Élményfestés – Pipacsok

Virágokat festeni és rajzolni egészen hamar „megtanulunk”. Kisgyermekként az egyik első olyan motívum, amelyet szerepeltetni tudunk a saját műveinken. A népi művészeti ágaknál is sokféle módon előfordulnak a virágok, legyen az akár díszítőfestés egy tárgyon, egy hímzés a ruházaton vagy valamilyen lakástextilen.

A virágok sokfélesége a természetben lenyűgöző. Mint látvány és mint ihletadó vagy „alapanyag” a legszebb festményekhez. Minden kornak és stílusnak megvoltak a maga virágcsendéletei vagy más olyan alkotásai, amelyeken valamilyen formában megjelennek a virágok. A pipacsok pedig különleges helyet foglalnak el a rendszerben, mert a karakteres színük és megjelenésük oda emelte „őket”.

 

A pipacs

A szántóföldek, a végeláthatatlan búzatáblák és az útszéli árokpartok messziről virító díszei a pipacsok. Ezek a csodás, piros színben pompázó virágok a vidéki táj legtöbbet fotózott főszereplői. A Dél- és Közép-Európában honos gyomnövény a sok vegyszeres gyomirtási próbálkozás ellenére is elterjedt, májustól akár októberig beszínezi a tájat a nyíló virágaival. Egyszerűsége és szépsége több művészt megihletett, akik megörökítették a pipacsmezőket az utókor számára.

A pipacs vagy vadmák a mákfélék családjába tartozik, a kerti mák őse. A Papaver nemzetség más fajait szokták pipacsnak hívni, ezért szerencsésebb a közönséges pipacs, mezei pipacs vagy vetési pipacs nevet megjegyezni, hogy pontosabban azonosíthassuk ezt a csodás virágot.

Teája köhögés csillapító, nyugtató, toroköblögető. A növény magját, leveleit, kinyílt virágszirmait májustól augusztusig gyűjtik. Vékony rétegben kiterítve, napfénymentes helyen szárítható, szárítás során az élénk piros szirmok lilás pirosakká válnak. Friss hajtásai ugyanakkor mérgezőek, különösen a gyermekeknél okozhat mérgezési tüneteket.

Virágai nem tartósak, vágott virágként sem használhatók, mert a szárról való eltávolítás után azonnal elhervadnak. Szárítás során elvesztik színüket és formájukat. Ezért is ajánljuk azt, hogy inkább eredeti élőhelyükön, a mezőkön csodáljuk meg ezeket a karakteres virágokat, vagy festményen.

 

Híres pipacsos festmények

Szinyei-Merse Pál: Pipacsos mező

Szinyei 1895-ben kezdett pipacsos tájképeket festeni, amelyekkel tulajdonképpen az ifjú korában már elkezdett színtanulmányokat folytathatta.

A francia impresszionisták közül főként Monetnek tűnt fel az, ami a magyar festőnek is, hogy az élénk színű pipacsok és a mezők piros-zöld kontrasztja fantasztikus vibrálást eredményez élőben megtekintve és egy festményen is. Az 1902-ben Jernyén, a családi birtokon festett pipacsos kép a legkiforrottabb az összes változat közül és ez a festmény adja vissza legmeggyőzőbben a magyar táj nyári látványát.

A kép a Magyar Nemzeti Galériában megtekinthető.

Claude Monet: Pipacsmező

Claude Monet a francia impresszionizmus kiemelkedő alakjának festménye a festő feleségét és első szülött fiát ábrázolja pipacsok között sétálva.

Témaválasztása nem meglepő, hiszen az impresszionizmus alkotói tudatosan a jelenből, a pillanatból vettek inspirációt. A 19. század második felében forradalminak számított ez a kép, mivel feldöntötte az addigi festészeti hagyományokat. Hogy mivel? Például azzal, hogy világos vászonra és kinn a szabadban készült.

Vincent van Gogh: Pipacsok és százszorszépek

Ha virágos festményekről van szó és van Goghról, akkor talán inkább a napraforgók és az íriszek jutnak elsőként eszünkbe. Ennek ellenére több festményén is találkozhatunk pipacsokkal. Az eredeti élőhelyükön, a lankás réteken és vázába téve, csendéletként is megörökítette ezeket az impozáns virágokat az életében el nem ismert festőművész.

Keresd a számodra kedves színvilágú virágos festményeket, ezen belül is a pipacsokat a KreatívLiget Élményfestő Stúdió kínálatában, az Események menüpontban és gyere hozzánk festeni!

Szeretettel várunk.

Blog

Legtöbbször lefestett emberek – Aphrodité

A cím nem egészen helytálló, hiszen a sokakat megihlető személyeket bemutató sorozatunkban  a mai cikk egy ókori istennőről, Aphroditéről szól. Számtalan művészeti alkotás témáját adja a szépség és a szerelem istennője, egészen az ókortól napjainkig.   A szerelem érzése semmihez nem fogható Az, hogy sokan éreztek késztetést Aphrodité ábrázolására, nem csoda, hiszen a szerelem az egyik legintenzívebb emberi érzelem, amely ha viszonzásra talál, egészen olyan eufóriát okoz, mint a drog. Ez nem csak egy jó hasonlat, hanem kutatásokkal bizonyított tény. Amikor valaki szívét nagyon összetörik, ugyanolyan testi és lelki tüneteket produkálhat, mint egy kábítószeres az elvonón. A New York-i Állami Egyetem MRI-vel vizsgálta a szerelmi bánatban szenvedők agyműködését, mely bizonyította ezt az elméletet. Amikor szerelmesek vagyunk, egy PEA nevű vegyület okozza ezt a semmihez nem hasonlítható érzést, s ez a vegyület rendkívül nagy hasonlóságot mutat az amfetaminnal. Aki szerelmi mámorban van, az nem éhes, nem álmos, pulzusa megnövekszik, izzad a tenyere, átalakul az értékrendje és folyamatosan a fellegekben jár.   Aphrodité egy merényletnek köszönheti létezését A legismertebb szerelemistennő, Aphrodité volt, akit a Római Birodalom nagy vallási szintézise után Vénuszként is szoktak nevezni. Születésének nem akármilyen előzménye az volt, hogy Gaianak, a Földanyának elege lett abból, hogy Uranosz, az ég istene

Olvass tovább »

Festészeti stílusok, irányzatok – 2. rész

Ez a második része a festészeti stílusokról és irányzatokról szóló cikkünknek. Az első részben sorra vettük a legjelentősebbeket a X. századtól, amelyek több művészeti ágban és így a festészetben is megjelentek és értékes művek születtek az égiszük alatt. Ebben a fejezetben az irányzatok bemutatásával a XIX. század második felétől indulunk, amikor annyi új és egymásból ugyan következő, de merőben eltérő stílus alakult ki, hogy nem is győzzük felsorolni őket. Lesz egy harmadik rész is, amelyben bemutatjuk a XX. században kialakult legújabb kori irányzatokat.   Stílusok a festészetben (XIX. század) A realizmus Az elnevezés a latin ’realis’, azaz valós szóból ered és a valóság átfogó, hű, és a jellemző vonásokat kiemelő ábrázolására törekvő művészeti irányzatot jelenti. A kialakulása az 1850-es évekre tehető, amikor elérkezett a kapitalista társadalomból és annak a kedvenc ábrázolásmódjából, a romantikából való általános kiábrándulás időszaka. A realizmus a pillanatnyi jelenségekkel, a felszínes és tünékeny dolgok ábrázolásával szemben a valóság lényeges elemeit hangsúlyozza. A lényegi összefüggések megmutatása céljából elkerüli a véletlenszerű elemek ábrázolását és a mondanivalót tömöríti, egyszerűsíti. A tájfestésben részletmentesen, összefogott ecsetkezeléssel, nagy egységekben adja vissza az eléje táruló valóságot, inkább megpróbálkozik a belső lényeg érzékeltetésével is. A realista ábrázolás elfordult a romantikában meglévő történelemszemlélettől is. A hősi

Olvass tovább »

Tévhitek az élményfestésről

Sokan hallottak már az élményfestésről és van, aki már ki is próbálta vagy folyamatosan jár ilyen foglalkozásokra. Vannak olyanok is, akik még nem ismerik ezt a fajta kreatív kikapcsolódási és hobbi lehetőséget. Megint másokban pedig tévhitek élnek azzal kapcsolatban, hogy mit jelent ez a fajta festészet és hogyan kell elképzelni egy ilyen foglalkozást. Ezeket a tévhiteket szeretnénk most egyszer és mindenkorra eloszlatni és tisztázni, hogy mit is jelent pontosan az élményfestés kifejezés.   1. tévhit: Az élményfestés nem más, mint egy festőtanfolyam Valójában egy élményfestés foglalkozáson nem kimondottan képzőművészeti oktatás zajlik és nem képzőművészeti alkotásokat hoznak létre a résztvevők. A folyamat során nem az adott mű és annak tartalma a fontos, hanem maga az alkotás öröme. Az élményfestés meghozza az alkotókedvet és további festésre is sarkallhat. Ez az élmény főleg azoknak új és érdekes, akik korábban még nem végeztek ilyen szabadidős tevékenységet. Az élményfestés – ahogy az elnevezéséből is kiderülhet – inkább szórakozást és kikapcsolódást jelent, mint munkát vagy feladatot.   2. tévhit: Csak az jöhet el egy élményfestés foglalkozásra, aki már tanult vagy tud festeni Valójában mindig úgy vannak felépítve a foglalkozások, hogy azokon annak is sikerélményben lehet része, aki még soha életében nem fogott ecsetet a kezében vagy

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü