Élményfestés – Szinyei Merse Pál

Szinyei Merse Pál Pipacsos mező

Ha csak annyit mondunk, hogy Majális vagy hogy a Lilaruhás nő, akkor bizonyára sok olvasónk egyből tudja, hogy melyik festményekről van szó és talán beugrik Szinyei Merse Pál neve is, akiről egy utcát Budapesten és az ott található gimnáziumot is elnevezték.

Festészeti stílusnak, irányzatnak vagy mozgalomnak Szinyei nem lett névadója és a legnépszerűbb képei is csak évtizedekkel az elkészülésük után lettek igazán elismertek, mégis elmondhatjuk róla, hogy a magyar XIX. századi festészet egyik legfontosabb alakja volt ő, az általa alkalmazott technika pedig az impresszionistákat megelőzve varázsolt pompázatos színeket, oldott körvonalakat és napfénytől sugárzó ragyogást a vászonra.

 

Szinyei életének története

Régi nemesi családból származott, mintegy 700 évre visszamenőleg ismert családfával. A XIX. századra nem számítottak különösebben vagyonosnak, de a fiatal Szinyeinek biztosan nem voltak anyagi gondjai. 1845. július 4-én született, a család harmadik gyermekeként, és őt követte még öt testvére, így összesen nyolcan nevelkedtek a jernyei családi kúriában.

Eperjesen egy katolikus iskolában, majd Nagyváradon tanult, ahol aztán érettségi vizsgát tett és megalkotta első képeit, azaz elkezdett festeni tanulni. 1864-től a müncheni Képzőművészeti Akadémián tanult, ahol az egyik mestere az akadémikus Karl von Piloty volt. Szinyei művészetére erősen hatott Gustave Courbet friss természetszemlélete, akit az 1869-ben megrendezésre került nemzetközi kiállítás alkalmával ismert meg, később pedig Arnold Böcklin tiszta, erőteljes színei érintették meg, amikor a svájci festő a műterem szomszédja lett.

Szinyeit az ember és a táj kapcsolata, a természetes valóságban rejlő szépségek örömtelisége és ennek a festészetben való ábrázolása foglalkoztatta leginkább. A természet szépségét és harmóniáját, az élet szeretetét megmutató művei (Anya gyermekével, Szerelmespár és a vázlat-szerű Hinta, valamint a Ruhaszárítás című képek) után, 1873-ban megalkotta élete fő művét, a magyar festészet kiemelkedő alkotását, a napjainkban a Magyar Nemzeti Galériában található Majálist. Ez a képe minden akadémiai kötöttségtől mentes ábrázolás, megelőzve ezzel korát és a francia impresszionisták törekvéseit.

A plein air festészet magyarországi megteremtője a francia kortársakkal egy időben fedezte fel a szabad levegő és a napfény egyszerre történő festői ábrázolásának lehetőségét, ezzel megteremtve a sajátos színvilágú, realista tájkép- és portréfestészetét.

1897-ben országgyűlési képviselővé választották, innentől pár évig ez a hivatás töltötte be a mindennapjait, de a birtokára visszavonulva nagyszerű műveket alkotott. 1901-ben egy müncheni kiállításon a Majális című képe aranyérmet nyert és ezzel egyidőben Szinyei a hazai művészeti- és közélet egyik vezető alakja lett. 1905-től haláláig az Országos Mintarajziskola és Rajztanár Képző Iskola (1908-tól Képzőművészeti Főiskola) igazgatója lett.

Az 1916-os és 17-es nyarait Fonyódon, a Balaton partján töltötte és ebben az időszakban még 9 képet festett, amelyek mind a magyar tengert vagy annak látképét örökítették meg.

1920. február 2-án hunyt el a családi birtokon, Jernyén.

 

Szinyei jelentősebb művei

 

  • Faun és Nimfa (1868)

Ahol látható: Magyar Nemzeti Galéria

A kép ötletadója valószínűleg Arnold Böcklin Pán a nádasban című 1857-es festménye lehetett, az azon ábrázolt sejtelmesen sötét nádas helyett Szinyei virágos, lombos erdőt festett a faunja hátteréül. A képen közel egy évig dolgozott és ez lett az első igazán nagyszabású festménye, amely közönség elé került, először 1868-ban, a Münchner Kunstverein tárlatán, ezután pedig egy nemzetközi kiállításon volt látható szintén Münchenben és később Bécsben, valamint Pesten is bemutatták.

  • Anya és gyermekei (1868-69)

Ahol látható: magántulajdonban van, New Yorkban

A festmény elkészülése után szinte azonnal elkelt, egy műkereskedő vette meg és állította ki galériájában, majd nemsokára továbbadta, így Amerikába került, ahol egy évszázadig nem lehetett pontosan tudni, hogy hol van. A Szinyei életművét kutató Anna nevű leszármazottja talált rá a XX. század végén.

  • Szerelmespár (1870)

Ahol látható: Magyar Nemzeti Galéria

A kép elkészülése után azonnal elkelt és Amerikába került, ahonnan csak évtizedekkel később került vissza Magyarországra, de sérülten. Azóta restaurálták és jelenleg is megtekinthető a Budai Várban.

  • Majális (1873)

Ahol látható: Magyar Nemzeti Galéria

A mai korban az egyik legismertebb magyar festmény, de a saját korában nem volt egyből átütő sikere. A képen Szinyei (hátat fordítva) és barátai láthatók, köztük sógornője, Probstner Mária. A szereplőket modellek alapján festette, a tájat emlékezetből.

  • Lilaruhás nő (1874)

Ahol látható: Magyar Nemzeti Galéria

Az első gyermekükkel várandós felesége ült modellt ehhez a képhez, de műteremben. Ezzel kapcsolatban kapta a legtöbb kritikát a festő, mert a műtermi fény-árnyék hatásokat felróták neki hibaként. Ennek ellenére nagy sikert aratott a képpel, a mai napig a legismertebb festménye.

  • Léghajó (1882)

Ahol látható: Magyar Nemzeti Galéria

A művész egyik legeredetibb, a konvencióktól leginkább mentes festményének közvetlen ihletője sógora 1878-as léggömbös utazása, amelynek Szinyei is tanúja lehetett.

A képet Te is elkészítheted, keresd az Események menüpontban!

  • A pacsirta (1882)

Ahol látható: Magyar Nemzeti Galéria

Nem fogadta túl jól a kritika és a laikus nézők sem, ennek ellenére kijelenthetjük, hogy Szinyei zsenialitása minden négyzetcentiméterben benne van. A képhez külön fűtanulmány is készült, amely arról tanúskodik, hogy a festő mennyire komolyan gondolta a természet pontos és valósághű ábrázolását.

  • Pipacsos mező (1896)

Ahol látható: Magyar Nemzeti Galéria

Szinyei 1895-től kezdett pipacsos tájképeket festeni. Valószínű, hogy mint az impresszionisták közül főként Monet-nak, a magyar festőnek is feltűnt, hogy az élénk piros színű pipacsokkal teletűzdelt zöld mezők kontrasztja fantasztikus vibrálást eredményez az azt szemlélőkben. A képet Te is elkészítheted, keresd az Események menüpontban!

 

Gyere el hozzánk Te is egy élményfestés alkalomra és fejleszd magadat és a tudásodat instruktoraink segítségével! A festhető képek közül az Események menüpontban tudod kiválasztani a Neked kedves festményt és jelentkezni az időpontok valamelyikére. Szeretettel várunk!

Blog

Festményvásárlás a KreatívLiget webáruházból

A tavalyi év (2020) számunkra is nagy részben arról szólt, hogy folyamatosan újraterveztük és alakítgattuk a KreatívLiget Élményfestő Stúdió életét, tevékenységét, foglalkozásait. Minden erőnkkel igyekeztünk a küldetésünket továbbra is teljesíteni a nehezített körülmények ellenére is. Ez a küldetés az élményfestés tevékenység népszerűsítése. Célunk a kreatív tevékenységek iránt érdeklődők meggyőzése arról, hogy a képességek fejleszthetők és gyakorlással tökéletesíthetők. Ehhez pedig tökéletes módszer a festmények készítése, akár másolása is. Hiába azonban minden törekvésünk, ha az aktuális szabályozás nem teszi lehetővé, hogy összegyűljünk. És nem teszi lehetővé azt sem, hogy csoportosan, egy légtérben hódolhassunk a közös szenvedélyünknek, az alkotásnak. Ez a felismerésünk felgyorsította azt a már amúgy is elindult folyamatot, amelyben végül elkészült a KreatívLiget Webshop. Mit tehet egy kreatív tevékenységekért rajongó ember, ha a külső körülmények következményeként nem lehet személyesen részt venni egy-egy élményfestés foglalkozáson? A nemrégiben elkészült Kreatívliget webáruházból mindenki meg tudja rendelni a számára kedves festmények alapanyagait és többféle lehetőség közül választhat, hogy azt milyen módon festi meg. Ezen felül többek kérésének eleget téve – a korábbi tapasztalatok alapján – a legnépszerűbbnek bizonyuló képek elkészült állapotban is megvásárolhatóak.   Festmények vásárlása Nincs időd minden képet megfesteni, mégis festményeink egyikével díszítenéd otthonod vagy lepnél meg valakit? Ez sem probléma, hiszen a

Olvass tovább »

Híres női festők – Lavinia Fontana

Lavinia Fontana azon ritka női reneszánsz festők közé tartozik, akinek ismerjük a munkásságát. Valójában ő volt az első nő, aki saját jogán sikeres festői karriert futott be, a királyi udvar, vagy az egyház különösebb támogatása nélkül. Ez tette Fontanát úttörővé a női festőművészek között, no meg az a tény, hogy a bolognai egyetemen diplomát szerzett és nőként női aktokat is festett.   A festés, mint családi vállalkozás  Lavinia 1552-ben született Bolognában, édesapja nagy tekintélyű festőművész volt, tőle tanulta az első ecsetvonásokat. Úgy tűnik, az apák művészi vénája előfeltétele volt annak, hogy egy tehetséges nő is kibontakozzon, hiszen csak így juthatott megfelelő képzéshez. Több ismert női reneszánsz festő is az apjától tanulta az alapokat, mint például Artemisia Gentileschi és Angelica Kauffmann is. Ugyanakkor Fontana sikere -mint ahogy az előbb említett két hölgyé is- magas színvonalú munkáján és tehetségén múlott, nem a családi kapcsolatain. Már 13 évesen ő lett a családfenntartó, olyan kiemelkedően festett kamaszként is.   Fontana, a portréfestés mestere Fontana leginkább portéiról ismert, amelyek jól szituált olasz nemeseket és méltóságokat ábrázolnak. A képek tanulsága szerint elsősorban bolognai nemes hölgyek voltak a legelkötelezettebb pártfogói, de olyan bolognai hátterű egyházi személyek, mint XIII. Gergely pápa is megbízója volt. Nem csak elhalmozták rendeléseikkel,

Olvass tovább »

Élményfestés, mint randevú

A magyar randevú szó a francia rendez-vous kifejezésből származik. Ez franciául azt jelenti, találkozás valakivel. Míg a franciák bármilyen találkára ezt a szót használják, addig mi csak a romantikus találkozókat nevezzük így. A legtöbb ember arról ábrándozik, hogy a randevúkon szövődött szerelemből házasság szülessen, de a szerelmi házasság “luxusa” viszonylag újkeletű dolog.   Egy kis randevú történelem A házasságkötések elsődleges célja több száz éven keresztül a társadalmi rang fenntartása és a családi vagyon megőrzése, gyarapítása volt. Azonban a 19-20. századfordulóra mindez megváltozott, a párkeresést érzelmek is irányíthatták, melyeknek addig nem jutott szerep.  A szerelem, mint a házasságkötés oka egyre elfogadottabbá vált, a felsőbb osztályok körébe is beszivárgott. A 19. század második felére a polgárság új párválasztási szokása az udvarlás lett, háttérbe szorítva az elrendezett házasságokat. Az udvarlás  időigényes volt, a polgári családok azonban nemcsak időt, de pénzt is szántak a hajadon leányok neveltetésére és öltözetére. Mindez azért volt fontos, hogy a zártkörű bálokon a lányok  műveltségükkel, kinézetükkel felkelthessék az érdeklődését  a potenciális kérőknek. Az felcsigázott udvarló ezt követően szülői jóváhagyás mellett többszöri látogatást tehetett a hölgy otthonában. Tehát az ismerkedés alatt a fiatal férfi és nő önszántukból lehettek egymás társaságában. A beszélgetések lehetőséget teremtettek arra, hogy felmérjék, mennyire lenne alkalmas

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü