Kiállítás ajánló – Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény

2024. március elsejétől újra látogatható a Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény Budapest VII. kerületében, a Nefejelcs utca 26. szám alatt.

Róth Miksa, a kiváló és megbecsült iparművész számos budapesti köz- és magánépület díszítésében vett részt. A Nefelejcs utcai ingatlant – amelyből mára emlékház lett – 1910-ben vásárolta: az utca felé néző épületben a családi otthon kapott helyet, az udvari épületben pedig a műhelyek, ahol a szebbnél szebb üvegfestmények és mozaikok készültek. Néhányat ezek közül kiállítva is láthatunk, a lakás eredeti állapotban megőrzött három szobája pedig egy kis időutazás a megbecsült művész-polgár otthonába.

Az épület története

A Nefelejcs utca 26. szám alatti épület eredetileg Gelb Sámuel bútorgyárosé volt. Róth Miksa 1911-ben vásárolta meg, majd Pecz Samu tervei alapján építtette át a saját igényei szerint. Ekkor emelték a belső udvarban a három szintes épületet is, a műhelyek számára.

Az épületek a második világháború során előbb német, majd szovjet katonai térképészeti irodának adtak helyet. 1948-tól a Honvéd Petőfi Akadémia működött itt, ahol politikai tiszteket képeztek a Magyar Néphadsereg számára. Ezután az Országos Szakipari Vállalat műhelye lett, aztán szükséglakásként szolgált. Közben az épület állapota egyre jobban leromlott. Az utcai épületrész emeletén három szobát hagytak meg az államosítás után Róth Miksa özvegyének, Walla Jozefának valamint Erzsébet, Amália és József nevű gyermekeinek.

A család a rendszerváltás után – részben Ráday Mihály városvédő közbenjárására – az apa hagyatékát Erzsébetvárosnak ajándékozta, hogy szülőházukból Róth Miksa Emlékház nyíljék. A múzeum hosszú előkészítő munka után végül 1999 novemberében nyílt meg először a látogatók számára.

A Róth Miksa Emlékmúzeum

Az utcai épület első emeletén két állandó kiállítást alakítottak ki. Az egyik a lakásmúzeum, a másik pedig Róth Miksának a család birtokában maradt legfontosabb üvegfestményeit illetve mozaik alkotásait bemutató rész.

A ház tetőterében a múzeum kisegítő helyiségeit alakították ki. Irodák, műtárgy-raktár, restaurátor-műhely kaptak itt elhelyezést. A földszinten 2005 szeptemberében nyílt meg az időszaki kiállítások terme, valamint a Róth Miksa egykori dolgozószobájából kialakított „Róth Szalon”.

Az udvari épület, az egykori alkotóműhely emeletén 2015 őszén Róth Miksa tanítványainak és követőinek műveiből látható kiállítás.

Róth Miksa élete és munkássága

A híres üvegfestő és üvegmozaik művész 1865. december 26-án született Pesten. Apja és nagyapja szintén üvegművészettel foglalkozott, ezért szinte adta magát, hogy ő is ezt a hivatást választja. Róth először az édesapja műhelyében, majd külföldön tanulta az üvegfestés művészetét. 1885-ben alapította első saját műtermét, majd több józsefvárosi helyszín után 1911-től 1939-ig az erzsébetvárosi Nefelejcs utca 26-ban működött a Róth Miksa Császári és Királyi Udvari Üvegfestő és Mozaik Műintézet. Ebben a műhelyben született meg csodálatos alkotásainak többsége, historizáló, majd később elsősorban szecessziós stílusban és itt alakították ki az utókor számára látogatható emlékházat is.

Munkáinak nagy része Budapesten látható, de sajnos több üvegablaka elpusztult (például a ferencvárosi Örökimádás-templom, vagy a Törley-mauzóleum ablakai). A fővárosi festett üvegablakai és mozaikjai jelentős közintézményeket, templomokat, iskolákat, villákat, bérházakat ékesítenek. Ezek közül kiemelkednek az Országház, a Magyar Nemzeti Bank, a Zeneakadémia, a Gresham-palota, a Szent István-bazilika, a Postatakarékpénztár, a Lipótmezei Elmegyógyintézet kápolnája, a Magyar Országos Levéltár, a Fasori Evangélikus Gimnázium és a Rózsák terei Szent Erzsébet-templom üvegablakai.

Budapesti mozaikalkotásai közül a Széchenyi gyógyfürdő, a kőbányai Szent László-plébániatemplom, a Kerepesi temető Deák- és Kossuth-mauzóleuma, valamint árkádjainak kupolái és a Népszínház utcai Polgári Sörföző bérház emelhetők ki.

Érdemes nem csak a kiállítást, de az említett épületeket is felkeresni egy-egy szép tavaszi séta keretén belül. Szervezett sétákhoz is lehet csatlakozni, amelyeket több ilyen profilú cég kínálatában meg lehet találni.

Blog

Élményfestés – Szülinapi buli

Egy szülinapi buli sokféle lehet, attól függően, hogy a születésnapos milyen érdeklődési és baráti körrel rendelkezik. Ahogy telnek az évek lassan minden lehetőséget és ötletet „kipipál” az ember, akár a saját, akár a gyermeke születésnapjáról van szó. Furcsa és különleges születésnapi szokások a világban A világ legtöbb országának van valamilyen sajátos, egyedi hagyománya, amit előszeretettel tartanak évről-évre. Ilyenek a születésnappal kapcsolatosak is, amikről talán nem is gondolnánk, hogy mennyire eltérőek lehetnek nemzetenként. Születésnapok világszerte Vietnámban máshogy számolják az emberek életkorát, mint például nálunk, Magyarországon. Mindenkinek új év napján van a születésnapja, akár akkor született, akár nem. Sokan még a pontos születési dátumukat sem tudják emiatt a szokás miatt. Németországban van egy olyan hagyomány, amelyben annak a férfinek, aki a 30. születésnapjáig nem nősül meg, ezen a napon fel kell söpörnie az utcát. A “segítő” barátok pedig vidáman gondoskodnak arról, hogy legyen mit söprögetnie, ugyanis különböző szemeteket dobálnak el. A söprést addig kell végeznie, amíg meg nem tud csókolni egy éppen arra járó lányt. Írországban szó szerint megrázzák a gyerekeket, mégpedig úgy, hogy ők fejjel lefelé vannak. Mindig annyiszor kell megrázni a születésnapost, amennyi az aktuálisan betöltött életkoruk. Kanadában terjedt el a furcsa szokás, hogy a szülinaposnak vajjal kenik

Olvass tovább »

Különleges festmények – Mariam Paré, a szájjal festő tehetség

Mai cikkünkben egy kívül-belül ragyogó és mérhetetlenül inspiráló nőt mutatunk be, akit semmilyen körülmény nem tudott megakadályozni abban, hogy tehetségét kamatoztassa. A nyaktól lefelé lebénult Mariam ugyanis megtanult szájjal festeni és teszi ezt nagyon magas színvonalon. Élő példája annak, hogy a reménytelennek tűnő helyzetekben is meg lehet találni a kiutat, valamint annak is, hogy a művészet terápiás jelleggel bír. A rajzolás, mint menedék A művészet mindig is Mariam Paré életének központi öröme volt. „Nem emlékszem olyan időszakra, amikor ne lettem volna kreatív személyiség” – mondta. „Gyerekkoromban a zsírkréták és a ceruzák voltak a kedvenc játékaim. A művészet egyrészt örömforrás volt, másrészt segített gyermekkorom történéseit feldolgozni.” Egy pillanat alatt vesztette el megszokott életét Paré 19 évesen San Franciscóba költözött, abban a reményben, hogy ott művészeti iskolába járhat. Azonban élete egy pillanat alatt megváltozott, amikor látogatóba indult a barátaihoz Richmondba. Egy autóban ült, amikor lövöldözés tört ki a járdán, és egy eltévedt golyó eltalálta a nyakát. A baleset következtében nyaktól lefelé lebénult. Öt hónap kórházi kezelés után visszatért Chicagóba rehabilitációra. „Még ép emberként nagy terveim voltak a jövőre nézve. A sérülésem után azt hittem, hogy vége az életemnek. Nem tudtam elképzelni, hogy hasonló életet élhetek, mint korábban.” Azonban idővel Parénak

Olvass tovább »

Élményfestés – absztrakt képek

Amikor egy három részből álló cikksorozatban bemutattuk a jelentősebb festészeti irányzatokat időrendi sorrendben, csak érintőlegesen volt szó az absztraktról, amelyet nonfiguratív művészetnek vagy tárgyatlan művészetnek is nevezni. Most ezt a hiányosságot szeretnénk pótolni azzal, hogy bemutatunk néhány olyan művészt ebben a bejegyzésben, akik maradandót alkottak a festészet területén és megalapozták vagy éppen kiteljesítették az absztrakt irányzatot. Mi az absztrakt? Absztrakt művészetnek elsősorban az Európában létrejött, de később az egész világon elterjedt modern és posztmodern, az avantgárdban gyökerező művészeti irányzatokat és iskolákat nevezzük, amelyek kiküszöbölik és a művészi munkában tudatosan figyelmen kívül hagyják a valóság tárgyi összefüggéseit és alakjait (mint pl. a tárgyak, élőlények, tájak, tér- és időbeli viszonyok), szembe helyezkednek a hagyományos természetelvű és ábrázoló jellegű művészettel, valamint a természetben is megtalálható motívumokra még csak nem is utalnak. Az absztrakt művészetben a formákat és színeket kizárólag önmagukért ábrázolják, és főképp ezek elvont összefüggései, a szemlélőben kiváltott hatásai (ösztönös érzések) és kölcsönhatásai a fontosak, nem pedig az, hogy egy fizikai értelemben létező tárgyat, vagy akár egy társadalmi jelenséget mutassanak be. Az absztrakt tehát a műalkotás elemeinek (formák, színek, testek, szavak, mondatok) és azok jelentésének bizonyos mértékű feloldását jelenti. Egy absztrakt festményen egy négyzet nem ábrázol sem szobafalat, sem ablakot, hanem

Olvass tovább »