Élményfestés – Kolibri

Egy apró méretű, áramvonalas kismadár, csodás színekben játszó tollakkal és különleges repülési képességekkel: ez a kolibri. Sajnos Magyarországon nem élnek kolibrik, csak fogságban, de például egy róluk készült alkotással a közelünkben tudhatjuk ezt a karakteres madárkát és jó kedvre derülhetünk a segítségével.

 

A kolibri élőhelyei

A kolibrik az amerikai kontinensen, és a hozzá közeli szigeteken élnek. Alaszkától egészen Tűzföldig találhatunk kolibriket. A több mint 330 kolibrifaj a legkülönbözőbb élőhelyeken is előfordul. A mérsékelt övi lombhullató erdőtől a sivatagokon át, az esőerdőkön keresztül az Andok 5000 méteres hegyein is megtaláljuk e madarak valamely alfaját. A kolibri fajok nagy része Közép- és Dél-Amerikában fordul elő az óriási biodiverzitású esőerdőkben.

Sokan Európában is látni véltek már kolibriket, de általában csak a kolibriéhez hasonló repülési szokásokkal rendelkező rovarokat azonosítják kolibriként, tévedésből. Magyarországon a kacsafarkú szender nevű lepkefajt tévesztik össze leggyakrabban a kolibrikkel, mert messziről nézve eléggé hasonlítanak a körvonalaik.

 

A kolibri típusai

A Costa kolibri Kalifornia és Arizona sivatagjaitól Mexikó északnyugati részéig honos. Élőhelyei a sivatagok, a szubtrópusi vagy a trópusi síkvidéki száraz területek, illetve ezen kívül előfordul még a városi területeken és a vidéki kertekben is.

A bíbortorkú kolibri a Karibi szigetvilág keleti szigetein fordul elő a trópusi és a szubtrópusi síkvidéki esőerdőkben.

A fehéroldalú tündérkolibri az Andok 1200 méter feletti magasságban lévő mezőin és bozótjaiban él Argentínában, Chilében és Bolíviában.

A Juan Fernández-szigeteki kolibri a Chiléhez tartozó szigetcsoporton fészkel szubtrópusi mediterrán erdőkben és bozótokban. Erről kapta a nevét is, természetesen.

A királyi napfénykolibri észak Peru és északnyugat Ecuador szubtrópusi törpefás-bozótos erdeiben fészkel. Sajnos fokozottan veszélyeztetett faj, az élőhelyének fokozott csökkenése miatt.

 

A kolibri repülése

A kolibri repülése fantasztikus és egyedi. Képes arra, hogy szárnyait a szokványos fel-le mozgatás mellett körkörösen is mozgassa. Ennek a technikának köszönhetően az egyetlen olyan állat a földön, amelyik tud hátrafelé is repülni. Persze nem csak hátrafelé, hanem felfelé, lefelé, előre, hátra és oldalirányba is, hogy az egy helyben repülés képességéről már ne is beszéljünk. Teszi mindezt olyan magától értetődő könnyedséggel és kecses tartással, hogy azt bármely táncművész is megirigyelhetné.

A kolibrifélék családjába tartozó több mint 330 faj bármelyike képes a vállízületét 180 fokos szögben mozgatni, illetve ezt a képességet kihasználva, gyakorlatilag bármilyen irányba képes teljes sebességgel repülve elindulni. Extrém manőverezési képességeit az is jól jelzi, hogy – szükség esetén – rövid ideig akár fejjel lefelé is tud repülni.

Ezekhez a látványos és akrobatikus ügyességet igénylő mutatványoknak a végrehajtásához persze szükséges egy speciálisan módosult izomzat és belső szervrendszer is, amelynek elképesztő teljesítmény mutatói vannak. A kolibri szárnycsapásainak száma meghaladhatja a másodpercenkénti hatvanat, és a madárka parányi szíve eközben akár több mint 1000-et is verhet percenként.

A kolibri repülése sok mindenben hasonlít egy rovaréhoz, talán ezért is keverhetők össze hirtelen, első ránézésre. Az újabb kutatások arra a meglepő megállapításra jutottak, hogy a kolibri gyakorlatilag egy madár testét kombinálja a rovarok repülési képességeivel. Hasonló jelenség az állatok körében nem is nagyon ismert. Az evolúció nagy mágus és néha szinte hihetetlennek tűnő képességek létrehozására is képes.

Mivel a kolibrik tápláléka a rovarokon kívül a virágpor és a virágok nektárja, ezért joggal feltételezhető, hogy speciális repülési képességeik kialakulása is a táplálkozással függ össze. A hasonló táplálékot fogyasztó rovarok ugyanis mindannyian rendelkeznek az egy helyben lebegve repülés képességével.

 

A kolibri további különleges tulajdonságai

A madarak világában a kolibri rendelkezik testéhez viszonyítva a legnagyobb agymérettel és a legnagyobb szívvel is.

Testméretéhez viszonyítva a világ leggyorsabb madara, hiszen testhosszának 385-szörösét képes megtenni egyetlen másodperc alatt. Ez körülbelül 50 km/órás sebességnek felel meg.

Lassuláskor az elképesztő 10 g-s értéket is eléri, ami azt jelenti, hogy súlya ilyenkor az eredeti tízszeresére nő.

Van egy plusz szemhéja, ami megvédi szemét a nagy sebességgel történő repülés során.

Látja az ultraviola tartományba eső fényt is.

A nyelve izmos szívószálként működik.

Minden egyes nap a testsúlya kétszeresének megfelelő mennyiségű táplálékot fogyaszt el.

 

A kolibri festményeken

Az egzotikum mindig kedvelt téma a képzőművészetben, különösen igaz ez a madarak esetében. Ha körülnézel a Kreatívliget Élményfestő Stúdió által szervezett foglalkozások között, biztosan Te is fogsz olyat találni, amely kedves a számodra. Legyen a téma akár egy kolibri vagy bármely más különleges és egzotikus állatfaj, az Események menüpontban tudsz tájékozódni az aktuálisan megfesthető változatokról.

Szeretettel várunk az élményfestéseken! Látogasd meg a Facebook oldalunkat is, ahol a korábbi foglalkozásokról is találhatsz fényképeket és leírásokat.

Blog

Élményfestés – Tenger

Mit nevezünk tengernek? Földünk valamivel több mint kétharmad részét tengerek és óceánok borítják. A tenger (vagy óceán) egy nagy kiterjedésű sós víztömeg, amely lehet peremtenger, beltenger, vagy egy nagy sósvízű tó, valamelyik kontinens belsejében. A peremtenger olyan típusa a sós vizeknek, amelyet a vízáramlatok valamelyik óceánhoz kapcsolnak. A beltenger csak vékonyabb csatornákon érintkezik az óceánnal. A tengerek meghatározása a felsorolt meghatározások ellenére nem egyértelmű, ezért több tenger, illetve tó besorolása vitatott. Hétköznapi értelemben tengernek nevezhetjük például az óceánt is a sós vize és a beláthatatlan távolságai miatt. Gyakran tenger megnevezést kapnak sós-, vagy akár édesvizű tavak is, illetve az is előfordul, hogy a széles körben tengernek tekintett vizeket mások tónak tartanak. A Kaszpi-tengert például nevezik Kaszpi-tónak is, az Aral-tavat pedig Aral-tengernek is, a jóval kisebb Holt-tengert viszont egyáltalán nem szokták tónak nevezni.   A tengerek illata A legtöbb embernek a nyaralás, a vízpart romantikája, a hajózás és csupa kellemes emlék jut eszébe, ha megérzi a tengerillatot. Főleg így van ez, ha az év nagy részében teljesen más körülmények között tölti az idejét, például egy nagyváros kellős közepén. De mi is az a sós, de egyébként nehezen körülírható és meghatározható illat, amelyet akkor érzünk, ha a tengerparton üldögélve beleszippantunk a levegőbe?

Olvass tovább »

Alkotni nem csak a vászonra lehet – A homokanimáció

A homokanimáció nem más, mint a homok formálása, amikor az alkotó homok felhasználásával egy képsorozatot hoz létre. A homokot egy világító asztalra szórják, a művész számos módon tudja alakítani a homokot a felületen ezáltal homokból alkotott sziluettek képeket alkotnak. A homokanimációt gyakran zenével kombinálják,  így mesélvén el egy történetet. Az egymásba fonódó alkotások szinte végtelen lehetőségeket rejtenek, akár improvizációról, akár előre kitalált történetről legyen szó. Ez a fajta alkotás tulajdonképpen a performansz-művészethez áll közel, amelyben maga a művész a megtekintett mű központi eleme. A homokanimáció során a művész legtöbbször tiszta felületet használ, amelyet alulról világít meg és ezt a megvilágított felületet vetítik ki a közönség számára jól látható helyre. Az “animáció” kifejezés helyénvaló, mivel a művész által megalkotott formák az előadás során változnak, és pár perc alatt el lehet mesélni egy történetet képek sorozata által.   A homokanimáció nagy úttörői A homokanimációs technikát Caroline Leaf hozta be a köztudatba még 1968-ban a Harvard Egyetem művészet szakos hallgatójaként. Első filmjét  (Homok vagy a Péter és a farkas 1968) a tengerparti homok fénydobozra öntésével, valamint a homokszemek formázásával hozta létre, így alakokat, textúrákat és mozgásokat tudott megjeleníteni néhány egyszerűnek tűnő kézmozdulattal. Nem sokkal később más is kedvet kapott a műfajhoz, a hetvenes

Olvass tovább »

Kiállítás ajánló – Csontváry 170

Közös kiállítással emlékezik a 170 éve született Csontváry Kosztka Tivadarra a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria és a pécsi Janus Pannonius Múzeum. Az évfordulós Csontváry 170 tárlat Budapesten 2023. április 13-tól, Pécsen pedig augusztus 1-jétől lesz látható. A mintegy 40 művet felvonultató kiállítás tisztelgés a magyar festészet történetének egyik legeredetibb és legismertebb alkotója előtt.   Csontváry évfordulós tárlat A festőgéniusz műveit legnagyobb számban őrző két közgyűjtemény anyagából összeállított tárlat a Szépművészetiben három hónapig, azaz július 16-ig látogatható. Az életművet átfogóan bemutató közös kiállítás augusztusban érkezik Pécsre, az idén 50 éves Csontváry Múzeumba. A közös tárlatot november 5-ig láthatja a baranyai város közönsége. A Szépművészeti Múzeumban utoljára 60 évvel ezelőtt, 1963-ban nyílt kiállítás Csontváry műveiből. Pécsen pedig a Csontváry Múzeumban látható alkotások első alkalommal egészülnek ki a fővárosi gyűjteményben őrzött művekkel. A két intézmény egyesített gyűjteményének köszönhetően együtt lesz látható Csontváry híres Önarcképe és Magányos cédrusa, a nagy méretű Taorminai görög színház romjai című alkotása és a Nagy Tarpatak a Tátrában című festménye, ahogy a Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban és a Jajcei vízesés című művek is.   Csontváry festészete Talán az egyik legkülönösebb és legkülönlegesebb magyar festőművész Csontváry Kosztka Tivadar. 1880 őszén – már évek óta patikusként dolgozva – egy

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü