt, hogy egy háziállatról kellett gondoskodniuk. A kisállat tartás nem csak a jómódúak kiváltsága volt, hanem minden társadalmi réteg élvezte a házi kedvencek nyújtotta örömöket. Ebben a korban egy nagyszerű holland művésznő, Henriette Ronner-Knip észrevette a piaci rést, és a jómódúak állatainak megfestéséből tartotta el népes családját.   Szinte az anyatejjel szívta magába a művészetet Henriette Ronner-Knip 1821-ben Amszterdamban született, művészcsaládban. Az első ecsetvonásokat édesapjától, Josephus Augustus Kniptől tanulta el. Nagyapja, Nicolas Frederick Knip szintén művész volt, akárcsak édesanyja, Pauline Rifer de Courcelles, akinek legkedveltebb témái a madarak voltak.  Ő az édesapja első felesége volt, de mire Henrietta megszületett, apja már szeretőjével, Cornelia van Leeuwennel élt. Mivel a kislány főként apjánál tartózkodott, Corneliát általában Henriette anyjaként tartják számon.   Kamaszként nagy felelősség hárult rá Henriette nem igazán részesült rendszeres oktatásban, mivel apja munkája miatt a család gyakran költözött. Josephus ugyanis művészetet oktatott ott, ahol épp állást kínáltak neki. Azonban 1823-ban apja az egyik szemére megvakult, 1832-re pedig teljesen elveszítette a látását. Így történt, hogy 1835-ben, 14 évesen Henriette lett a felelős a család pénzügyeiért és egyéb jogi kötelezettségeiért is.

Olvass tovább »

Az újévi fogadalmak nyomában

Az utóbbi 2 évben a világjárvány miatt rendkívül sok kihívással kellett szembenéznünk. Számos családban kellett egy szempillantás alatt lehetőséget teremteni az otthoni munkavégzésre és a gyerekek otthoni tanulására. Jó előre megtervezett, régi álmokat megvalósító utazásokat, programokat kellett bizonytalan ideig elhalasztani, esetleg végleg lemondani. Kevesebbet találkozhattunk a tágabb családunkkal, szeretteinkkel és sajnos túl sokan éltek át tragikus veszteséget a járvány miatt. Ezekben a példákban -mely csak a jéghegy csúcsa- egy közös van: a kontroll elvesztése. Senki se szereti, ha kihúzzák a lába alól a talajt. Már egy egészen kicsi gyereknél is megfigyelhető, mennyire fontos számára, hogy döntéseket hozhasson és annak valós következményei legyenek. Éppen ezért az újévi fogadalmaink azt az érzést erősíthetik bennünk -amennyiben betartható fogadalmat teszünk-, hogy urai vagyunk életünknek, vagy legalábbis egy kis szeletének. Ez okból fontos a jó célmeghatározás a következő évünket illetően.   A legnépszerűbb újévi fogadalmak Az újévi fogadalmaknak több ezer éves hagyománya van. Kezdetben az isteneket ünnepelték, az emberek különböző esküket tettek, vagy megajándékozták egymást és áldásokat kívántak barátaiknak. Az idő múlásával ez a szokás átalakult, hiszen  napjainkban leginkább nagy elhatározásokat teszünk – és jó esetben tartjuk is azokat. Aki újévi fogadalmat tesz, azt érzi, valamit változtatnia kellene az életén. A karácsonyi szünet, leállás jó

Olvass tovább »

Élményfestés – Arannyal és más különleges anyagokkal

Festeni már önmagában is nagy élmény, de vannak eszközeink, amelyek további értéket adnak ehhez az nagyszerű kikapcsolódási formához. Azon kívül, hogy sokféle festményből válogathatsz nálunk, amelyeket megfesthetsz a foglalkozásainkon, időről időre beiktatunk az eseménynaptárba olyan alkalmakat is, amikor a sima akrilfestéken kívül más anyagokat is kipróbálhatsz.   Valódi homok a festményen Egy tengerparti hangulat megjelenítése a vásznon mindig különleges élmény. Visszaidézi kedves emlékeinket egy-egy elmúlt nyaralásról és készítése közben már hangolódhatunk a következőre. Ha valódi homokot használunk az akrilfesték mellett, akkor a festményünk szinte megelevenedik, a fókusz áthelyeződik és egy ilyen anyag segítségével bevonjuk a harmadik dimenziót is az ábrázolásba. Kísérletező kedvűek tovább fokozhatják a hatást azzal, hogy a nyaralásról hazahozott kagylókat és csigákat a megfestett képre szépen megkomponálva helyezik, ezzel is emléket állítva a nyári élményeknek.   Arannyal festés Gustav Klimt a szecessziós festészet nagy alakja alkalmazta előszeretettel a képein az arannyal festést. A legszebb színű nemesfémmel való kapcsolata egészen a gyerekkoráig nyúlik vissza, az édesapja ugyanis aranyművesként dolgozott. Ahhoz, hogy tökéletesítse az arany használatának festményeken történő technikáját Klimt Olaszországba, Ravennába és Velencébe utazott, hogy bizánci művészek munkáját tanulmányozza. A csók című híres alkotásához nem csak aranyfestéket, hanem valódi laparanyat is használt, ezzel téve még hatásosabbá az árnyalatot. Ez

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü