Híres magyar festők – Ferenczy Károly

1862. február 8-án Bécsben született Ferenczy Károly festőművész, a nagybányai művésztelep és festőiskola egyik alapítója, a 19. század végi és a 20. század eleji magyar festészet kiemelkedő képviselője.

Viszonylag későn az elvégzett jogi, majd mezőgazdasági tanulmányok után, távoli, idősebb távoli nőrokona, Fialka Olga festőnő hatására kezdett komolyabban foglalkozni a festészettel. A hölgyet végül 1885 novemberében feleségül vette, és később három gyermekük született, akik felnőtt korukban mindannyian művészi pályát választottak. Valér szintén festőművész, Béni szobrász, Noémi pedig gobelinművész lett.

A festői pálya kezdetei

1884-ben egy római út érlelte meg benne az elhatározást a rendszeres művészeti tanulmányok folytatására. 1885-ben, pár hónapos müncheni tartózkodás után Nápolyban iratkozott be a festészeti akadémiára. 1886-ban rövid időre visszatért Münchenbe, ahol megismerkedett Hollósy Simonnal és Csók Istvánnal. 1887 és 1889 között a párizsi Julian Akadémián William-Adolphe Bouguereau és Tony Robert-Fleury növendéke volt.

1889–92 között Szentendrén dolgozott, 1893-ban pedig a már öttagúra bővült családjával együtt Münchenbe költözött. Innen telepedett át 1896-ban Nagybányára, a Hollósy-iskola kíséretében érkező kolóniaalapítók egyikeként. Ettől kezdve a nyarakat Nagybányán, a teleket Budapesten töltötte. 1902-től a Nagybányai Szabad Festőiskola, 1906-tól haláláig a budapesti Mintarajziskola (1908-tól Képzőművészeti Főiskola) tanára volt.

Ferenczy festői korszakai

Ő volt a magyarországi impresszionizmus legjobb mestere. Festészete több korszakra bontható. Az első korszaka leginkább „finom naturalistának” mondható, műveire a leíró jellegű ábrázolásmód jellemző. Eleinte zsánertémákat dolgozott fel, dekoratív stíluselemekkel kombinálva.

Müncheni korszakában megjelentek a szimbolizmussal és szecesszióval kapcsolatba hozható motívumok és elemek. Nagybányai éveinek kezdetén monumentális bibliai kompozíciókat festett, képein ebben a korszakában már egyre inkább megjelent az impresszionistákra jellemző színgazdagság.

A képei alapján az látszik, hogy a napfény festése kötötte le a leginkább az érdeklődését, ugyanakkor lényeges maradt számára az emberalak és arc kifejezése is. Késői korszakában a posztimpresszionizmus formaproblémái is foglalkoztatták.

Műveit egész életében már-már beteges önkritikával vizsgálta, egy időben rendszeresen átfestette őket. Előfordulnak olyan képei is, amelyek nagyjából másfél centis festékréteget magukon hordó vásznak lettek. Később jellemző volt rá az is, hogy egyszerre több példányban, párhuzamosan dolgozott ugyanazon a témán, apró eltérésekkel, hogy módja legyen utólag a legmegfelelőbb verziót kiválasztani. Állandó elégedetlenségének így végül több műve is áldozatul esett. megsemmisítette őket, illetve olyan is előfordult, hogy szétszabdalta a nagyobb méretű vásznakat, így a ma ismert képei gyakran korábbi, nagyobb kompozíciók részletei voltak eredeti állapotukban.

Ferenczy Károly hagyatéka

Az impresszionizmus hatása alá kerülő magyar festők közül kiemelkedik Szinyei Merse Pál és Ferenczy Károly életműve. Ferenczy a MIÉNK (Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre) alapító tagjaként 1908-ban Szinyei Merse Pállal és Rippl-Rónai Józseffel szervezte meg a Magyar Impresszionisták első kiállítását, amelyen tíz képével szerepelt.

A különböző festészeti korszakaiból fennmaradt képek közül a legtöbbet a Magyar Nemzeti Galériában találjuk meg, de vannak festményei a szentendrei Ferenczy Múzeumban, a pécsi Janus Pannonius Múzeumban és magántulajdonban is.

Ha szeretnél még többet olvasni a festészetről és a művészek fordulatos életéről, akkor nézz körül további bejegyzésekért a KreatívLiget Élményfestő Stúdió blog oldalán.

Blog

Kreatív időtöltés ősszel

Itt van az ősz, itt van újra… Az évnek ebben az időszakában kicsit átalakulnak a szabadidő eltöltésének a lehetőségei. A szabadban tölthető idő lerövidül a korábbi sötétedés és a hőmérséklet csökkenése miatt, ráadásul nem mindenki szeret kirándulni vagy a városban sétálni, sokan pedig nem tudják ezeket művelni akkor sem, ha szeretnék, mert fizikailag nem képesek rá. Mit tehetünk a nyáron oly’ kellemes félárnyékban olvasgatás vagy kötögetés helyett a hűvös őszi időszakban, ha a kreatív energiáinkat is szeretnénk kamatoztatni és a szabadidőnket jól eltölteni? Ebben a bejegyzésben adunk pár ötletet és szeretnénk inspirálni azokat is, akik már a szeretteik karácsonyi ajándékán töprengenek. Kavicsfestés Vége lett a nyárnak és lehet, hogy ehhez a kreatív tevékenységhez már meg is van az alapanyag, mert a nyaralásról egy kupac lapos és simára csiszolódott kaviccsal tértél haza. De akkor sincs baj, ha ez nem így van. Folyó- vagy tóparton is keresgélhetsz megfelelő alanyokat a kavicsfestéshez. Az a jó, hogy szinte kimeríthetetlen a lehetőségek száma, ami a festés témáját illeti, hiszen készíthetünk absztrakt, nonfiguratív díszítéseket, de akár aprólékos részletességgel kidolgozott tájképeket, madarakat, virágokat vagy bármi olyat, ami kedvünkre való és el tudjuk képzelni otthonunk vagy kertünk dekorációjának, ajándéknak, apró meglepetésnek valamilyen alkalomra. A festett kavicsokat használhatjuk

Olvass tovább »

Élményfestés 3D-ben

Amikor azt olvassuk vagy halljuk, hogy a festészet is lehet 3D, akkor elsőre lehet, hogy valami virtuális valóságban végzett alkotó tevékenység jut eszünkbe, amit az emberek a jövőben fognak végezni, speciális szemüvegben. Biztosan van ilyen kezdeményezés is, de amiről ebben a bejegyzésben szó lesz, az egy kicsit nagyobb hagyományokkal rendelkező technika, mint a 21. század futurisztikus elképzelései. Valójában a 3D festészet évszázadok óta létező dolog, ráadásul nem is egyféle technika létezik. Ezek segítségével elérhetjük, hogy a kétdimenziós vászonból a festményünk bizonyos részei kiemelkedjenek a két dimenziós térből. Az alkalmazott színekkel, a felhasznált anyagokkal megvalósítható, hogy a képet valóságosan is három dimenzióba tudjuk helyezni. Ebben a bejegyzésben bemutatjuk a lehetséges technikákat, amelyek 3D hatást hoznak létre. A modellpasztás technika A technika lényege az, hogy nem festékrétegeket visz fel vastagon a vászonra, hanem struktúrpasztával (más néven modellpasztával) dolgozza ki a kép kiemelkedő részeit. A struktúrpaszta egy olyan sűrű állagú, apró szemcsés és általában fehér színű massza, aminek a segítségével a kétdimenziós festővásznon tudunk kialakítani térből kiemelkedő területeket, struktúrákat. Az anyag szilárdulás után festhető bármilyen festékkel. Virágszirmok vagy tengeri hullámok kiemelésére nagyszerűen alkalmazható, de akár absztrakt képek még érdekesebbé tételére is remekül használható. A festőkéses technika Ennél a technikánál a festék

Olvass tovább »

Élményfestés – Gustav Klimt

Klimt nevét és néhány alkotását általában még azok is ismerik, akiket egyáltalán nem, vagy csak felületesen foglalkoztatnak a képzőművészettel és a művészeti stílusokkal kapcsolatos ismeretek. Sokak számára az ő neve összeforrt az osztrák szecesszióval, amelytől tényleg nem függetleníthető, de munkássága sokkal összetettebb és teljesen egyedi mintázatot mutat. Érthetjük ezt szó szerint is, hiszen a Gustav Klimt képeken megjelenő motívumok, anyaghasználat és ábrázolásmód összetéveszthetetlenül jellemzi a festőt. Persze akadtak és akadnak követői és másolói mindig, de azt a tudást és látásmódot, ami neki megadatott, nem lehet csak úgy lemásolni. A szecesszió, mint művészeti irányzat Klimt munkássága szempontjából is érdekes, ezért pár mondatban összefoglaltuk, hogy mit érdemes tudni róla. A szecesszió Az impresszionizmus mellett a szecesszió a másik olyan művészeti irányzat, amely a XIX. és a XX. század fordulóján az akkori akadémikus művészettől való tudatos elfordulást, a hazugnak gondolt neogótikus, neoreneszánsz és neobarokk stílusoktól való elszakadást jelenti, visszatérve a természetből elleshető motívumokhoz. Jellemző a stílusra a növényekből inspirált és a geometrikus mintákra épülő ornamentika, a hangsúlyos, élénk színek használata és az organikus formák előtérbe helyezése a szigorúan egyenes vonalak vagy a szabályos díszítőelemek helyett. A szecesszió építészei a lágy vonalvezetést és a lekerekített formákat alkalmazták a derékszögek és az egyenesek helyett.

Olvass tovább »