A távol-keleti festészet

Amikor a távol-keleti művészetekre és azon belül is a festészetről szeretnénk írni, akkor nincs könnyű dolgunk, hiszen annyira szerteágazó és sokféle, valamint korokon átívelő témáról van szó, hogy nehéz egy bejegyzésben jól bemutatni minden részletét és jellemzőjét. Mi most ezt mégis megkíséreljük, tartsatok velünk egy képzeletbeli utazásra a Távol-Keletre és az ott elterjedt festészeti stílusok világába!

 

A kínai festészet

A hagyományos kínai festészet a felhasznált anyagokat és az alkalmazott technikákat tekintve is teljesen eltér az európai festészettől, ráadásul az ábrázolási mód, valamint a hozzá kapcsolódó szemlélet és filozófia pedig alapjaiban más, mint amit a saját kontinensünkön a festészeti stílusok alakulásánál láthattunk.

A kínai festészet fontos és elsődleges témája a természet és az ember alakította táj, tehát a természetes erdők, mezők, tavak ugyanúgy, mint a sajátos kialakítású, hagyományos kínai kert. Ez utóbbi megtervezése és kialakítása szintén művészeti ággá fejlődött az évszázadok alatt, párhuzamosan a kertek festményeken való ábrázolásával.

Jellemző, hogy a kínai festők nem törekedtek arra, hogy a képeiken ábrázolt téma plasztikus legyen és nem alkalmazták a perspektíva-ábrázolás különböző módozatait sem. Az általuk készített festmények síkszerűek, a látvány elsősorban az erőteljes és dekoratív színek használatának köszönhető, amelyeket tempera jellegű festék formájában mindig ecsettel visznek fel a hordozófelületre, amely lehet papír vagy selyem, de előfordulnak közvetlenül falfelületre festett képek is.

A kínai festészet kezdeteit az időszámításunk előtti századokba helyezik az ezzel a témával foglalkozó kutatók, véleményüket korabeli feljegyzésekre alapozva, mert abból a korból egyszerűen nem maradt fenn semmilyen értékelhető lelet, amit meg tudtak volna vizsgálni.

Az i.sz. V. századtól maradtak fenn az első olyan kínai festmények, amelyeket már nem csak korabeli szöveges leírások vagy későbbi másolatok alapján ismerhetünk, hanem ténylegesen létezők a mai napig is. Ilyenek például a Tunhuang barlangtemplomok falfestményei, amelyek abban az időben készülhettek, amikor a buddhista misszionáriusok térítő tevékenysége nyomán Kína teljes területén elterjedt ez a vallás, sőt az uralkodó dinasztiák ráérezve a változásra, államvallássá emelték a buddhizmust. Ez a döntés a kínai festészet fejlődésére is kedvező hatást gyakorolt, a kezdetekben meglévő erős indiai hatást egyre inkább felváltotta egy új stílus, amelyben már a kínai festészeti sajátosságok egyértelműen felismerhetők.

A kínai festészet aranykorát a VII. századtól számítják, ebben az időszakban fokozatosan elvált egymástól a vallásos témájú és portréképek festészete és a tájfestészet, az ún. zsánerképek készítése. Míg az előbbit festő mesterek készítették, az utóbbi sokkal inkább vált az írástudó hivatalnokok kifejezésmódjává. Az írástudók nem csak egyszerűen betűket írtak, hanem megtanulták az ecsetkezelés olyan magas fokát, hogy képesek legyenek kis méretű képeket festeni.

A festészeti technikák sokat tökéletesedtek és finomodtak aztán az évszázadok alatt a mesterek keze alatt, de a megfestett témák nem sokat változtak a kezdetek óta. Elsődlegesen tájakat, madarakat, virágokat, hajókat és hegyeket jelenítettek meg, illetve néhány képen emberek is láthatók, ahogy valamilyen tevékenységet elmélyülten űznek vagy éppen meditálnak egy fa alatt.

 

A kínai festészet filozófiája és jelentősége

A kínai alkotások az alkalmazott festészet körébe sorolhatók, azt ábrázolják, amit a szemünk egyébként is befogad, a céljuk információk közvetítése és dekorációs, esztétikai jelentőségük van elsősorban. A kínai művészek gondolatai és érzelmei nem jelennek meg a festményeken. Ezek megmutatására sokkal inkább a filozofikus felhangokkal tűzdelt költészet volt hivatott.

A kínai festészet ugyanakkor sokkal több, mint távol-keleti egzotikum. A letisztult, egyszerű képek a XX. század művészeit is megihlették Európában és az Egyesült Államokban egyaránt. Előbbiben az impresszionisták, utóbbiban az absztrakt expresszionisták merítettek a kínai kalligráfia és festészet kincséből a saját alkotásaikhoz.

Érdemes ebből a szempontból vizsgálni és szemlélni Mark Rothko, Mark Tobey és a magyar Korniss Dezső munkásságát.

 

A koreai festészet

A koreai művészeteket korábban sokan csak a kínai művészet egyik provinciális változataként értékelték, miközben az erős és vitathatatlan befolyás ellenére elmondhatjuk, hogy valójában egyedi értékekkel és sajátos vonásokkal rendelkezik.

A koreai festészetben és egyéb művészeti ágakban is jellemző, hogy az indiai hatások keverednek a kor szellemiségének megfelelő kínai stílussal és ez az „elegy” lett végül a koreai művészetek alapja, a sajátos vonások alakítója.

 

A japán festészet

A távol-keleti művészetek ezen ágában is tetten érhető az erőteljes kínai hatás, de a japán festészeti stílus határozottan elválik tőle és felismerhető egyedi jellege alakult ki az évszázadok alatt fokozatosan.

A japán festészet kezdetei egészen az őskorba nyúlnak vissza, egyszerű, figuratív és nonfiguratív ábrázolások, növényi ornamentika és mindenféle geometriai formák már az akkori edényeken, illetve bronzharangokon is megjelentek.

Japánban is megerősödött a buddhizmus, mint vallási irányzat, ezzel párhuzamosan elterjedtek a vallásos témájú festmények, amelyek a szobrok mellett a templomok legfőbb díszítőelemeivé váltak. Ezekből az időkből fennmaradtak ugyan festmények, de ezek alkotóinak kiléte legtöbbször nem ismert.

A VIII-IX. századtól megjelent és általánosan jellemzővé vált a mandala a szerzetesi templomok falain.

A festmények nem csak a falra kerültek rá, hanem a tolóajtókra és a paravánokra is, a tekercsképek megjelenésével pedig papírra és selyemre dolgoztak a művészek.

Több festészeti stílus is alakult párhuzamosan, amelyek a színhasználatban, a témaválasztásban és az ecsetkezelésben is jelentősen eltértek egymástól.

A japán festészet évszázadokon átívelő fejlődése és alakulása napjainkban sem állt meg, gondoljunk csak a manga képregények vagy az animékre. Ezek amellett, hogy egy egészen jól felismerhető stílust képviselnek, alkotásra ösztönözhetik a fiatal generációt is, akik magukhoz közel állónak érezhetik azt.

Gyere el hozzánk Te is egy élményfestés alkalomra és fejleszd magadat és a tudásodat instruktoraink segítségével! A festhető képek közül az Események menüpontban tudod kiválasztani a Neked kedves festményt és jelentkezni az időpontok valamelyikére. Szeretettel várunk!

Blog

Eltűnt és megkerült festmények – Orsós Madonna

Jézus születésének ünnepéhez közeledve egy olyan híres képet mutatunk be, amely a kisgyermek Jézust ábrázolja édesanyjával, Máriával. A képet Leonardo da Vincinek munkájának tartják, bár abban nincs egyezség a művészettörténészek körében, hogy teljes egészében Leonardo keze munkája, vagy valamelyik tanítványa műve, melyben a festő is közreműködött. A kép az Orsós Madonna címet viseli és 2003-ban akasztotta le a falról két turistának álcázott tolvaj a skóciai Drumlaring -kastélyban.   A képet a francia udvarba szánták A 16. század eleji források alapján XII. Lajos francia király államtitkára, Florimond Robertet volt a festmény megrendelője. 1501. áprilisából fennmaradt levélben Fra Pietro megírta Isabella d’Estének, hogy Leonardo a francia király államtitkára számára festi az Orsós Madonnát. Jelenleg úgy tartják, hogy ez az eredeti mű elveszett, de Leonardo pár vázlata (például egy vörös krétás rajz a Windsor Kastélyban) és a képről készült több műhelymásolat megmaradt az utókornak. Leonardo a második firenzei korszakában  tanítványaival többször is lemásoltatta a képet. Az egyik feltételezhető másolat a skót Buccleuch-hercegek gyűjteményének értékes darabja már kétszáz éve, kivéve azt a  négy esztendőt, amíg a műkincstolvajok bitorolták. A friss kutatások alapján a skóciai festmény csak részben Leonardo saját kezű műve, részben tanítványainak munkája. A mester közreműködését bizonyítják az előrajzon megfigyelhető apróbb változtatások és

Olvass tovább »

Élményfestés – Pillangók

Különleges állatokról lesz szó ebben a bejegyzésben, amelyekről a szépségükhöz képest viszonylag kevés festmény készült. De erről majd később, nézzük először a velük kapcsolatos tényeket.   Tudnivalók a pillangókról A Földön mintegy 170ezer különböző lepkefaj él és ezek többsége éjszakai életre rendezkedett be. A nappali fajok száma csak mintegy 17ezer, a színes és igen látványos példányok mind közülük kerülnek ki. A pillangók mérete a mintázatukhoz hasonlóan meglehetősen változatos. A kifejlett példányok szárnyainak fesztávolsága néhány millimétertől egészen 25 centiméterig terjed, a fajta sajátosságaitól függően. A legnagyobb pillangó az Alexandria Királynője nevű fajta. Pápua Új-Guineában találhatjuk meg a példányait és a szárnyfesztávolságuk elérheti akár a 28 centimétert is. Testüket szőrök és pikkelyek borítják, ezt nevezzük hímpornak. A pikkelyekben találhatóak a különböző alakú kutikuláris képződmények. Ezekben a különböző pigmentek változatos színeket eredményeznek, a pikkelyek finom lemezes vagy rácsos szerkezete pedig formákat hoz létre. Ez a jelenség adja a pillangók változatos színeit. A pillangó fejlődése szakaszokra osztható. Az első szakaszban a megtermékenyült petéből előbújik a kis hernyó, majd a másodikban folyamatosan nő és többször vedlik is, hogy a teste egyenletesen tudjon növekedni, ha eléri a maximális méretét, a harmadik szakaszban bebábozódik. A bábállapot egy hetekig tartó nyugalmi állapot, miközben a belső test teljesen átalakul.

Olvass tovább »

Élményfestés – Világító festékkel

Festeni már önmagában is nagy élmény, de vannak eszközeink, amelyek további értéket adnak ehhez az nagyszerű kikapcsolódási formához. Azon kívül, hogy sokféle festményből lehet válogatni nálunk, amelyeket megfesthetők a foglalkozásainkon, időről időre beiktatunk az eseménynaptárba olyan alkalmakat is, amikor a már megszokott akrilfestéken kívül más anyagokat is kipróbálhatnak a résztvevők. Ilyen anyag például a világító festéknek is nevezett foszforeszkáló festék, amellyel igazán különleges hatásokat érhetünk el az elkészített festményen.   Foszforeszkáló festék Ha ilyen festéket is használunk az akrilfestéken kívül, akkor az elkészült kép nagyon látványos lesz, mert a felvitt foszforeszkáló festék nappali fényben feltöltődve sötétben világítani fog. Egészen különleges hatásokat érhetünk el ezzel a technikával. Nappal csak egy szép festménynek látszik az ezzel a technikával elkészített képed, aztán amikor leszáll az éj és sötét lesz a helyiségben, ahová elhelyezted, akkor a különleges festékkel dekorált részek világítani fognak. Használható a technika azon részek kiemelésére, amelyek egy éjszakai tájképen tényleg a legfényesebbek, ilyenek például a Hold és visszatükröződése mondjuk egy vízfelületen, a csillagok az égen vagy a messziről látszódó házak belső fényei, de játszhatunk azzal is, hogy váratlan helyekre viszünk fel foszforeszkáló festéket vagy készítünk egy feliratot a képre, amit ajándékba adunk és amit az ünnepelt csak esti fényviszonyok mellett fog

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü