Élményfestés – Felhők

Felhőket festeni egyáltalán nem könnyű dolog. A felhők sosem egyszínűek és a látszólagos felületükön sokféle fényhatás érvényesül egyszerre, attól függően, hogy milyen napszak van, illetve, hogy süt-e a nap és ha igen, akkor a fénye milyen szögből és irányból éri el a fodros-bodros égi képződményeket.

Az óvodás korú gyerekek sokszor kéknek festik vagy színezik a felhőket a fehér papíron, ami végül is nem rossz megoldás, csak éppen semmi köze a valósághoz. Ha igazán szép felhőket szeretnénk festeni, nem árt, ha egy kicsit arról is tájékozódunk, hogy milyen sokfélék is lehetnek.

 

A felhők típusai

A felhők a levegőbe felszálló vízpárából kialakuló, a légkörben lebegő apró vízcseppekből és/vagy jégkristályokból álló halmazok, amelyekből többféle halmazállapotú csapadék, eső, hó vagy akár jégeső is keletkezhet. A talaj közelében lévő felhőket ködnek nevezzük.

A felhők fajtáinak leírását legelőször Jean-Baptiste Lamarck francia természettudós publikálta az 1802-ben megjelent Meteorológiai Évkönyvben. Ebben a leírásban Jean-Baptiste öt alaptípust különböztetett meg, majd ezt később 12-re bővítette. Ugyanebben az évben egy angol műkedvelő meteorológus, aki először gondolt ki a felhőfajtáknak nevet is, 7 alaptípus szerint osztályozott. Majdnem 100 évnek kellett eltelnie, hogy aztán Münchenben az 1891-es nemzetközi meteorológiai konferencián létrehozzanak egy bizottságot, amelynek feladata egy felhőatlasz elkészítése volt. Az első atlaszt 1896-ban adták ki.

Jelenleg a meteorológia tudománya 10 fő felhőtípust, egymástól különböző felhőfajt különböztet meg, aszerint, hogy milyen magas a felhő alapja, vertikális kiterjedése és alakja. Ezen kívül sok speciális felhőt ismerhetünk, ilyenek például a kondenzcsíkok vagy az éjszakai világító felhők.

A felhők besorolásához és megkülönböztetéséhez tehát vizsgálják a felhők méretét, alakját, szerkezetét, textúráját, fényhatását, színét, a felhőalap magasságát. Ezek a megjelenésük szempontjából is fontos tulajdonságok és mint ilyenek, befolyásolják azt is, hogy például egy festményen hogyan és milyen formában jelennek meg.

A felhők osztályozása

Anyaguk szerint vannak:

  • vízfelhők

Ezek sűrűbbek és sötétek, jellemző sajátosságuk a bennük lévő vízcseppek nagysága és az adott térfogatban lévő száma. A cseppek sugara 0,005-0,05 mm között változhat, számuk pedig köbcentiméterenként száztól több ezerig is terjedhet.

  • jégfelhők

Ezek ritkás, finom szerkezetű, világos képződmények, a napfényt alig tompítják. A bennük lévő jégkristályok jóval nagyobbak, mint a vízfelhőben lévő cseppek, számuk pedig köbcentiméterenként mindössze egy.

  • vegyes halmazállapotú felhők

Ezekben a vízcseppek, túlhűlt cseppek, jégkristályok és amorf jég található. A vegyes halmazállapotú felhők mindig sötétek, sűrűek, a cseppek és a kristályok száma pedig a fejlődési fázistól függ.

Magasság szerinti osztályozás

Magasság tekintetében az alábbi négy csoportra oszthatjuk a felhőket:

  • Magas szintű felhők (6–13 km)
  • Közepes szintű felhők (2–6 km)
  • Alacsony szintű felhők (talajfelszín és 2 km között)
  • Függőleges felépítésű felhők, amelyeknek alapja 2 km alatti, teteje pedig 10–12 km-en is lehet.

A felhők anyaga és magassága között szoros kapcsolat van. A magas szintű felhők jégkristályokból állnak, a középszintűek általában jégkristályokból és túlhűlt vízcseppekből, az alacsony szintűek döntően vízcseppekből állnak.

Az igazán különleges látványt nyújtó éjszakai világító felhők (vagy más néven poláris mezoszférikus felhők) a legnagyobb magasságban megfigyelt felhők, amelyek mintegy 76 és 85 kilométeres magasságban helyezkedtek el.

Alak szerinti osztályozás

A felhők alakja az őket létrehozó fizikai folyamatoktól függ. A lassú lehűlés rétegfelhőket eredményez, a gyors felszálló mozgás gomolyfelhőket hoz létre. Három fő felhőformát különböztetünk meg:

  • a réteges jellegű felhők vízszintes kiterjedése a függőleges kiterjedéshez képest nagy
  • a gomolyos jellegű felhők függőleges kiterjedése a vízszinteshez képest nagy
  • a vastag rétegek kiterjedése mindkét irányban nagy

 

A felhők festése

Ami biztos, hogy fehér és kék akrilfestékre szükségünk lesz a felhők festéséhez és persze még sok másra is, amelyet a Kreatívliget Élményfestő Stúdióban bárki megtanulhat. Válassz az aktuális kínálatból egy olyan képet, amelyen felhők is vannak és gyere el hozzánk festeni. A weboldalon az Események menüpontban találod meg a közeljövőben megrendezésre kerülő élményfestés alkalmakat, ahol biztosan találsz kedvedre valót.

Blog

Festők fordulatos élete – Moïse Kisling

Moïse Kisling lengyel származású festőművész volt, aki a 20. század első felében Párizs művészvilágának egyik meghatározó alakja volt. Stílusát nehéz behatárolni, mivel az évek alatt több irányzatot is kipróbált, de egyik mellett sem kötelezte el magát. Gazdag életművében nyomon követhető kísérletező kedve. Képei között találunk fauvista, expresszionista, kubista, konstruktivista és szürrealista alkotásokat is.  A Párizsi Iskola külföldről származó tagjaként ő is beletanult a párizsi festészetbe, miközben a Lengyelországból származó hagyományaival nem szakított.  Mestere volt annak, hogy összeegyeztesse saját népi hagyományait az európai festészet hagyományaival és a modern stílusokkal.   Korán otthonra lelt Párizsban Moïse Kisling 1891 -ben született Krakkóban, de alig 19 évesen Párizsba költözött a krakkói képzőművészeti iskola tanárának, Józef Pankiewicz-nek tanácsára. Kiköltözése után nem sokkal a párizsi bohém művészvilág fontos alakjává vált, gazdag kapcsolatrendszerének köszönhetően a „Montparnasse hercegének” is becézték. A párizsi kávézókban ismerkedett meg Picassóval, Braque-val, Gris-szel, Derainnel. Eleinte egy műteremben dolgozott Kees van Dongennel, később saját stúdiót hozott létre. Barátja volt Marc Chagallnak, Chaim Soutine -nak és különösen mély barátság fűzte Amadeo Modiglianihoz.   Saját stílust teremtett Az első világháború kitörésekor, 1914-ben jelentkezett a francia idegenlégióba, 1915-ben azonban olyan súlyosan megsebesült, hogy leszerelték. Ezután megkapta a francia állampolgárságot. Párizsba visszatérve folytathatta festői pályáját, ekkor festette le

Olvass tovább »

Híres magyar festők – Victor Vasarely (Vásárhelyi Győző)

Több olyan festészettel kapcsolatos téma van, amely folyamatosan foglalkoztat bennünket, mert érdekes és sokszínű. Ezért is szeretjük olvasóink és követőink elé tárni ezeket. Ilyen témakör a magyar festőkről indított sorozatunk is. Eddigi bejegyzéseink során Szinyei Merse Pál, Munkácsy Mihály, Rippl-Rónai József és Ferenczy Károly munkásságáról írtunk részletesebben. Ebben a bejegyzésben egy olyan festőről lesz szó, akiről a művészként használt neve alapján elsőre senki nem gondolna magyar származásra. Victor Vasarely életműve a mai témánk. Ő volt az a képzőművész, akit az utókor már úgy emleget, hogy az optikai festészet atyja.   Néhány furcsaság Vasarely-vel kapcsolatban A legtöbb forrás szerint 1908. április 9-én született Pécsett, de van olyan életrajzi írás, ahol 1906-ot írnak. A másik furcsaság pedig a neve. Vásárhelyi Győzőként maradt fenn, azonban úgy tűnik, hogy a születésekor még Csiszár Győző néven anyakönyvezték, az édesanyja után, akit Csiszár Annának hívtak. Ez valószínűleg azért történt így, mert a szülei nem voltak házasok, és ő így az akkori szóhasználat szerint törvénytelen gyermek volt. Amikor két évvel később a család Budapestre költözött, a kis Győző már a Vásárhelyi vezetéknévvel érkezett.   A kezdeti évek 1925-ben, a középiskola elvégzése után az Eötvös Loránd Tudományegyetem orvosi karának esti tanfolyamait kezdte látogatni, közben pedig egy laboratóriumi eszközöket

Olvass tovább »

Élményfestés, mint karácsonyi ajándék

Az utóbbi években a koronavírus világjárvány alapjaiban változtatta meg a karácsonyainkat és az ajándék vásárlási szokásainkat. Szerencsére idén már nem kell szembenéznünk a korlátozásokkal, a társas összejövetelek létszáma sincs limitálva, valamint nem kell este 8-ig hazaérnünk sem. Ugyanakkor a baráti, családi összejövetelek szervezését a legtöbb esetben még mindig nagyobb körültekintés előzi meg. Az ajándékok kiválasztásában fontos szempont lett a pandémia évei alatt, hogy akár online is meg tudjuk vásárolni, esetleg otthon készíthessük el, vagy hogy a megajándékozott fél akár otthona biztonságában is tudja élvezni a meglepetést.   Az ajándékozás funkciója Az ember szociális lény, szeret mások társaságában lenni. Az ajándékozás pedig szociális cselekedet, az emberi kapcsolataink mélyítésére, megtartására szolgálhat. Az ajándékozással az a célunk, hogy az általunk szeretett személyt boldogabbá tegyük, kifejezésre juttassuk szeretetünket iránta. Tudományosan igazolt tény, hogy a magukat boldognak tartó személyek szoros emberi kapcsolatokkal rendelkeznek és naponta bő egy órával több időt töltenek szeretteikkel. Az ajándékozás kapcsolatépítő funkcióval is bír, hiszen mind az ajándékozót, mind az ajándékozottat boldogabbá teszi. Hogy ez hatás érvényesülhessen, olyan ajándékot érdemes választani, amelyre rápillantva, vagy a mindennapokban használva emlékezteti a megajándékozottat az ajándékozóra.   A kézműves ajándékok virágkorát éljük Ami az ajándékokat illeti, felértékelődtek a kézzel készített ajándékok. Ezek egyrészt könnyebben személyre

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü