Festők fordulatos élete – René Magritte

Belgiumba születni eleve egy furcsa dolog, mert olyan, hogy belga ember, nincs is. Ott vagy flamand valaki, vagy vallon, de esetleg még lehet német származású is. Ennek ellenére mindenhol azt olvashatjuk, hogy René Magritte belga szürrealista festő. Tudjátok, ő az, aki kalapos, kabátos önarcképet festett magáról egy az arca előtt lebegő, szép, kerek zöldalmával. Ez talán a legismertebb festménye, de a többi is igazán figyelemre méltó, ahogy az élete is, amit most igyekszünk bemutatni nektek.

 

René Magritte származása és művészetének alapjai

Magritte anyja kalaposnő, apja pedig szabómester volt. Ha ránézünk a fennmaradt fotóira, talán ennek az információnak a birtokában az is jobban érthető, hogy miért látjuk olyan gyakran a művészt kifogástalan öltönyben és keménykalapban. Ezeket a motívumokat a festményein is megtalálhatjuk, vissza-visszatérnek valamilyen formában.

Életének meghatározó tragédiája volt, hogy tizennégy éves korában az édesanyja öngyilkos lett. A közeli folyóból halászták ki őt, arcát elfedte a rátekeredő hálóing. René fiatal fiúként jelen volt a holttest kiemelésénél, amely élmény életre szólóan bevésődött az emlékezetébe. Lepellel takart fejű és testű alakok, vízparton fekvő élettelen testek olyan motívumok, amelyek jó néhányszor ismétlődnek a képein a későbbiekben.

Először egy tapétagyárban dolgozott, majd később kedvező szerződést kapott egy galériától, így onnantól kezdve csak a festészetnek élt. Első kiállítását viszont a kritikusok elítélően fogadták Brüsszelben. Megélhetését tulajdonképpen nem is a festményei, hanem az öccsével közösen vezetett ügynöksége biztosította. Az 1920-as évek közepétől kezdve Magritte találkozgatni kezdett a művészeti avantgárd jelentős személyiségeivel költőkkel, írókkal és festőkkel. Olyan emberekkel ismerkedett meg, mint Paul Éluard, Joan Miró és Salvador Dalí.

Később New Yorkban és Rómában is bemutatták festményeit, de az igazi sikert a hatvanas évek hozták meg a számára.

 

René Magritte festményei

Magritte képei kérdéseket tesznek fel olyan dolgokkal kapcsolatban, amelyeket a hétköznapi életben magától értetődőnek tartunk. Az ismétlés is ezért volt fontos a számára, és nem csak az egyes képeken belüli motívumoknál. Legnagyobb festményei némelyikét több példányban is elkészítette. A saját festményeinek másolataival megkérdőjelezte az egyedülálló, eredeti művészet modernista mivoltát.

René Magritte képei gyönyörködtetik, de egyben nyugtalanítják is a szemlélőt. Műveiben tisztán kirajzolódik egyfajta hármasság: a szürrealizmus, az impresszionizmus hatásai, és a precíz tárgy- és emberábrázolásban a realizmus. A festményei mindenképpen elgondolkodásra ösztönöznek, de a válaszokat saját életünkre vonatkozólag magunknak kell megtalálni az ő képei alapján és segítségével.

Festészetében szimbólumok ábrázolásával kereste a válaszokat a lét kérdéseire ő maga is. Személyiségében, és ezen keresztül a képein is tükröződik az intelligencia, a filozofikus gondolkodás, az ironikus humor, a talányosságra és a játékosságra való képesség, amely mind a sajátja volt.

 

René Magritte festmények az otthonunkban

Magritte képei rendkívüliek, különlegesek nagy hatást gyakorolnak, képei elgondolkodtatóak és talányosak. Az lehet az érzésünk, hogy megtöltik élettel az egész teret, és oda már nem is illik, nem is kell más festmény. Remek választás lehet nagyobb, nem túlzsúfolt terekbe, a tárgyalóba, a nappaliba, minden olyan térbe, ahol van elég rálátás, hogy könnyebben elmerenghessünk szimbolizmusán és a képein keresztül nekünk szánt üzenetén.

Ha figyelemmel kíséred az Események menüpontban a KreatívLiget Élményfestő Stúdióban elérhető lehetőségeket, biztos lehetsz benne, hogy előbb-utóbb felbukkan egy René Magritte ihlette kép, és persze az összes többi élményfestés alkalomra is várunk szeretettel minden érdeklődőt!

 

 

 

 

Blog

Nyári programajánló – Henri Matisse kiállítás a Szépművészetiben

2022. június 30-tól megcsodálható Henri Matisse első tárlata Budapesten, a képek pedig egyenesen a párizsi Centre Pompidou – Musée national d’art moderne termeiből érkeztek hozzánk.  A több mint 100 művet magába foglaló  kiállítás  a művész életművének minden meghatározó szakaszát bemutatja: a fauve periódustól egészen a késői gouache papírkivágatokig. A tárlaton gyönyörködhetünk a művészre jellemző könnyedséggel ábrázolt ragyogó szín-, fény- és formaharmóniákban. Emellett  kirajzolódnak az életműnek a tér és a sík, az enteriőr és az alak, továbbá a szín és a vonal kapcsolatára vonatkozó alapkérdései is. A kiállítás végigkíséri, ahogy Matisse életművében folyamatosan megújuló színakkordokként és vonalritmusokként ölt formát a gondolatok színe. A tárlatra nemcsak festmények, hanem szobrok is érkeztek, emellett Matisse egyedi, sokszorosított és alkalmazott grafikai munkái is megtalálhatók. Igazi csemege a Matisse rajongóknak, hogy a gouache papírkivágásokkal megtervezett és saját kézírású szövegével együtt közreadott Jazz (1947) című művészkönyve is Budapesten van.   Matisse jogászból lett művész Henri-Emile-Benoît Matisse 1869. december 31-én látta meg a napvilágot Észak-Franciaországban. Szülei kereskedők voltak, saját kisboltjukban dolgoztak, gabonafélék és festéket árulásából keresték kenyerüket. Henri gyermekkorában nem utalt semmi jel arra, hogy  különleges tehetsége lenne bármihez is, az alkotás iránti vágy fiatal felnőttkorában ébredt fel benne. Szülei jogi pályára szánták, ez ellen Henri Matisse-nek se

Olvass tovább »
Kreatív időtöltés ősszel

Kreatív időtöltés ősszel

Itt van az ősz, itt van újra… Az évnek ebben az időszakában kicsit átalakulnak a szabadidő eltöltésének a lehetőségei. A szabadban tölthető idő lerövidül a korábbi sötétedés és a hőmérséklet csökkenése miatt, ráadásul nem mindenki szeret kirándulni vagy a városban sétálni, sokan pedig nem tudják ezeket művelni akkor sem, ha szeretnék, mert fizikailag nem képesek rá. Mit tehetünk a nyáron oly’ kellemes félárnyékban olvasgatás vagy kötögetés helyett a hűvös őszi időszakban, ha a kreatív energiáinkat is szeretnénk kamatoztatni és a szabadidőnket jól eltölteni? Ebben a bejegyzésben adunk pár ötletet és szeretnénk inspirálni azokat is, akik már a szeretteik karácsonyi ajándékán töprengenek.   Kavicsfestés Vége lett a nyárnak és lehet, hogy ehhez a kreatív tevékenységhez már meg is van az alapanyag, mert a nyaralásról egy kupac lapos és simára csiszolódott kaviccsal tértél haza. De akkor sincs baj, ha ez nem így van. Folyó- vagy tóparton is keresgélhetsz megfelelő alanyokat a kavicsfestéshez. Az a jó, hogy szinte kimeríthetetlen a lehetőségek száma, ami a festés témáját illeti, hiszen készíthetünk absztrakt, nonfiguratív díszítéseket, de akár aprólékos részletességgel kidolgozott tájképeket, madarakat, virágokat vagy bármi olyat, ami kedvünkre való és el tudjuk képzelni otthonunk vagy kertünk dekorációjának, ajándéknak, apró meglepetésnek valamilyen alkalomra. A festett kavicsokat használhatjuk

Olvass tovább »
Frida Kahlo: Viva La Vida

6 híres gyümölcsös festmény

Gyümölcsöket festeni nem csak csendéleteket ábrázoló képekre lehet, bár kétségtelenül ezek a leginkább magától értetődő témák. Amikor festményeket kerestünk ehhez a válogatáshoz, találtunk pár igazán különlegeset és nem annyira megszokott megoldást is, amelyek jó messze visznek az egyszerűen csak szemet gyönyörködtető látványtól. A XX. század festészete már nem csak a szemünkre szeretne hatni, hanem komolyan megdolgoztatja az agyunkat és a gondolatainkat is, valamint az érzelmi vetület sem maradhat ki.   Frida Kahlo: Viva La Vida A festőnő utolsó festménye ez, amelyen hosszú hónapokig dolgozott és a ’Viva la Vida’ feliratot úgy tudjuk, hogy a halála előtt nyolc nappal festette a képre. Olyanok a betűk, mint valami kiáltvány, ami az életről szól. Jelentése: Éljen az élet. A szimbolika azért is érdekes, mert Mexikóban a görögdinnye a halottak napjához kötődő gyümölcs, de a mexikói halottak napja inkább az öröm ünnepe, vidámsággal, találkozásokkal, lakomákkal gazdagított és eseménydússá tett ünnep. A görögdinnye gazdag, buja zöld és vérvörös színei pont azt hirdetik, hogy az élet mindig győzedelmeskedik a halál felett.   René Magritte: Az ember fia Ez a festmény tulajdonképpen egy önarckép. A képen egy alacsony fal előtt állva látjuk a festőt, elegáns kabátban és kalappal a fején, az arcát pedig majdnem teljesen eltakarja egy

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü