Milyen színekből áll a szivárvány?

Színesnek nevezzük a fényt, ha különböző hullámhosszokon eltérő intenzitása van, a nem átlátszó felületeket, ha különböző hullámhosszokon más és más mértékben verik vissza a fényt és az átlátszó vagy áttetsző anyagokat is, ha különböző hullámhosszokon különböző mértékben bocsátják át a rájuk vetülő fényt.

Összességében azt mondhatjuk tehát, hogy a szín nem más, mint a szemünkbe érkező fénynek az a tulajdonsága, hogy különböző hullámhosszúságú összetevői más intenzitásúak.

A színek hatása

A színeknek kiemelkedő szerepük van az életünkben és az erre a témára irányuló vizsgálatok szerint egyes érzelmek sokkal jobban társíthatók egy adott színhez, mint bármely másikhoz, amely társítások ráadásul a világ nagy részén egyformán működnek. Ilyen szín-érzelem társítás például az, hogy a depressziós vagy szorongó állapotot legjobban a szürke szín fejezi ki, a vidámságot pedig a sárga szín jeleníti meg.

A színválasztásaink legtöbbször tükrözik az életünk aktuális helyzeteit, állapotát és az ezek miatt kialakuló hangulatunkat is, de ne feledjük, hogy ez a jelenség akár meg is fordítható. Ha vidámabb, pozitívabb hangulatra ösztönző színekkel vesszük körül magunkat, azt az életünk minden területére hatni fog.

Az otthonunkban lévő színek befolyásolják hangulatunkat és viselkedésünket. A körülöttünk lévő színek le tudják csillapítani az elménket vagy fel is tölthetnek energiával. A színek hatással vannak a hangulatunkra, egészségünkre és ezáltal a boldogságunkra is.

Mi a szivárvány?

A szivárvány olyan optikai jelenség, melyet eső- vagy páracseppek okoznak, mikor a fény prizma szerűen megtörik rajtuk és színeire bomlik, kialakul a színképe, más néven spektruma. Az ív külső része vörös, míg a belső ibolya. Előfordul az ún. dupla szivárvány is, amelynél egy másik, halványabb ív is látható fordított sorrendű színekkel.

A szivárvány akkor alakul ki, ha a levegőben lévő vízcseppeket a napfény alacsony szögből éri. Akkor a leglátványosabb a jelenség, amikor az égbolt felét még felhők borítják, a szemlélő pedig a napnak háttal áll. Így a kialakuló szivárvány élesen elválik a mögötte lévő sötétebb háttértől.

Gyakran látható szivárvány vízesés vagy szökőkút mellett is. A kertben is létrejöhet, mikor porlasztott vízcseppekkel öntöz valaki napos időben. Ritkán látható az ún. fehér szivárvány, amit holdfényes estéken lehet látni. Mivel az emberi szem gyengén érzékeli a színeket halvány fénynél, a szivárvány fehérnek hat. Megfelelő technikával készített fényképen azonban előtűnnek a szivárvány színei.

A szivárvány színei

A szivárvány ívében a következőképpen követik egymást a színek: vörös, narancssárga, sárga, sárgászöld, zöld, kékeszöld, kék, lila.

A látható spektrum színei folyamatosan mennek át egymásba. Még egy felületes pillantáskor is rögtön egyértelmű lehet a számunkra, hogy a színek nem diszkrét, jól elkülönülő kategóriák. Alaposabban megnézve észrevehetjük, hogy a színek folyamatosan olvadnak egymásba.

Élményfestés a szivárvány színeivel

Próbáld ki te is, hogy melyik szín áll hozzád a legközelebb a szivárvány színei közül, az élményfestés segítségével! Otthon is festhetsz a rendelhető élményfestés szettjeink segítségével. Keresd az aktuális lehetőségeket a KreatívLiget webshopban!

Blog

Hogyan válasszunk festményt az élményfestésre?

Ahogy arról egy másik blog bejegyzésünkben már írtunk: az élményfestés felfogható egyfajta edzésnek, mert a segítségével a kreatív oldalunkat és képességeinket, a jobb agyféltekénket fejleszthetjük, de ezen kívül azért egy meditatív kikapcsolódás is az alkotás, ahol a folyamat végén az elkészült képet hazavihetjük vagy odaajándékozhatjuk valakinek. Ezért sem mindegy, hogy milyen képet választunk. Ez egy fontos döntés, amihez ebben a bejegyzésben szeretnénk némi támpontot szolgáltatni. Élményfestés ajándékba (A választás szempontjai, ha a képet ajándékba szánjuk) Fontos már az elején megjegyeznünk, hogy csak akkor ajándékozz saját készítésű festményt, ha biztos vagy benne, hogy akit meg szeretnél lepni, biztosan örül majd a képednek és tényleg kiteszi a falára vagy beviszi a munkahelyére, hogy ott még többen láthassák. Ha ez megvan, akkor gondold végig, hogy mit tudsz arról a személyről, akinek a képet szánod. Külön jó dolog, ha már jártál az otthonában, mert így láthattad, hogy milyen stílust és színeket kedvel, valamint ezekkel összefüggésben milyen tárgyakkal veszi körül magát. Ha még nem jártál nála, akkor nehezebb dolgod lesz, mert abból kell kiindulnod, amit a beszélgetéseitek során megtudtál róla és a vonzódásairól. Ez esetben fontos lehet az is, hogy milyen könyveket szeret olvasni, színházba jár-e inkább vagy moziba, esetleg szereti-e az operákat vagy

Olvass tovább »

Az esernyő története

Van egy tárgy a mindennapjainkban, amelyet sokan minden nap magukkal hordanak a táskájukban, hiszen sosem lehet tudni, hogy mikor lehet rá szükség… Amikor a világon először jelent meg, kizárólag a nap elleni védekezést szolgálta, és sokkal később lett a funkciója az eső elleni védelem. Az idők során sokszor átalakult és komoly fejlődésen ment keresztül. A praktikum és a funkcionalitás mellett az esztétika és a divat is meghatározó szempontok lettek a fejlődésében. Ez a tárgy nem más, mint az ernyő, amely napernyő és esernyő formájában is ismert mind a mai napig. Ernyők az ókorban Az első ernyőket az ókori Kínában használták. A legenda szerint egy nő találta fel az ernyőt kb. időszámításunk előtt 2000 évvel. Ez az ernyő természetesen még papirosból készülhetett. A klasszikus ókorban, a görögök és a rómaiak már selyemhuzatú ernyőket is használtak. Ezekben az országokban az ernyőket csak a nők és csak a napsütés ellen használták, hiszen esős időben ki sem mentek az utcára. Az ernyő praktikus haszna egyébként másodrangúvá vált, mert az idők során a hatalom és a gazdagság szimbólumává vált. Ez a szimbolikája még a múlt század végén is tartotta magát. Az ernyődivat aztán Kínából eljutott Perzsiába, Indiába, Egyiptomba, Görögországba és Római Birodalomba is. Mindenki

Olvass tovább »

Élményfestés – Vitorlások és más hajók

Földünk valamivel több mint kétharmadát tengerek és óceánok borítják. Ezeken a nagy kiterjedésű és általában egymással összeköttetésben lévő vízfelületeken kívül tavak és folyók is szép számmal akadnak a szárazföldek belsejében. Mindezek eredményeként az emberiség előtt álló egyik legnagyobb kihívás már évezredek óta az, hogy valahogy át tudjon kelni a vizeken, illetve a nagyobb távolságokat ne csak a szárazföldön tudja legyőzni. Ennek érdekében olyan eszközöket kellett építenie már őseinknek is, amelyek egyszerre alkalmasak vízi járműnek és szállítóeszköznek. Megszülettek tehát a csónakok, a hajók és a vitorlások, amelyek az évszázadok folyamán sokféle módozatban és stílusban fejlődtek tovább. Nincs mit csodálkoznunk azon, hogy a hajók megihlették a képzőművészeket is, amelynek eredményeként csodás festmények és más alkotások készültek minden történelmi korban. A hajózás történetének kezdetei A régészeti leletek és fennmaradt ábrázolások alapján is csak nagyjából tudjuk meghatározni, hogy mióta használ az ember vízi járműveket. Az első vízen használt emberi eszközök kidőlt fákból vagy hordalék fatörzsekből „készültek”, ezeket tulajdonképpen a természet szolgáltatta, nem is kellett velük különösebben semmit tenni. Az épített hajók felé vezető úton a következő lépés a helyi alapanyagoktól függően valamilyen fatörzsből vájt csónak vagy vékonyabb fatörzsek, esetleg nád összekötözésével létrehozott tutaj lett. Az erdővel fedett területeken a fatörzsből kivájt bödönhajó, nádasok közelében,

Olvass tovább »