Élményfestés – A kutya

A kutyák már nagyon hosszú ideje közel kerültek az emberhez és ezáltal bekerültek a festményeken ábrázolt témák közé. Régebben elsősorban vadászat közben mutatták be a kutyákat vagy egy tekintélyt sugárzó emberalakot ábrázoló képen abszolút mellékszereplőként. Azóta ez a helyzet már régen megváltozott és egy festmény főszereplője is lehet kutya, a kutyabarát művészetek iránt rajongók legnagyobb örömére.

 

Híres kutyák a nagyvilágból

Az első kutya az űrben – Laika

Élete nagy részében Moszkva utcáin kóborolhatott, amíg aztán egy sintértelepre került. Onnan a szovjet űrhivatal munkatársai választották ki két kutya társával együtt arra a különleges kísérletre, amelynek az volt a célja, hogy kiderítsék, képes-e egy élőlény elviselni a rakéta kilövésével járó megterhelést, az űrbéli viszonyokat, illetve, hogy milyen viselkedésbeli változásokon megy ott keresztül.

Rövid kiképzés követően Laikát az 1957. november 3-án fellőtt rakétával juttatták az űrbe, ahonnan – visszatérő egység építése híján – semmiképp nem térhetett vissza és így a biztos halál várt rá. Szegény kutya a Föld körüli pályán csupán néhány órát lehetett életben, de ezzel ő lett a világtörténelem egyik leghíresebb kutyája.

A hűség mintaképe – Hachiko

A kutyák olyan állatok, amelyek eleve a hűségükről híresek, ám Hachiko, a japán akita inu kutya története még a többi kutya közül is kiemelkedik. Gazdája két hónapos kölyökkutya korában vásárolta meg, 1923-ban. Négy boldog évet töltöttek együtt, majd 1927-ben Hachiko gazdája, egy japán professzor szívrohamot kapott egy előadása közben és meghalt. így nem tért vissza többé az állomásra sem, ahová előtte a kutyája minden nap elkísérte.

A professzor halála után a hűséges kutya még évekig kijárt a vasútállomáshoz, és továbbra is türelmesen várta a gazdáját, amíg aztán 1935-ben a megszokott várakozó helyén végső nyugalomra nem szenderült. Emlékét azóta egy bronzszobor és több mozifilm is őrzi.

A híres magyar nyomozókutya – Kántor

Kántor hat hónapos korában, 1953-ban kezdte meg a kísérleti nyomozókutya képzést gazdájával, Tóth Tiborral. Elég gyorsan kiderült, hogy a kutyának kivételes tehetsége van a nyomozáshoz. Az első közös ügyük egy valódi tyúklopás volt, ezt követően pedig 11 év alatt több mint 500 további eset kinyomozásában vettek részt, amelyekből 279 alkalommal egyértelműen sikeresen. Sajnos 1964-ben Kántor egy nyom követése közben aknára lépett, amely halálosan megsebesítette őt.

Az amerikai filmsztár – Rin Tin Tin

A világ egyik leghíresebb németjuhász kutyája még az első világháború idején született. Egy amerikai katona megmentette az életét valahol Európában, majd a háború végeztével magával vitte az USA-ba, ahol a Warner Brothers stúdió szakemberei hamar meglátták a kutyában rejlő lehetőségeket. Így vált a háborús menekült kutya az egyik első amerikai filmsztárrá. 1932-ben bekövetkezett haláláig összesen 27 filmben szerepelt. A Rin Tin Tin nevet később több másik németjuhász kutya is viselte, amelyek mindannyian hollywoodi kasszasikerek szereplőivé váltak.

 

Kutyák a képzőművészetben

Ókor és középkor

A kutyák emberhez való szoktatása (megszelídítése) a régmúlt időkre vezethető vissza. Így a kutya ábrázolások is már évezredekkel ezelőtt megjelentek a barlangfestményeken. Azóta sokat változott a világ és az alkotások mondanivalója. Végig követhetjük a különböző korszakokat, és azt, hogy négylábú társaink szerepe és megítélése hogyan változott ezalatt a hosszú idő alatt.

A kutya, mint az ember szövetségese, az ókori kultúrákban is megjelenik. Egyiptomban kutya- vagy sakálfejjel ábrázolták Anubiszt, az alvilág istenét, de emellett számos falfestmény bizonyítja, hogy a kutya a mindennapok állandó szereplője volt, bár a szentként tisztelt macskák mellett nem igazán volt jelentős szerepük.

A görög mitológia világában már változott a kutya megítélése, Órión kutyái még csillagképek formájában is meg lettek örökítve. A görög mondavilágra épült eposz, az Odüsszeia főhősének hűséges kutyájára is szentelt pár sor Homérosz. Argosz végül húsz év várakozást követően halt meg, miután először pillantotta meg a hazatérő gazdáját.

Trendek a festészetben

A reneszánsz festészet egy kiemelkedő alkotása Jan van Eyck Az Arnolfini házaspár című festménye a maga korában egy új megközelítést hozott magával, mégpedig az egyes részletek magas fokú kidolgozottságát. A festményen a jegyespár a brugge-i otthonukban látható és a lábuk előtt egy kiskutya jelenik meg. Első pillantásra talán észre sem vesszük, pedig jelentése is van: a család nyugalmát és a hűséget szimbolizálja.

A későbbiekben már egyre gyakrabban találkozhatunk kutyákkal a festményeken, akár már főalakká is előléptetve, vagy legalábbis egyenrangú szereplője a képeknek az emberekkel vagy más állatokkal. Francisco de Goya Fiúk kutyával című festményén a vadászó „funkció” mellett igazi játszópajtásként tekinthetünk a kutyára, ami korábbi szerepkörének kiszélesedésére utal.

Goya angol kortársa George Stubbs több képet is festett kutyákról. Ezeken a festményeken főleg vadászjeleneteket örökített meg, különböző vadászkutya fajtákat (vizsga, spániel, kopó) felvonultatva.

A kutyákról szóló festészetet illetően megkerülhetetlen a szintén angol Sir Edwin Landseer művészete, akiről ráadásul kutyafajtát is elneveztek.

Annyira szerette a kezdetektől fogva a kutyákat, hogy már az iskolai tanulmányai alatt „kutyás fiúnak” hívták a társai. Abban is élen járt, hogy állatvédőként már akkor kiállt a kutyák bántalmazása ellen, azzal is, hogy gyakran ábrázolt szenvedő állatokat, érzékletesen megjelenítve a fájdalmukat.

A különböző kutyafajtákra jellemző szőrzetet is nagyon élethűen tudta megfesteni. Ráadásul legendák keringtek a gyorsan dolgozó mesterről, aki egy alkalommal állítólag három óra leforgása alatt festett meg egy kedvenc háziállatot, amíg a kutya gazdája a templomban hallgatta a misét.

A viktoriánus korból származó kutyás festmények sokszor megmosolyogtatnak bennünket. Gondoljunk csak Cassius Marcellus Coolidge kártyázó kutyáira, amelyek napjainkra ikonikus festmény szereplőkké léptek elő

Az ebben a korban szintén jellemző szentimentalizmust leginkább Charles Burton Barber festményein érhetjük tetten. Az angol festő londoni művészeti tanulmányai befejezését követően Viktória királynő udvari festője lett, ahol majdnem 25 éven át készített különböző életképeket kutyákról, főleg gyerekek társaságában. A képein a kutyák leginkább a gyerekek mindennapi játékainak nemcsak aktív, de szinte egyenrangú társai, és elmerülve láthatjuk őket fogócskázás, bújócskázás vagy éppen gyermekek olvasása, imádkozása közben.

 

Picasso kutyája

Pablo Picasso rajongott a kutyákért, több kutyája is volt, de a legkülönlegesebb Lump nevű tacskója lehetett. Ő volt a festő kultikussá vált képsorozatának “modellje” is.

Lump végül 17 éves korában halt meg, Picasso pedig 10 nappal utána követte. A festő barátai között volt olyan, aki szerint megszakadt a szíve a kutyája miatt.

 

Frida kutyái

Frida Kahlo mexikói festőművésznő rajongott az állatokért, otthonát lovakkal, papagájokkal és őzekkel osztotta meg, meg persze nagy kedvenceivel, a mexikói meztelen kutyákkal.

A festőnő gerince egy buszbaleset következtében megsérült, sokszor ágyba kényszerült, nagy fájdalmai voltak. A fizikai fájdalomból és az unalomból való kiutat végül a festészetben találta meg. Frida élete tele volt fájdalommal és szenvedéssel. Ezeket a festészeten kívül kutyái és más állatai szeretete enyhítette valamelyest.

 

Modern kutya festmények

Manapság már gyakran előfordul, hogy egy festmény kutya portréként készül el. Ha ilyet szeretnél készíteni, nézz körül a Kreatívliget Élményfestő Stúdió foglalkozásai között és találd meg a Neked tetszőt.

Most már biztosan kedvet kaptál alkotni vagy éppen kitaláltad, hogy kinek adj ajándékba saját magad által festett képet. Bármelyik állítás is igaz, a legjobb helyen jársz. A KreatívLiget Élményfestő Stúdió választékában többféle állatos témájú festményt is megtalálsz. Keresd ezeket az Események menüpontban, ahol dátumok és festmények szerinti bontásban láthatod egymás mellett az alkalmakat, megkönnyítve ezzel a döntésedet.

 

Gyere el hozzánk egy élményfestésre, szeretettel várunk!

A korábbi foglalkozásokon készült fotókat a KreatívLiget Élményfestő Stúdió Facebook oldalán tudod megnézni. Legyél részese hamarosan Te is egy ilyen élménynek!

Blog

Élményfestés – Szarvasok

Az évnek a hűvösebb felében, a karácsony közeledtével valahogy mindig több figyelem irányul a szarvasokra. A szarvasbőgés és az egymásnak csapódó agancsok zaja már az őszi erdő csendjét felverik. Télen pedig, az ünnepek közeledtével a szarvasok a Mikulás érkezése és a karácsony kapcsán is felbukkanó szereplők, dekorációként, hangulatelemként is sok otthonnak válnak díszévé ebben az időszakban.   Tudnivalók a szarvasokról A szarvas a párosujjú patások közé tartozó emlősállat. A szarvasok legtöbb faja az őzekkel együtt a szarvasfélék családjába tartozik. Egyes nyelveken egyazon szó jelöli a szarvast és az őzet is. A magyar nyelvben a szarvasmarhához hasonlóan a szarvas hímjét bikának, a nőstényét tehénnek, a kicsinyüket pedig borjúnak nevezzük. A szarvasbika legfeltűnőbb testi jellegzetessége az agancsa. A rénszarvasnál a tehénnek is van agancsa, a többi szarvasfajnál pedig csak a bikának. A Kárpát-medencében ma élő két szarvasfaj közül csak a gímszarvas őshonos. A dámszarvas (vagy más néven dámvad) betelepítéssel került a régióba, amely esemény pontos időpontja vitatott. Európa, Ázsia és Amerika északi vidékein él a hatalmas termetű jávorszarvas és a háziállatként is tenyésztett rénszarvas. Indiában a pettyes szarvas, az amerikai földrészen pedig a fehérfarkú szarvas a leggyakoribb.   A szarvasok agancsa Az agancsokat minden évben levetik, és helyette újat növesztenek. Az agancs

Olvass tovább »

Élményfestés – Téli táj

Mostanában egyre kevesebbszer örvendeztet meg minket az időjárás egy igazán kiadós havazással, olyannal főleg elég ritkán, ami megmarad pár óránál tovább, esetleg néhány napig is. Így tehát nem csoda, hogy az igazi téli hangulatra mindenki ki van éhezve, aki látja a hó csillogó fehérségében és a jég áttetsző tömegében a tiszta szépséget. Havas tájképekben ezzel szemben akár egész évben gyönyörködhetünk az otthonunk falán, ha éppen úgy tartja kedvünk, és akár saját festményünk is lehet ilyen témában, mert kereshetünk egyet a KreatívLiget Élményfestő Stúdió kínálatában és elmehetünk egy élményfestésre. Elég régóta közkedvelt témának számítanak a téli tájképek a képzőművészetben és a „kis jégkorszak” idején nem is kellett az alkotóknak messzire mennie egy kis ihletért, hiszen a havas látkép Európa középső sávjában is olyan jellemzője volt a téli időszakoknak, mint napjainkban jóval északabbra.   Téli tájak a festményeken Olyan festőket gyűjtöttünk össze ebben a bejegyzésben, akik nem mindannyian a havas tájak ábrázolásával vívták ki maguknak a hírnevet, inkább valami mással érték el a népszerűséget. Nem mehetünk el azonban ezen művészek képei mellett szótlanul, hiszen olyan értéket képviselnek az egyetemes művészettörténetben, amely nélkül határozottan kevesebb lenne az életünk.   Hendrick Avercamp A saját idejében sem volt és később sem lett olyan híres, mint

Olvass tovább »

Eltűnt és megkerült festmények – Orsós Madonna

Jézus születésének ünnepéhez közeledve egy olyan híres képet mutatunk be, amely a kisgyermek Jézust ábrázolja édesanyjával, Máriával. A képet Leonardo da Vincinek munkájának tartják, bár abban nincs egyezség a művészettörténészek körében, hogy teljes egészében Leonardo keze munkája, vagy valamelyik tanítványa műve, melyben a festő is közreműködött. A kép az Orsós Madonna címet viseli és 2003-ban akasztotta le a falról két turistának álcázott tolvaj a skóciai Drumlaring -kastélyban.   A képet a francia udvarba szánták A 16. század eleji források alapján XII. Lajos francia király államtitkára, Florimond Robertet volt a festmény megrendelője. 1501. áprilisából fennmaradt levélben Fra Pietro megírta Isabella d’Estének, hogy Leonardo a francia király államtitkára számára festi az Orsós Madonnát. Jelenleg úgy tartják, hogy ez az eredeti mű elveszett, de Leonardo pár vázlata (például egy vörös krétás rajz a Windsor Kastélyban) és a képről készült több műhelymásolat megmaradt az utókornak. Leonardo a második firenzei korszakában  tanítványaival többször is lemásoltatta a képet. Az egyik feltételezhető másolat a skót Buccleuch-hercegek gyűjteményének értékes darabja már kétszáz éve, kivéve azt a  négy esztendőt, amíg a műkincstolvajok bitorolták. A friss kutatások alapján a skóciai festmény csak részben Leonardo saját kezű műve, részben tanítványainak munkája. A mester közreműködését bizonyítják az előrajzon megfigyelhető apróbb változtatások és

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü