A 7 leghíresebb női festmény

Egy bejegyzésben már írtunk a híres és kevésbé ismert női festőművészekről, most pedig jöjjenek azok a híres festmények, amelyek egy-egy nőt ábrázolnak és mint ilyen alkotások, legtöbbször olyan módon ismertek még a festészettel kapcsolatos témák iránt komolyabban érdeklődő emberek körében is, hogy kevesen vannak, akik az alkotó nevét is egyből társítani tudják az adott képhez.

A felsorolásban úgy szerepeltetjük a képeket, hogy az alkotó nevét a bejegyzés végén fogjuk felsorolni, így hátha lesz kedve az olvasóknak egy kis játékhoz, amely arra irányul, hogy megpróbálják segítség nélkül kitalálni, megtippelni vagy egyszerűen csak rutinosan felsorolni a női portrék alkotóit.

Különlegesen szép vagy igézően karakteres nőket minden festészeti korszakban festettek a művészek. Múzsák, szerelmek, családtagok, gazdag mecénások, híres személyek vagy egyszerű, pénzért dolgozó modellek voltak a képeken megjelenő hölgyek, akik esetében előfordul, hogy a nevüket és a személyazonosságukat sem ismerjük vagy legalábbis nem tudjuk azt 100%-os biztonsággal megmondani.

 

Vénusz születése (1485-1486)

A kép azt a pillanatot ábrázolja, amikor az istennő Ciprus szigetén, Paphosznál partot ér egy kagylón. Azért igazán jelentős mű, mert az antikvitás kora óta ez volt az első kép, amely teljes alakos aktot ábrázolt. A festményen Vénusz bal oldalán Zefír és Khlorisz látható, amint a kagylón álló istennőt fújják, a parton pedig Pomona várja őt egy köpennyel.

 

Hölgy hermelinnel (1489-1490)

A kép ismert még Hermelines hölgy címmel is, ami azért érdekes, mert egyes vélemények szerint az állat valójában egy vadászgörény, más vélemények azonban tagadják ezt.

A mű 1489-90 körül készült Milánóban, Ludovico Sforza (Ludovico il Moro) udvarában és a kutatások szerint a herceg kedvesét, Cecilia Gallerani-t ábrázolja. Különlegessége abban rejlik, hogy újítást jelentett az itáliai festészetben, hiszen egyike az első olajfestményeknek.

 

Mona Lisa (1503-1519)

A világ egyik leghíresebb festménye, amely a párizsi Louvre-ban van kiállítva. A mérete 77×53 cm, alapja nyárfából készült lemez.

Sokak szerint talán a festészet történetének legismertebb alkotása a világon. Ez köszönhető annak, hogy az megjelenített női arc gyakorlatilag már a közösségi emlékezet részének tekinthető, ismert az egész világon, másolják, fényképezik, karikatúrákat készítenek róla és ezerszámra sokszorosították.

Az a közel sem elhanyagolható kérdés, hogy pontosan ki van a képen, a mai napig nem teljes bizonyossággal megválaszolható.

A legtöbb bizonyíték arra utal, hogy a festőművész, Francesco del Giocondo selyemkereskedő feleségét, Lisa Gherardini-t festette le. Giorgio Vasari önéletrajzíró már 1550-ben megemlítette a hölgy nevét, a történészek viszont nem voltak biztosak a forrás hitelességében. 2005-ben a Heidelbergi Egyetem könyvtárának szakértői egy Cicero leveleit tartalmazó könyvre bukkantak, melynek margójára Agostino Vespucci 1503 októberében azt írta, hogy a festő éppen egy Lisa del Giocondo nevű nő portréján dolgozik.

 

Leány gyöngy fülbevalóval (1665 körül)

Másik nevén Turbános nő című festmény a klasszikus egyszerűség nagyszerű iskolapéldája, utánozhatatlan színei, finom szerkesztése miatt készítőjének egyik legegyszerűbbnek tűnő, leginkább letisztult, legérettebb alkotása és egyben a holland portréfestészet csúcsa. A képet szokás úgy is emlegetni, hogy Észak Mona Lisája.

Nem tisztázott, hogy a kép megrendelésre készült-e vagy sem, és amennyiben igen, akkor kinek a részére és pontosan kit ábrázol. Saját idejében, az 1600-as évek második felében még nem annyira számított a festményen szereplő lány kiléte. Lehetett akár a festő lánya vagy szomszédja, de akár a titkos szeretője is vagy egy idealizált kép, mint ahogyan a XXI. századi szemlélő számára az is. Abban a korban gyakori volt az úgynevezett “tronie” festészet, amely kifejező arcú alakokat vagy egzotikus kosztümbe öltözött szereplőket ábrázolt.

 

Lilaruhás nő (1874)

A Magyar Nemzeti Galéria legféltettebb kincsei közé tartozik, kis túlzással, de azért bátran mondhatjuk erre a festményre, hogy ez a magyar Mona Lisa. A festő a várandós feleségéről készítette műtermi körülmények között, de külső helyszínt ábrázolva a képen.

A festőről, aki ezt a csodás képet megfestette, már egy korábbi blogbejegyzésünkben részletesebben is írtunk, ha még nem olvastátok eddig, most pótolhatjátok.

 

Adele Bloch-Bauer (1907)

A képen szereplő különleges szépségű asszony annyira felkeltette a híres festő érdeklődését, hogy két képet is készített róla. Egyes vélekedések szerint talán hármat is, hiszen elképzelhető, hogy a Judit I. című kép modellje szintén ő volt.

A festményt a készítőjének bizánci mozaikok iránti rajongása inspirálta. A bécsi szecesszióban egyébként is jelentős szerepet kapott az arany, ezen a képen pedig szinte csak Adele arca nincs arannyal borítva. Az egész kép olyan ettől, mint egy ikon. Vannak szakértők, akik erotikus szimbólumokat vélnek felfedezni a képen, amelyek talán arra utalhatnak, hogy a festő és modellje között bensőséges kapcsolat volt.

A kép festőjéről írt bejegyzésünket megtalálhatjátok a blogon.

 

Marilyn Monroe (1962)

A művész egyik legismertebb alkotása Marilyn Monroe négy portréjából áll össze. A tragikus sorsú színésznőről a Niagara című filmjéhez készítettek egy fényképet, ezt használta fel a művész több alkotásához is.

A képen a hollywoodi filmsztár arca narancsszínű háttér előtt látható, Monroe arcbőre levendula színű, szemhéjait türkizkék festék árnyékolja, haja pedig sárga.

2013-ban a Phillips aukciós ház által rendezett árverésen a kép ára a licit végén 38,2 millió dollárnál állt meg és ennyiért vásárolta meg Larry Gagosian műkereskedő.

 

A képek készítői a fenti közlés sorrendjében: Sandro Botticelli, Leonardo da Vinci, Leonardo da Vinci, Jan Vermeer van Delft, Szinyei Merse Pál, Gustav Klimt, Andy Warhol

Keresd a női portrékat a KreatívLiget Élményfestő Stúdió festmény kínálatában, az Események menüpontban és gyere el hozzánk egy élményfestés alkalomra, elkészíteni a számodra leginkább kedves képet. Szeretettel várunk!

Blog

Kiállítás ajánló – Pierre-Auguste Renoir a Szépművészeti Múzeumban

Renoir – A festő és modelljei címmel nyílik új tárlat a Szépművészeti Múzeumban szeptember 22-én, a párizsi Musée d’Orsay-val és a Musée de l’Orangerie-vel együttműködésben. A kiállítás 2023. szeptember 22. és 2024. január 7. között látogatható majd. A kiállítás kurátorai: Cécile Girardeau, Kovács Anna Zsófia, Paul Perrin   Renoir művészete a fókuszban A francia impresszionista és posztimpresszionista korszak jelentős művészeit bemutató kiállítások után (Monet és barátai, 2003; Van Gogh Budapesten, 2006; Cézanne és a múlt, 2012; Cezanne-tól Malevicsig; 2021) a Szépművészeti Múzeum ebben az évben Renoir életművét helyezi fókuszba. A tárlat apropója, hogy 2019-ben a múzeum megvásárolta a mester Fekvő női akt (Gabrielle) című kései remekművét. A szeptember nyíló kiállításon korai portrékon keresztül bemutatva láthatjuk majd, hogyan változott Renoir megközelítése modelljei státuszától függően (impresszionista barátok és hivatalos megrendelők). A kiállítás a Párizsban és külvárosaiban divatos szabadidős tevékenységek iránti érdeklődését is feltérképezi, egyúttal alkalmat nyújtva arra is, hogy bemutassák, hogyan modernizálta Renoir a 18. századra jellemző fête galante, a „gáláns ünnepségek” témáját. A tárlaton a Fiatal lányok zongoránál című alkotásváltozatain figyelhetjük meg, hogyan ábrázolta Renoir modelljeit enteriőrben. Az otthon, az intimitás témáját a festő családportréin is felfedezhetjük. Számos, a kiállításon szereplő 1869 és 1919 között festett akton kísérhetjük figyelemmel Renoir törekvését

Olvass tovább »

Kiállítás ajánló – Vaszary János

Április 2-ig meghosszabbították a magyar képzőművészet egyik jelentős mesterének, a rendkívül változatos stílusokban alkotó Vaszary János kiállítását. A bemutatott mintegy 70 műből 24 mindeddig teljesen ismeretlen volt mind a szakma, mind a közönség számára. Az ismeretlen ismerős című tárlaton látható festmények a festő teljes életművének szinte minden korszakát képviselik.   Vaszary sokféle stílusa A tárlaton a korai impresszionisztikus időszaktól az expresszív kompozíciókig, a párizsi art deco stílustól a Duna-korzó-képekig és a mediterrán hangulatú tengerparti jelenetekig, mindent megcsodálhatunk. És érdemes is ellátogatni, hiszen Vaszary János (1867–1939) a 20. századi magyar művészet egyik legsokoldalúbb alakja. Az 1890-es évek végén a szecesszió egyik első hazai képviselője volt, később az impresszionizmus, az expresszionizmus, majd az art deco stílusában is alkotott. A Magyar Nemzeti Galéria mindig is élen járt Vaszary János munkásságának bemutatásában. 2016-ban azonban olyan képek kerültek elő a múzeum gyűjteményében, melyekről még a szakértő kurátoroknak sem volt tudomásuk korábban. Nyilvánvaló volt, hogy ez a szenzációs felfedezés nagy publicitást érdemel. Vaszary festményei kivételesen népszerűek a műkereskedelemben, és a nagyközönség is rajong a képeiért. Az újonnan előkerült alkotások közül a legszebb, legizgalmasabb 24 művet is bemutatja – a szükséges restaurálás után – a kiállítás.   Ki volt Vaszary János? Vaszary János (1867–1939) a 20. századi

Olvass tovább »

Élményfestés – Ábrázoljunk textilt!

A textil nagyon régóta jelen vannak a festményeken, mint ruhanemű és úgy is mint a háttér része, drapéria, függöny vagy bútorkárpit formájában. Sokféle felületű, struktúrájú és mintájú lehet egy textil, nem beszélve arról az esetről, amikor redőkbe rendeződve a színe is több árnyalatban köszön vissza, mert a különböző fény- és árnyék hatásokat a szemünk így érzékeli. A felsorolásból is láthatjuk, hogy nincs könnyű dolga annak, aki élethű vagy legalábbis plasztikus textil ábrázolást szeretne „elkövetni” az általa készülő képen vagy rajzon. Ebben is szeretnénk segíteni a hozzánk fordulóknak, amikor élményfestésre invitáljuk őket.   Textilek és drapériák a festészetben A gótika idején a festészet túlnyomórészt az egyház szolgálatában állt, de azért fokozatosan komoly átalakuláson ment keresztül. Az ábrázolásokon lassanként eltűnt az alakokat szegélyező vastag kontúrozás, amelynek hatására oldódni látszott a képek addigi merevsége. Megjelent a természethű ábrázolásmódra való törekvés, az érzelmek megjelenítése és a környezet fontosságának hangsúlyozása. A mozgás és a drapéria ábrázolása is finom vonalvezetést és lágy festőiséget igényelt. A ruhaneműk sokasága, redőzöttsége, színei és fény-árnyék játékai ugyanúgy jelentősen hozzátettek a festmények képi világához, mint az ábrázolt alakok dinamikája. A színek használatával ráadásul sok mindent ki lehetett fejezni, amely lehetőséget a festők előszeretettel használták is. A reneszánsz idején már erőteljes hangsúllyal

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü