A kerékpár története

A kerékpár egy igazán kézenfekvő és könnyen „feltalálható” eszköznek mondható, nem véletlen például, hogy az első kerékpárhoz hasonló szerkezet papírra vetésével már Leonardo da Vincit emlegették. A valóságban az első működőképes kerékpár-szerűség feltalálása Karl von Drais von Sauerbronn báró nevéhez fűződik. Az ő általa megalkotott és használt futógép már 1817-ben létezett. Bár furcsa módon a hajtást a lábbal előre lökdösés jelentette, a kormányozhatóság megjelenése már irányítási lehetőséget jelentett a használók számára. Az akkoriban kitalált kezdetleges szerkezet azóta jelenős fejlődésen ment keresztül.

 

A pedál megalkotása

Kirkpatrick Macmillan skót kovácsmester Dumfriesshire-ben, a műhelyében készítette el a világ első, taposókkal felszerelt, gyorsabb haladásra alkalmas gépét, így megvalósul a napjainkban is ismert pedálhajtás. Az első kereket úgy forgatják a rudak, mint a gőzmozdony esetében. A kovácsmester az eszköz használata közben egyben a világtörténelem első kerékpáros bírságát is begyűjtötte a rendőröktől, amikor Glasgowban sajnálatos módon elütött egy gyermeket, amely eset annak is volt köszönhető, hogy a felnifék feltalálása még kicsit később fog bekövetkezni, így a lassítás módjai is igen korlátozottak voltak.

 

A velocipéd megjelenése

Franciaországban, 1861-ben Pierre Michaux kidolgozta az első olyan járgányt, amelynél a pedál általi hajtás közvetlenül valósult meg, majd ezt a kétkerekűt velocipédként kezdte népszerűsíteni. Az új, érdekes és kicsit mókás szerkezet pillanatok alatt elterjedt és népszerűvé vált az emberek között.

Fokozatosan a felsőbb társadalmi osztályok játékszerévé vált az eszköz. A lovaglás és a vadászat mellett a – még közel egyforma méretű első és hátsó kerékkel rendelkező – velocipéd biztosította a testmozgás iránt felmerülő igényeket. A virágzó üzletnek és a gyártásnak a poroszok elleni háború vetett véget. A később elterjedt, sokak által ismert jóval nagyobb és nem egyforma méretű kerékkel rendelkező velocipéd már az angol kerékpáripar előretörését mutatta. Az 1870-es években Coventry városát az anyagi csődtől mentette meg a velocipéd. Az összeomló selyemipar helyett a kerékpárok gyártása adott munkalehetőséget a dolgozóknak.

 

Nagyobb kerék – nagyobb sebesség

A kerékpár technikai tökéletesítésére egyedül Nagy-Britanniában több mint 100 különböző szabadalmat nyújtottak be. James Starley, az egyéb találmányairól is méltán híres gépészeti zseni, rájött, hogy minél nagyobb egy kerék a hozzá tartozó fordulatszámmal, annál nagyobb sebességet lehet vele elérni. A nagy kerék az akkoriban lépten-nyomon előforduló gödrös-kátyús utakon is kényelmesebbé tette az utazást. A hátránya azonban az volt, hogy a nagy kereket nehézkes volt fékezni, a magasban ülő ember pedig könnyen eleshetett vele. Mindezek ellenére a 19. század végén már több ezer tehetős polgár használta a velocipédet sportolásra, túrázásra és közlekedésre. A kerékpár széles körű elterjedése viszont még váratott magára ebben az időszakban, mivel a technikai hiányosságok mellett az alsóbb, több embert képviselő társadalmi osztályok fizetőképes kereslete és a kerékpározásra fordítható szabadideje is hiányzott.

 

A biztonsági kerékpár

John Kemp Starley készítette el a világ első ún. biztonsági kerékpárját. Ő a nagyméretű első kerékkel szemben lánccal hajtott, nagyjából 76 cm átmérőjű hátsó kereket alkalmazott, mindkét kereket lassítani képes fékekkel. Az áttétel tetszőlegesen állítható volt, és nem függött a kerékmérettől.

Arra, hogy ne rázza ki a kerékpáros lelkét az út John Boyd Dunlop találmánya nyújtott megoldást. A pneumatikus, felfújható tömlő is megjelent, mint lehetőség. Edouard Michelin pedig ezt „öltöztette” védőruhába, azaz abroncsba, kialakítva ezzel a mai napig bevált, szelepen át pumpálható tömlő-köpeny rendszert. A Rover biztonsági kerékpár által fémjelzett vázforma apróbb változtatásokkal a mai napig fennmaradt.

 

A kerékpárversenyzés története

A kerékpárversenyzés iránti igény még jóval a biztonsági kerékpárok megjelenése előtt, már az 1870-es években jelentkezett. 1869. május 31-én a párizsi Parc de St-Cloudban rendezték meg az első velocipéd versenyt, amely az angol James Moore győzelmével zárult. A velocipéd megbízhatóságát az angolok egy távolsági futamban próbálták ki. Az útvonal Lands Endtől, Anglia délnyugati végétől John O’Groatsig, Skócia északi csücskéig tartott, kereken 1500 km-en át. A legjobbaknak ehhez 15 napra volt szükségük.

Franciaországban pedig a Párizsból Rouenbe megrendezett verseny átlagsebessége 12 km/óra volt, ezzel nem sokkal maradt el a két város között közlekedő postakocsi idejétől. Ezen megmérettetések sikerein fellelkesülve 1875-ben Briminghamben egy kerékpárgyár első ízben rendezett hatnapos versenyeket. A versenyzők naponta tizenkét órát hajtottak. Még ugyanebben az évben sor került az első londoni hatnapos futamokra, napi tizennyolc órás menetidővel. 1879-ben a brit Haverley és Duryea görkorcsolyapályákon léptek föl a hatnapos versenyzők, egymást váltva, éjjel-nappal kerékpároztak.

Később megvalósult az első Tour de France, amit egy francia kéményseprő nyert meg előszőr és a Giro d’Italia.

 

A jelenkor és a jövő kerékpárjai

A kerékpárok népszerűsége a jelenkor motorizált és gépesített világában sem csökkent, a nagyvárosok zsúfoltsága miatt éppenséggel új virágkorát éli. A döntéshozók szerencsére egyre magasabb szintre emelik a kerékpározás infrastruktúráját, kerékpározást népszerűsítő és elősegítő programokat hirdetnek meg. A kerékpár egyértelműen nem a múlt archaikus közlekedési eszköze, hanem a jelené és minden bizonnyal a jövőé is, főleg, hogy technikai újítások mindig vannak és lesznek is.

 

A kerékpár festményeken

Ha ezek után kedvet kaptál kedvenc kétkerekű járgányodat egy festményen is megörökíteni, akkor a legjobb helyen jársz. A KreatívLiget Élményfestő Stúdió foglalkozásai között biztosan találhatsz olyat, amelyet egy csodaszép kerékpár és a közelgő tavasz ihletett.

Gyere el hozzánk és fess velünk! Az aktuális kínálatot az Események menüpontban találod meg, a dátumokkal és a hozzájuk tartozó festményekkel. Szeretettel várunk!

Blog

Munkácsy 180 – Kiállítás ajánló

Munkácsy Mihály a 19. századi magyar képzőművészet legismertebb alakja, a realizmus megújítója, a modern kiállítási technikák alkalmazásának egyik úttörője, életformájában pedig valóságos nagypolgár. A mester születésének 180. évfordulója alkalmából a Szépművészeti Múzeum nagyszabású emlékkiállítást rendez a tiszteletére. Több mint félszáz műalkotás, archív fotók, dokumentumok és kultusztárgyak segítenek feltárni Munkácsy életét, sikereit és páratlanul gazdag életművét.   Munkácsy 180 éve született A Párizsban élő művész elsősorban a Krisztus élettörténetét bemutató óriásképeivel vált nemzetközileg ismertté. Ő maga köztiszteletnek örvendő közéleti személyiség volt, akit már életében mérhetetlen nagyrabecsülés és hódolat övezett. Kiemelkedő mesterségbeli tudása mellett hírnévéhez legalább annyira hozzátartozott a művész-személyiség tudatosan felépített képe, a szegény árvaságból a társadalmi ranglétra csúcsára jutó művész fejlődéstörténeti legendája is. A kiállítás Munkácsy jól ismert főbb művei mellett a kevésbé ismert, idehaza ritkán vagy szinte sosem látott alkotásaiból is válogatást ad. A magángyűjteményekből és külföldről kölcsönzött, rejtőzködő remekműveken keresztül világítja meg azokat a társadalom- és kultúrtörténeti tényezőket, amelyek hozzájárultak hírnevéhez és a máig töretlen Munkácsy-kultusz kialakulásához.   Munkácsy leghíresebb festményei Ásító inas Munkácsy Ásító inas című képe Düsseldorfban készült. A stílusában az életképfestészet és erős realista hatások érződnek. A festmény kiválóan adja át az ébredés utáni nyújtózkodás és ásítás pillanatait, szépítés nélkül mutatja meg a fáradt arc

Olvass tovább »

Híres magyar festők – Rippl-Rónai József

Jellegzetes festményei közül biztosan Te is fel tudsz idézni párat. A fejét támasztó Babits portré, az ibolyacsokrot szorongató nénike vagy a kalitkát tartó hölgy olyan alkotások, amelyeket mindenki megjegyez, aki akár egyszer is látta őket. Fontos alkotóelemei a 19. század végén és a 20. század elején a magyarországi poszt-impresszionista és szecessziós irányzatoknak. Rippl-Rónai életrajz Sváb származású, római katolikus vallású, első generációs értelmiségi apa és horvát ősökkel is rendelkező anya fiaként született Kaposváron, Rippl József néven. Családnevét apját és két testvérét egy évvel később követve 1889-ben változtatta meg Rippl-Rónaira. Művészi pályafutásának kibontakozása előtt a pécsi Arany Sas patikában és Kaposváron, az Arany Oroszlán Gyógyszertárban volt patikussegéd, majd Budapesten gyógyszerész mesteroklevelet is szerzett. Gyógyszerészi tevékenységéhez köthető baleset érte, amelyben élete végéig megmaradó sérülést szerzett, amikor kénsavval leöntötte bal kézfejét. 1882-ben már Zichy Ödön családjánál házitanítóskodott, élt Szurdon és Kalksburgban is, közben pedig rajzórákat vett. 1884-től a müncheni Művészeti Akadémiára járt. 1887-ben Párizsba ment és az ott élő Munkácsy Mihálynál tanult, akinek később a segédje is lett. Festészetén eleinte meglátszott mestere hatása, akinek a stílusát utánozta is. Franciaországi tartózkodása alatt megismerkedett az új, kibontakozóban lévő stílusirányzatokkal. Miután hazatért Franciaországból, 1900-ban kiállítása volt Budapesten, majd 1902-ben Kaposváron is, ahol végül egy Fő utcai házban

Olvass tovább »

Hírességek, akik festenek is – David Bowie

David Bowie a modern zene egyik legmeghatározóbb alakja volt, aki nagyszerű stílus- és arányérzékkel olvasztotta össze a kortárs kultúra hatásait saját egyéni látásmódjával.  Bizarr megjelenése, színházi előadáshoz hasonlatos koncertjei tették egyedivé, mindenki által megjegyezhetővé. Igazi kaméleon volt, az énekes-dalszerzői munkásságán túl feltűnt filmekben, de még videójátékokban is szerepelt. Azt viszont már kevesen tudják róla, hogy az oly sok területen kreatív Bowie a festészetben is  tehetséges volt.   Bowie énekesi pályája és a véletlen David Bowie 1947. január 8-án született London Brixton nevű részén, idén lenne 75 éves. Utolsó albuma a 69. születésnapján jelent meg, halála előtt 2 nappal. Az aktív zenéléssel kezdetben szaxofonosként ismerkedett, de egy véletlen folytán énekesként is bemutatkozhatott, amikor egy londoni klubban be kellett valaki helyett ugrania a mikrofon mögé. Korai éveiben bluest és Elvis-szerű zenét játszott.   Különleges szemeit egy pofonnak “köszönheti” Bowie karakteres megjelenéséről nem csak a gondosan megválogatott öltözetek és frizurák gondoskodtak, hanem különleges szemei is. Az egyik szeme ugyanis sötétebb volt a másiknál, ami a heterokrómia tünete, de esetében az ok sokkal vadabb volt. Ugyanis 15 éves korában az egyik legjobb barátjával George Underwooddal  összeverekedett egy lány miatt. A barát kezén lévő gyűrű azonban olyan súlyosan megsértette Bowie egyik szemét, hogy az maradandó

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü