Híres virágos festmények

Virágokat festeni és rajzolni egészen hamar „megtanulunk”. Kisgyermekként az egyik első olyan motívum, amelyet szerepeltetni tudunk a saját műveinken. A népi művészeti ágaknál is sokféle módon előfordulnak a virágok, legyen az akár díszítőfestés egy tárgyon, egy hímzés a ruházaton vagy valamilyen lakástextilen.

A virágok sokfélesége a természetben lenyűgöző. A betöltött szerepükön kívül mint látvány és mint ihletadó „alapanyag” a legszebb festményekhez egyaránt fontosak. Minden kornak és stílusnak megvoltak a maga virágcsendéletei vagy más olyan alkotásai, amelyeken valamilyen formában megjelennek a virágok. Ezek közül a nagyszerű művek közül választottunk ki most néhányat. A cikkben szereplő festmények talán a leghíresebbek, de mindenképp egytől egyig figyelemre méltóak még akkor is, ha valakinek esetleg nem tetszenek.

 

Claude Monet – Vízililiomok (Tavirózsák)

Tulajdonképpen nem is egy képről van szó, hanem egy teljes sorozatról, amelyek Monet leghíresebb képei közé tartoznak. Összesen mintegy 250 festményt készített erről a csodás témáról.

Kevesen tudják, hogy Monet szenvedélyes kertész volt. Amikor aztán a sikeres festményeladások lehetővé tették a számára anyagilag, vásárolt egy telket, amin egy tó is volt, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy gyönyörű kertet varázsoljon belőle. Ez a tó és kert lett később festményeinek fő témája is. Élete utolsó 30 évében a saját kertje lett a fő művészi témája, itt festette a vízililiomokról szóló sorozatát is.

Monet tavirózsás festményei megtalálhatók a világ legtöbb híres múzeumában, így többek között a párizsi Marmottan Monet múzeumban, a New York-i Metropolitan-ben, a chicagói Art Institute of Chicago-ban, a Saint Louis Art Museum-ban, a Carnegie Museum of Art-ban, vagy a Portland Art Museum-ban.

 

Vincent van Gogh – Napraforgók

Az önarcképei mellett talán a napraforgós festmények azok, amelyet a legtöbben ismernek, bár azt talán kevesen tudják, hogy összesen hét képet festett van Gogh ezekről a különleges hangulatú virágokról. A festmények sikerét jól mutatja, hogy számtalan hamisítvány és másolat készült róluk, az eredeti alkotások pedig rekordárakat értek el a különböző művészeti aukciókon.

 

Vincent van Gogh – Mandulavirágzás (Virágzó mandulafa)

Ez a festmény Vincent van Gogh életművének talán legfontosabb alkotása. Az képet 1890-ben, Saint Remy-ben festette, abban az időben, amikor öccsének fia született, akinek ő lett a keresztapja, és akinek ajándékul szánta a festményt. A súlyosan beteg festő életének utolsó tavaszán alkotta ezt a végtelenül energikus és mégis annyi törékeny szépséget és mulandó értéket bemutató festményt.

Drámai az ellentét a vastagon felhordott olajfesték textúrája és az ábrázolt virágbimbók, apró levelek finomsága között. A kép kivágása és az ábrázolt fa síkszerű megjelenése miatt ezt a képet van Gogh japán művészet által leginkább inspirált festményének tartják. Itt mutatkozik meg a legtisztábban a japán fametszetek hatása. Ez a kép egy tökéletes példája a japán művészet értékeinek az európai festészetbe történő átszűrésére.

 

Szinyei Merse Pál – Pipacsos mező

Szinyei 1895-ben kezdett pipacsos tájképeket festeni, amelyekkel tulajdonképpen az ifjú korában már elkezdett színtanulmányokat folytathatta. A francia impresszionisták közül főként Monetnek tűnt fel az, ami a magyar festőnek is, hogy az élénk színű pipacsok és a mezők piros-zöld kontrasztja fantasztikus vibrálást eredményez élőben megtekintve és egy festményen is. Az 1902-ben Jernyén, a családi birtokon festett pipacsos kép a legkiforrottabb az összes változat közül és ez a festmény adja vissza legmeggyőzőbben a magyar táj nyári látványát.

 

Rippl-Rónai József – Cyniák fehér vázában

Ez a kép azért került be a leghíresebb virágos festmények közé, mert 2018-ban a Virág Judit Galéria karácsonyi aukcióján ez volt a legdrágábban eladott kép. A licit már eleve magasról, 90 millió forintról indult, majd végül 170 millió forintért kelt el Rippl-Rónai életének egyik főműve. Az 1910 körül készült festmény színeinek intenzitását és hatását olyan francia nagymesterek műveihez hasonlítják, mint Henri Matisse vagy André Derain.

 

Paul Gauguin – Virágcsokor

Gauguin-t elsősorban a tahiti nőkről festett képei miatt ismerik sokan és talán kevesebben tudják, hogy az egzotikus témákat megelőzően meglehetősen kommersznek mondható virágcsendéleteket is festett.

Merész kísérletezései a színekkel végül oda vezettek, hogy kialakult egy teljesen egyéni stílusú festészet, ami csak őt jellemzi. Nem csak festményeket, hanem fametszeteket is készített.

 

Jan Brueghel – Virágok favázában

Virágos Brueghelként is emlegetik a flamand származású festőt. Ezt a nevet az aprólékosan kidolgozott virágcsendéletei miatt kapta, amelyek korának egyik legkedveltebb művészévé avatták őt.

Édesapja és fia is festőként dolgozott, ők így hárman alapozták meg a Brueghel család hírnevét a festőművészet területén.

 

Alfons Mucha – teljes életmű

Mucha teljes életművét a híres virágos festmények közé sorolhatjuk. Olyan bámulatosan kifejező a művészete, amely leginkább a szecesszióra jellemző stilizált növényi motívumokkal, kígyózó indákkal, buja és szépséges nőalakokkal éri el a nézőre gyakorolt hatást.

 

Keresd a számodra kedves színvilágú virágos festményeket a KreatívLiget Élményfestő Stúdió kínálatában, a helyszíni élményfestések menüpontban.

Blog

Élményfestés – Fluid art technika

Egy kép akkor is tud gondolkodásra sarkallni minket embereket vagy emlékeket, érzelmeket előhívni bennünk, ha nonfiguratív. A KreatívLiget Élményfestő Stúdió kínálatában eddig csak megadott képek újrafestése volt elérhető. A közelmúltban azonban bővítettük a választékunkat a folyatásos technikával, ahol garantáltan nem születik két egyforma kép. A végeredmény mindenkinél különböző lesz és a képre tekintve mindenkiben más asszociációkat fog ébreszteni. Ha eljössz a foglalkozásunkra, akkor megismerkedhetsz a fluid art, azaz a „folyékony művészet” varázslatos világával!   Mit jelent a fluid art technika? A fluid art egyfajta absztrakt festészeti technika. Akril festéket vegyítünk speciális hígítóval, ettől a festék folyóssá válik, de a konzisztenciáját megőrzi. Ez azt jelenti, hogy ez a speciális folyadék úgy hígítja a festéket, hogy annak színe és fedőképessége szinte változatlan marad. Ezentúl kondicionálja is a festéket, így kevésbé valószínű, hogy a száradás során a festményen repedések keletkeznek. A kép teljes száradás után teljesen vízálló lesz.   Hogyan készül egy fluid art kép? A festéket nem ecsettel visszük fel a vászonra, hanem folyatjuk, így a különböző színű festékek gyönyörű színátmeneteket képezve keverednek össze.  Egy-egy keverékbe olajat is csepegtetünk, ettől nagyon érdekes cellás és hálós elemeket lehet képezni az alkotásban. A kiöntött festékben több rétegben vannak a színek, az olaj pedig –

Olvass tovább »

Élményfestés – Vízesés

A víz egy nagyon különleges anyag festészeti szempontból is. Egyrészt áttetsző és átengedi magán a fénysugarak egy részét, másrészt viszont különleges módon visszatükrözi mindazt, ami a környezetében van. Egy vízesés megfestése pedig végképp nem könnyű feladat, hiszen a gyorsan és hirtelen lezubogó víz legkevésbé sem átlátszó vagy áttetsző. Inkább habos, tajtékos és színe fehéres vagy barnás is lehet, attól függően, hogy milyen anyagokat sodor és hordoz magával.   A víz felülete A felülete lehet olyan sima, mint a tükör, de fodrozódhat is. Ez a jelenség olyankor látható, ha épp hozzáér valami, vagy ha beledobunk egy kavicsot, esetleg végigsiklik rajta egy csónak. A szél vagy szellő hullámokat kelt a vízen, amelyek lehetnek alig érzékelhetők, enyhén fodrosak, kicsit habos széllel, a viharos erejű légmozgás pedig már óriási hullámokat korbácsol. Ezek a természeti hatások úgy megváltoztatják a víz nyugodt felületét, hogy nyoma sem marad a korábbi színeknek és hangulatnak. A magyar nyelvben csodálatos és egyben beszédes kifejezéseink vannak a vadul hullámzó víz leírására. Ilyen például, amikor azt mondjuk, hogy tajtékzik a tenger.   A víz színe A vízfelület messzebbről nézve egy (vagy néha több) jól meghatározható színben pompázik, amely szín ráadásul elég sok mindentől függhet. Meghatározó lehet az ég aktuális színe, a víz

Olvass tovább »

Élményfestés – A Hold

Az éjszakai égbolt legfeltűnőbb jelensége a Hold, amely egy égitest, Földünk állandó kísérője és mint ilyen, számtalan zeneművet, képzőművészeti alkotást és szépirodalmat ihletett. Kötött keringése miatt mindig ugyanaz az oldala fordul a Föld felé, amelyet így alaposan meg tudtak figyelni a tudósok, a csillagászok és az érdeklődő amatőrök is az emberiség története folyamán, egészen a civilizációk kialakulásának a kezdetétől.   A Hold az egyetemes kultúrában és a vallásokban Földünk égi kísérője az emberiség története során folyamatosan fontos szerepet töltött be a különböző kultúrákban. A korai időkben istenségként tisztelték. A Hold ciklusa lett az alapja az ókorban keletkezett legtöbb naptárnak és az ezekben szereplő ünnepnek. Az ókorban élt emberek a Holdat a halál és újjászületés, a termékenység és teremtés istenének és jelképének tartották. A legkorábbi időkben az ember a természeti jelenségeket természetfeletti erők érzékszervekkel is felfogható megnyilvánulásának tekintette, és ezzel együtt istenként tisztelte. Így a legfőbb égitest, a Nap mellett a Hold is istenséggé vált és szervesen beépült az ókorban létező többistenhívő kultúrákba is. A nyugati kultúra első holdistene a görög hitvilágból ismert Szeléné istennője volt. A Hold keringési idejének és a nők menstruációs ciklusának hasonlósága miatt az ókori kultúrákban nőneműként képzelték el a Holdat, az ikertestvérének tartott Napot pedig férfiként

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü