Hogyan ábrázoljunk textilt a festményeken?

A textil nagyon régóta jelen vannak a festményeken, mint ruhanemű és úgy is mint a háttér része, drapéria, függöny vagy bútorkárpit formájában. Sokféle felületű, struktúrájú és mintájú lehet egy textil, nem beszélve arról az esetről, amikor redőkbe rendeződve a színe is több árnyalatban köszön vissza, mert a különböző fény- és árnyék hatásokat a szemünk így érzékeli.

A felsorolásból is láthatjuk, hogy nincs könnyű dolga annak, aki élethű vagy legalábbis plasztikus textil ábrázolást szeretne „elkövetni” az általa készülő képen vagy rajzon. Ebben is szeretnénk segíteni a hozzánk fordulóknak, amikor élményfestésre invitáljuk őket.

 

Textilek és drapériák a festészetben

A gótika idején a festészet túlnyomórészt az egyház szolgálatában állt, de azért fokozatosan komoly átalakuláson ment keresztül. Az ábrázolásokon lassanként eltűnt az alakokat szegélyező vastag kontúrozás, amelynek hatására oldódni látszott a képek addigi merevsége. Megjelent a természethű ábrázolásmódra való törekvés, az érzelmek megjelenítése és a környezet fontosságának hangsúlyozása. A mozgás és a drapéria ábrázolása is finom vonalvezetést és lágy festőiséget igényelt.

A ruhaneműk sokasága, redőzöttsége, színei és fény-árnyék játékai ugyanúgy jelentősen hozzátettek a festmények képi világához, mint az ábrázolt alakok dinamikája. A színek használatával ráadásul sok mindent ki lehetett fejezni, amely lehetőséget a festők előszeretettel használták is.

A reneszánsz idején már erőteljes hangsúllyal megjelentek a mindennapi élet történéseit, a hétköznapi, de inkább tehetősebb embereket bemutató festmények. Ezeken a képeken már minden textilnek kultúrtörténeti jelentősége van, hiszen következtethetünk belőlük sok mindenre. Az ábrázolt emberek korára, társadalmi és anyagi helyzetére, a kor divatára és a textilszövési és festési eljárásokra is akár. Csak értő szemmel és részletekbe menő érdeklődéssel kell vizsgálnunk egy-egy festményt és az mesélni fog nekünk.

 

A selyem története

Az egyik legkülönlegesebb és legszebb fényű anyag a selyem, amely a festményeken is gyakran megjelenik, főleg, amikor gazdag emberek portréját ábrázolták az alkotók.

A selymet először az ókori Kínában használták és árusították. Értéke volt már akkor is, sőt abban az időben főleg. Már a rómaiak is drágán vették: 1 font kínai selyemszövetért 1 font aranyat fizettek. Halálbüntetés járt a gubócsempészetért, hiszen a Kínában igen komolyan vették a privilégiumukat a selyem előállításában és a kereskedésben. A selyem feldolgozásának titkát hosszú évszázadokon keresztül őrizték, és a kész termék csak a híres kereskedelmi útvonalakon, az ún. Selyemúton keresztül juthatott ki az országból.

Végül azonban, mint minden jónak, Kína monopol helyzetének a selyemkereskedelemben is vége szakadt. A selyemhernyó tenyésztés elterjedését egy ideig akadályozhatták ugyan, de teljesen megállítani nem tudták. Valószínűleg leleményes kereskedők, és szülőföldjüket elhagyó kínai telepesek közbenjárásával és segítségével terjedt el a selyem először a környező országokban, majd Európában is.

A selyem tulajdonképpen a hernyóselyem, amely az állat selyemgubójából készül. A selyem, mint anyag szövéséhez szükséges szálat erről a gubóról nyerik. A folyamat áldozata a gubóban lakó hernyó, akinek a kikelése nagyban károsítaná a közel 1000 méteres selyemszálat. Az eljárásban a selyemgubó szálait összefésülik. Az így kialakuló szálfinomságok nagyon változatosak lehetnek: foghatunk durvább, egyenetlenebb, csomósabb selyemtípusokat (pl. santung), és majdnem tükörsima felületűeket (pl. szatén).

A hernyó tápláléka az eperfa levele, és nem is lehet átszoktatni másra, ezért is olyan értékes a selyem. Hiszen selyemhernyót csak ott lehet tenyészteni, ahol eperfák nőnek. Ráadásul nem is akármilyen eperfák. A szennyezett, poros, vagy valamilyen betegségben szenvedő fa leveleit a hernyó nem eszi meg.

Természetesen Magyarországon is kísérleteztek ezzel az ágazattal, sőt, a századfordulón Európa harmadik legnagyobb selyembeszállítóvá váltunk. Az itthoni selyemtenyésztés vége az 1970-es évekre tehető, és az ágazatot sajnos azóta sem sikerült életre kelteni. Napjainkra már csak a vidéki útszélekre telepített eperfák néhány hátramaradt sora emlékeztet erre a gazdagon virágzó iparágra.

 

Élményfestés a KreatívLiget Stúdióban

Nagyon sok olyan képet találhatunk a festészetben, amelyen vannak textilek és azok ábrázolása hozzátesz az egész festmény hangulatához, karakteréhez. Ez alól a Kreatív Liget Élményfestő Stúdió foglalkozásai sem kivételek. Mindig találhatsz a kínálatunkban többféle lehetőséget is, ami a textilek, drapériák megfestését illeti. Egyénileg vagy párban is lehet hozzánk jönni és elkészíteni az élményfestés alkalmak 3 órája alatt egy csodálatos képet, amelyet aztán azonnal haza lehet vinni.

Nézz körül az Események menüpontban, találd meg a kedvedre való képet és jelentkezz az élményfestésre! Szeretettel várunk!

Blog

Tacsi élményfestés a KreatívLiget Élményfestő Stúdióban

A kutyák már nagyon hosszú ideje közel kerültek az emberhez és ezáltal bekerültek a festményeken ábrázolt témák közé. Régebben elsősorban vadászat közben mutatták be ezeket a hűséges állatokat vagy egy tekintélyt sugárzó emberalakot ábrázoló képen abszolút mellékszereplőként. Azóta ez a helyzet már régen megváltozott és egy festmény főszereplője is lehet kutya, a kutyabarát művészetek iránt rajongók legnagyobb örömére. Ebben a bejegyzésben egy sokak által ismert kutyafajtáról lesz szó, amely sokak kedvencévé vált az elmúlt időszakban és mint ilyen, bekerült a KreatívLiget Élményfestő Stúdió festmény kínálatába is. A tacskók nem tartoznak a legkedvesebb ebek közé és néha kicsit hisztisek is lehetnek, de ennek ellenére nagyon szeretjük őket.   A tacskó tulajdonságai Ő az egyik legismertebb kutyafajta a világon. Hatalmas öntudata, ki-ha-én-nem viselkedése és különleges jelleme sokak szívét ejtette már rabul és még fogja is a jövőben. A fajtára jellemző természete mellett a különleges megjelenés már csak hab a tortán. Rövid, izmos lábai hosszú törzsével párosulva teszik igazán aranyossá, ugyanakkor a gyors, mozgékony alkati sajátosságok remekül funkcionálhatnak a vadászat során. Bátorsága és merészsége pedig példaértékű, legtöbbször abszolút meghazudtolja a testi méreteit.   A fajta eredete és más érdekességek a tacskóról Már az ókori Egyiptomból is fennmaradtak olyan leletek, amelyek rövid lábú, hosszú

Olvass tovább »

Munkácsy 180 – Kiállítás ajánló

Munkácsy Mihály a 19. századi magyar képzőművészet legismertebb alakja, a realizmus megújítója, a modern kiállítási technikák alkalmazásának egyik úttörője, életformájában pedig valóságos nagypolgár. A mester születésének 180. évfordulója alkalmából a Szépművészeti Múzeum nagyszabású emlékkiállítást rendez a tiszteletére. Több mint félszáz műalkotás, archív fotók, dokumentumok és kultusztárgyak segítenek feltárni Munkácsy életét, sikereit és páratlanul gazdag életművét.   Munkácsy 180 éve született A Párizsban élő művész elsősorban a Krisztus élettörténetét bemutató óriásképeivel vált nemzetközileg ismertté. Ő maga köztiszteletnek örvendő közéleti személyiség volt, akit már életében mérhetetlen nagyrabecsülés és hódolat övezett. Kiemelkedő mesterségbeli tudása mellett hírnévéhez legalább annyira hozzátartozott a művész-személyiség tudatosan felépített képe, a szegény árvaságból a társadalmi ranglétra csúcsára jutó művész fejlődéstörténeti legendája is. A kiállítás Munkácsy jól ismert főbb művei mellett a kevésbé ismert, idehaza ritkán vagy szinte sosem látott alkotásaiból is válogatást ad. A magángyűjteményekből és külföldről kölcsönzött, rejtőzködő remekműveken keresztül világítja meg azokat a társadalom- és kultúrtörténeti tényezőket, amelyek hozzájárultak hírnevéhez és a máig töretlen Munkácsy-kultusz kialakulásához.   Munkácsy leghíresebb festményei Ásító inas Munkácsy Ásító inas című képe Düsseldorfban készült. A stílusában az életképfestészet és erős realista hatások érződnek. A festmény kiválóan adja át az ébredés utáni nyújtózkodás és ásítás pillanatait, szépítés nélkül mutatja meg a fáradt arc

Olvass tovább »

Festők fordulatos élete – Szinyei Merse Pál

Ha csak annyit mondunk, hogy Majális vagy hogy a Lilaruhás nő, akkor bizonyára sok olvasónk egyből tudja, hogy melyik festményekről van szó és talán beugrik nekik Szinyei Merse Pál festőművész neve is, akiről egy utcát Budapesten és az ott található gimnáziumot is elnevezték. Festészeti stílusnak, irányzatnak vagy mozgalomnak Szinyei nem lett névadója és a legnépszerűbb képei is csak évtizedekkel az elkészülésük után lettek igazán elismertek, mégis elmondhatjuk róla, hogy a magyar XIX. századi festészet egyik legfontosabb alakja volt ő. Az általa alkalmazott technika pedig az impresszionistákat megelőzve varázsolt pompázatos színeket, oldott körvonalakat és napfénytől sugárzó ragyogást a vászonra.   Szinyei Merse Pál életének története Régi nemesi családból származott, mintegy 700 évre visszavezethető családfával. A XIX. századra nem számítottak különösebben vagyonosnak, de a fiatal Szinyeinek biztosan nem voltak anyagi gondjai. 1845. július 4-én született, a család harmadik gyermekeként, és őt követte még öt testvére, így összesen nyolcan nevelkedtek a jernyei családi kúriában. Eperjesen egy katolikus iskolában, majd Nagyváradon tanult, ahol aztán érettségi vizsgát tett és megalkotta első képeit, azaz elkezdett festeni tanulni. 1864-től a müncheni Képzőművészeti Akadémián tanult, ahol az egyik mestere az akadémikus Karl von Piloty volt. Szinyei művészetére erősen hatott Gustave Courbet friss természetszemlélete, akit az 1869-ben megrendezésre került

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü