Élményfestés – Téli táj

Mostanában egyre kevesebbszer örvendeztet meg minket az időjárás egy igazán kiadós havazással, olyannal főleg elég ritkán, ami megmarad pár óránál tovább, esetleg néhány napig is. Így tehát nem csoda, hogy az igazi téli hangulatra mindenki ki van éhezve, aki látja a hó csillogó fehérségében és a jég áttetsző tömegében a tiszta szépséget.

Havas tájképekben ezzel szemben akár egész évben gyönyörködhetünk az otthonunk falán, ha éppen úgy tartja kedvünk, és akár saját festményünk is lehet ilyen témában, mert kereshetünk egyet a KreatívLiget Élményfestő Stúdió kínálatában és elmehetünk egy élményfestésre.

Elég régóta közkedvelt témának számítanak a téli tájképek a képzőművészetben és a „kis jégkorszak” idején nem is kellett az alkotóknak messzire mennie egy kis ihletért, hiszen a havas látkép Európa középső sávjában is olyan jellemzője volt a téli időszakoknak, mint napjainkban jóval északabbra.

 

Téli tájak a festményeken

Olyan festőket gyűjtöttünk össze ebben a bejegyzésben, akik nem mindannyian a havas tájak ábrázolásával vívták ki maguknak a hírnevet, inkább valami mással érték el a népszerűséget. Nem mehetünk el azonban ezen művészek képei mellett szótlanul, hiszen olyan értéket képviselnek az egyetemes művészettörténetben, amely nélkül határozottan kevesebb lenne az életünk.

 

Hendrick Avercamp

A saját idejében sem volt és később sem lett olyan híres, mint más holland festők, mint például Rembrandt vagy Vermeer, de a holland aranykor – amely egybeesik az elmúlt évezred egyik leghidegebb időszakával – egyetlen festője sem ábrázolta olyan gyakorisággal és olyan érzékenységgel a hóval borított Németalföldet, mint ő. A siketen született festőművész sosem tanult meg beszélni, ellenben megtanult korcsolyázni, és a tél iránti lelkesedése abban teljesedett ki, hogy a téli tájak szakavatott festőjévé vált.

 

id. Pieter Bruegel

A technikailag a nyári képeknél nehezebben kivitelezhető, téli tájat ábrázoló festmények a korai reneszánsz időszakáig viszonylag ritkának számítottak a nyugati képzőművészetben. A festő a téli tájakból egy hatrészes sorozatot készített, amelyből azonban csak öt maradt fenn az utókor számára. A részletgazdag remekművek nagy újítást jelentettek, mivel a festményeken az évszakok szimbolikus – az európai hagyományoknak megfelelő – megjelenítése helyett valódi téli tájakat festett le.

 

Edvard Munch

Legtöbbünknek elsőre biztosan A sikoly című festmény ugrik be a nevéről, pedig a norvég festőnek nem ez az egyetlen figyelemre méltó képe. Például a novemberi norvég havas tájról készült alkotása jóval kevésbé nyomasztó mű. A hófödte hegygerincet ábrázoló képen szereplő színek (a kék, a rózsaszín és a zöld) által sugallt érzelmek és mozgalmasság a remekművek sorába emelik a téli tájat ábrázoló képét is.

 

Claude Monet

Claude Monet az Impresszió, a felkelő nap című képe egy festészeti irányzat névadója lett, de a francia festőművész a havas tájak megjelenítésében is kiemelkedőt alkotott. Több mint száz téli témájú képét tartják számon, amelyek színvonalára jellemző, hogy állítólag, amikor Edouard Manet meglátta a festményeket, felhagyott azon ambíciójával, hogy saját maga is megpróbálkozzon hasonló téma vászonra vitelével. Monet legnagyobb szabású téli tájképén egy fekete madár látható. A festmény legizgalmasabb részét a havon megjelenő árnyék jelenti, amelyet a művész az addigi konvenciót felrúgva nem feketével, hanem kékkel festett meg.

A téli hónapokban biztosan Te is kedvet kapsz egy kis kreatív elfoglaltsághoz. Várunk szeretettel a KreatívLiget Élményfestő Stúdióba, ahol elkészítheted a legkülönlegesebb téli képeket, amelyeket előzetesen az Események menüpontban választhatsz ki az aktuális kínálatból.

Blog

A nő

Fény és árnyék a festészetben

A fény-árnyék problémája a képzőművészet több ágának is igen fontos és jelentős kérdése. Mielőtt mélyebben tanulmányoznánk ezt a témát, illetve az ábrázolás különböző lehetőségeit, vizsgáljuk meg, hogy tulajdonképpen mi is a fény.   A fény fogalma A fény emberi szemmel érzékelhető elektromágneses sugárzás. Tágabb értelemben beleérthető az ennél nagyobb (infravörös) és kisebb hullámhosszú (ultraibolya) sugárzás is, amely az emberi szem számára nem látható. A fény tulajdonságait három főszempont határozza meg: – az intenzitás vagy amplitúdó, amelyet az emberi szem fényerőként, fényességként érzékel, – a frekvencia (és ezzel összefüggésben a hullámhossz), amelyet az emberi szem színként érzékel, – a polarizáció, azaz az elektromágneses rezgés iránya, ezt az emberi szem nem érzékeli, de például bizonyos rovarok igen.   Az árnyék fogalma Soha ne felejtsük el, ahol fény van, ott árnyék is létezik, és meglehetősen sokféle lehet. Az árnyék színe változó, ne gondoljuk egyszerű szürkének vagy feketének. Ahogy a fény színe is változik a napszaktól, az éghajlattól, az évszaktól vagy akár a meteorológiai viszonyoktól függően. Ahogy megváltoztatja a fény színét is minden, amire rávetül, és amiről visszaverődik, úgy az árnyék színe is változik. Az árnyék a megvilágított átlátszatlan testek mögött keletkező sötét térrész. Ha a fény egy pontból árad ki, akkor az árnyékot

Olvass tovább »

Élményfestés – Levendulamező

A levendula méltán népszerű gyógy-, fűszer-, és dísznövény, mely élénk lila színével és nyugtató illatával kényezteti érzékeinket. Európában a rómaiak által jelent meg, az ókori szépségápolás egyik meghatározó alapanyaga volt. Illatát használták nyugtató fürdőhöz, szappan készült belőle, virágát földre szórva illatosították a szobákat. A görögök a levendula illatával próbálták csillapítani isteneik dühét, az egyiptomiak a balzsamozás során használták, Angliában pedig a pestisjárvány idején csuklóra kötve reméltek védelmet tőle.   A levendula hazánkban   Magyarországon a középkor óta van jelen, de csak kolostorok gyógy- és fűszernövény ültetvényein volt megtalálható. Az 1920-as évek közepén Bitter Gyula, korának neves gyógynövényszakértője telepítette az első levendulaültetvényt. A tihanyi apátságtól bérelt ehhez területet, s a szaporítóanyagot egyenesen Franciaországból hozta. Ez lett az első ipari célú levendulaültetvény-telepítés, ami olyannyira jól sikerült, hogy a Tihanyban aratott levendula illóolaj tartalma magasabb volt, mint a franciáé. Ezen sikeren felbuzdulva Bitter Gyula 100 hektárra növelte a telepítés nagyságát. Az, hogy a levendula ennyire jól érzi magát Tihanyban, a hely speciális, félsziget-jellegének köszönhető. Az egyik leggazdagabb hely Magyarországon a napsütéses órák számát tekintve, míg a csapadékmennyiségéről pont az ellenkezője mondható el. Ez a fél-mediterrán éghajlat, a déli tájolás és a vulkáni alapkőzet teszi a helyet oly ideálissá a levendulák számára. Ezen tényezők

Olvass tovább »

Élményfestés – Sarki fény

A sarki fény (az északi féltekén: északi fény (aurora borealis), a déli féltekén: aurora australis) a Föld északi és déli sarkánál a légkörbe behatoló töltött részecskék (elsősorban protonok és elektronok) által keltett időleges fényjelenség. Leginkább késő ősztől kora tavaszig figyelhető meg gyakrabban (de nem állandóan) az északi sarkkörtől északra, illetve a déli sarkkörtől délre. Magyarországról általában nem látható. Kivéve azokban a különleges esetekben, amikor a geomágneses vihar intenzitásával eléri azt a szélességi kört is akár, ahol hazánk található. De honnan ered a sarki fény jelensége? A magyarázathoz a Nap felszínéig kell utaznunk gondolatban, ahol időközönként ún. koronakidobódás történik, ami a csillag természetes működésének része. Ekkor nagy mennyiségű, töltött részecskékből álló plazmafelhő távozik a felszínről, majd napokkal később éri el a Földet, mint egy geomágneses vihar.   Mi a magyarázat a sarki fény kialakulására? Sarki fény akkor keletkezik, amikor a napszél annyira felkavarja a magnetoszférát, hogy töltött részecskék hatolnak be a napszélből és a magnetoszférából a felső légkörbe, a Föld mágneses mezejének vonzására, ahol energiájuk egy részét átadják a légkörnek. A légkör összetevői emiatt ionizálódnak és gerjesztődnek, így fényt bocsátanak ki különböző színekben. Formáját az ionizálódott összetevők mozgása határozza meg. A beérkező protonok elektronbefogással hidrogénatomokká alakulnak, így a gerjesztett hidrogénatomokra jellemző

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü